Papp Bertalan (vívó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Papp Bertalan
Személyes adatok
Születési dátum1913. szeptember 7.
Születési helyTiszaföldvár, Magyarország
Halálozási dátum1992. augusztus 8. (78 évesen)
Halálozási helyBudapest, Magyarország
Állampolgárságmagyar magyar
Versenyzői adatok
Fegyvernemkard
KlubHonvéd TVK (1939–1944)
Toldi Miklós SE(1945–1947)
Csepeli MTK (1947–1949)
Bp. Honvéd (1950–1956)
EdzőSzűts János
Csiszár Lajos
Somos Béla
Edzői adatok
TanítványokNébald György
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Vívás
Olimpiai játékok
arany
1948, London
kard, csapat
arany
1952, Helsinki
kard, csapat
Világbajnokság
arany
1953, Brüsszel
kard, csapat
arany
1954, Luxemburg
kard, csapat
Magyar bajnokság
arany
1944
kard, csapat
arany
1946
kard, csapat
arany
1947
kard, egyéni
arany
1948
kard, csapat
arany
1949
kard, csapat
arany
1951
kard, csapat

Papp Bertalan (Tiszaföldvár, 1913. szeptember 7.Budapest, 1992. augusztus 8.) kétszeres olimpiai bajnok magyar kardvívó, sportvezető, kaszkadőr.

Életrajza[szerkesztés]

Szüleit korán elvesztette. Édesanyja Lapu Jolán 1918. december 22-én, édesapja Papp Sándor (hajógépész) 1921. július 2-án hunyt el. Idősebb bátyjával Sándorral anyja testvéréhez kerültek gyámságba. 1932-től 1936-ig a Szegedi Tudományegyetemen jogot tanult. 1939-től 1974-ig hivatásos katonaként szolgált és alezredes rendfokozatból vonult nyugállományba.[1] 1950-ben feleségül vette Mascher Erzsébetet. Házasságukból 1956-ban egy gyermek (Ildikó) született. Feleségével és lányával Budapesten élt. A vívás mellett megpróbálkozott a pisztolylövészettel, 1975-től kaszkadőrként dolgozott és több, mint nyolcvan filmben szerepelt. 78 éves korában agyvérzésben halt meg.

Vívó pályafutása[szerkesztés]

Papp Bertalan portréja (a nevét viselő Tiszaföldvár-Ószőlői általános iskola honlapján)

1939-ben amikor katonatiszt lett a sportpályafutása is elindult. Ekkor kezdett a HTVK (Honvéd Tiszti Vívó Klub) vívójaként és sportlövőjeként. 1942–1944 között elvégezte a budapesti M. kir. „Toldi Miklós” Honvéd Központi Testnevelési Intézet kétéves tanfolyamát, majd az intézet tanára lett.[2] 1945-től a Toldi Miklós SE, 1947-től a Csepeli MTK, 1950-től a Budapesti Honvéd vívója volt. 1947 és 1954 között tizennyolcszor szerepelt a magyar kardválogatottban. Kiemelkedő eredményeket a magyar kardcsapat tagjaként ért el. Legjobb egyéni eredményét 1947-ben „vívta" ki, amikor magyar bajnok lett. Az 1948. évi nyári olimpiai játékokon, Londonban, majd az 1952. évi nyári olimpiai játékokon, Helsinkiben is tagja volt az olimpiai bajnokságot nyert csapatnak. 1953-ban világbajnok volt csapatban. Ezt a címét a következő évben megvédte. Ugyanitt egyéniben hetedik volt.

Sporttisztként[szerkesztés]

Még aktív sportolóként vezetője lett (1950) a Budapesti Honvéd vívó szakosztályának, e tisztségét 1974-ig viselte. 1952-től cselgáncsoktató és a cselgáncsszövetség elnöke is volt. 1954-től vívóedzőként is tevékenykedett. 1958-tól 1974-ig a Magyar Vívószövetség elnökségi tagja volt, ahol az ifjúsági bizottság elnöke is volt. 1975-től 1980-ig a Budapesti Honvéd tenisz szakosztályának elnöke volt.

Sporteredményei[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

  • Papp Bertalan Ószőlői Általános Iskola
  • Papp Bertalan Sportcsarnok
  • a Budapesti Honvéd Halhatatlan Tagja
  • nevét a budapesti Csanádi Árpád Sportiskolában osztályterem őrzi.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Életrajzához lásd: Hadtörténeti Intézet Központi Irattár, Személyi okmánygyűjtők 331/511.
  2. Hadtörténeti Közlemények, 2012. évi 2. szám, 362. oldal.

További információk[szerkesztés]