Berczelly Tibor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Berczelly Tibor
Személyes adatok
Becenév Suta
Születési dátum 1912. január 3.
Születési helyBudapest, Osztrák–Magyar Monarchia
Halálozási dátum 1990. október 15. (78 évesen)
Halálozási helyBudapest, Magyarország
Állampolgárság magyar
Versenyzői adatok
Fegyvernem tőr, kard
Klub Honvéd Tiszti VK (1930–?)
Toldi Miklós SC (1945–1946)
Csepeli MTK (1946–1954)
Bp. Vörös Meteor (1954–?)
Edző Borsody László
Italo Santelli
Edzői adatok
Klub Bp. Vörös Meteor (1972–)
Szerzett érmek
Magyarország színeiben
Vívás
Olimpiai játékok
arany
1936, Berlin
kard csapat
arany
1948, London
kard csapat
bronz
1952, Helsinki
kard egyéni
bronz
1952, Helsinki
tőr csapat
arany
1952, Helsinki
kard csapat
Világbajnokság
arany
1935, Lausanne
kard csapat
ezüst
1937, Párizs
kard egyéni
arany
1937, Párizs
kard csapat
arany
1951, Stockholm
kard csapat
arany
1953, Brüsszel
kard csapat
bronz
1954, Luxembourg
kard egyéni
arany
1954, Luxembourg
kard csapat

Berczelly Tibor, Berczeller (Budapest, 1912. január 3. – Budapest, 1990. október 15.) háromszoros olimpiai és négyszeres világbajnok kardvívó, tőrvívó, sportlövő, mesteredző.[1]

Életpályája[szerkesztés]

1929 és 1932 között a Ludovika Akadémia hallgatója.[1] 1930-tól a Honvéd Tiszti Vívó Klub vívója. Vívóként valamennyi fegyvernemben versenyzett. 1930-tól a honvédség tisztje, 1944-ben őrnagyi rangban leszerelt. 1934-től a magyar kardvívó válogatott tagja. 1940-ben vívómesteri oklevelet szerzett. 1945-től a Toldi Miklós SC vívója és sportlövője, 1946-tól a Csepeli MTK, 1954-töl a Budapesti Vörös Meteor vívója. 1945-ben Csepelen segédmunkás lett, majd három év múlva az MNB főfelügyelője.[1] 1947-től 1950-ig a magyar tőrvívó válogatott tagja. 1947-ben bekerült a magyar sportlövő válogatottba is.

1935 és 1957 között összesen huszonnyolc magyar bajnoki címet szerzett. Ő a legtöbb egyéni magyar bajnoki címet szerzett vívó. Kardvívóként negyvenhétszeres, tőrvívóként háromszoros magyar válogatottságot ért el.

„Emlékszem, egyszer elmentünk a Nemzeti Lovardába. Lent vívtak, mi pedig, két piccolo, ott ültünk a karzaton, az első sorban, a maestro (Italo Santelli) két oldalán. Egyszer csak szólítják a következő párt: Garay-Terstyánszki. Nézem Terstyánszkit, olyan kicsi, alacsony ember volt, valahogy nem stimmelt sehogyse nekem. Rájöttem hirtelen, hogy hiszen ez fordítva áll, ez… ez… balkezes. És mondom a maestronak: maestro, kis ember lenni balkéz, mert lassan mi is úgy beszéltünk, mint ő. »Kérem piccoló, ez lenni vívás előny.« Mondom, kérem maestro, én lenni született balkéz. »Hiii!… Lenni nagy marha, miért nem mondani előbb?!« A bal kézről ragadt rám a Suta becenév.”

1955-től a Magyar Vívószövetség edzője, jelentős szerepe volt a magyar korosztályos versenyek elindításában. 1964-ben vívó mesteredzői oklevelet szerzett. 1972-től a Budapesti Vörös Meteor vívószakosztályának edzője.

Sporteredményei[szerkesztés]

Vívásban[szerkesztés]

Kardvívásban[szerkesztés]

  • háromszoros csapat olimpiai bajnok (1936, 1948, 1952)
  • egyéni olimpiai 3. helyezett (1952)
  • négyszeres csapat világbajnok (1937, 1951, 1953, 1954)
  • egyéni világbajnoki 2. helyezett (1937)
  • egyéni világbajnoki 3. helyezett (1954)
  • csapat Európa-bajnok (nem hivatalos világbajnok) (1935)
  • nyolcszoros egyéni magyar bajnok (1939, 1941, 1943, 1944, 1949, 1950, 1951, 1952)
  • tizenegyszeres csapat magyar bajnok (1935, 1938, 1941, 1943, 1944, 1946, 1948, 1949, 1952, 1954, 1957)

Tőrvívásban[szerkesztés]

  • csapat olimpiai 3. helyezett (1952)
  • csapat főiskolai világbajnok (1935)
  • nyolcszoros csapat magyar bajnok (1940, 1941, 1942, 1944, 1947, 1949, 1950, 1954)

Párbajtőrvívásban[szerkesztés]

  • csapat magyar bajnok (1946)

Sportlövészetben[szerkesztés]

    • csapatbajnok a nagyöbű sportpisztoly 60 lövéses versenyében (1942)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • A Magyar Népköztársaság kiváló sportolója (1951)[2]
  • A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954)[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 101. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  2. Összeállították a Magyar Népköztársaság kiváló sportolóinak névsorát. Népsport, VII. évf. 83. sz. (1951. ápr. 27.) 1–2. o.
  3. Kik lettek újabban érdemes sportolók. Népsport, (1954. ápr. 29.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Az 1952-es nyári olimpia kard egyéni versenyének eredményhirdetése. Berczelly Tibor a dobogó harmadik fokán.
  • Berczelly Tibor a Magyar Olimpiai Bizottság honlapján
  • Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990.
  • Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010.
  • Ki kicsoda a magyar sportéletben? Írta és szerk. Kozák Péter. Szekszárd, Babits, 1994. (A századvég magyarsága 3. A Révai új nagylexikona segédkönyvei I. sorozat.)
  • Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Rózsaligeti László: Magyar Olimpiai Lexikon. [Bp.], Szerző, 2000.
  • Sportlexikon. Főszerk. Nádori László. Bp., Sport, 1985-1986.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]