Kausz István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kausz István
Személyes adatok
Születési dátum 1932. augusztus 18. (86 éves)
Születési helyBudapest, Magyarország
Állampolgárság magyar
Magasság181 cm
Testsúly71 kg
Versenyzői adatok
Fegyvernem párbajtőr
Klub Bp. Vasas (1949–1951)
Bp. Haladás (1951–1956)
OSC (1957–1970)
Szerzett érmek
Magyarország színeiben
Vívás
Olimpiai játékok
arany
1964, Tokió
Párbajtőr csapat
Világbajnokság
ezüst
1957, Párizs
Párbajtőr csapat
ezüst
1958, Philadelphia
Párbajtőr csapat
arany
1959, Budapest
Párbajtőr csapat
arany
1962, Buenos Aires
Párbajtőr egyéni
bronz
1963, Gdańsk
Párbajtőr csapat
Főiskolai világbajnokság
arany
1954, Budapest
Párbajtőr csapat
Universiade
bronz
1957, Párizs
Párbajtőr csapat
arany
1959, Torino
Párbajtőr egyéni
bronz
1959, Torino
Párbajtőr csapat
Magyar bajnokság
arany
1957
Párbajtőr egyéni
bronz
1958
Párbajtőr egyéni
bronz
1960
Párbajtőr egyéni
arany
1961
Párbajtőr csapat
arany
1962
Párbajtőr csapat
arany
1963
Párbajtőr csapat
arany
1964
Párbajtőr csapat
arany
1966
Párbajtőr csapat
ezüst
1967
Párbajtőr egyéni
arany
1969
Párbajtőr csapat
Öttusa
Magyar bajnokság
bronz
1951
csapat

Kausz István (Budapest, 1932. augusztus 18. –) olimpiai és világbajnok magyar párbajtőrvívó, öttusázó, orvos.

Sportpályafutása[szerkesztés]

1949-től a Budapesti Vasas, 1951-től a Budapesti Haladás párbajtőrvívója és öttusázója, majd 1957-től az OSC párbajtőrvívója volt. 1957-től 1965-ig szerepelt a magyar párbajtőr-válogatottban. A magyar férfi párbajtőrvívás ebben az időszakban zárkózott fel a világ élvonalához. 1959-ben tagja volt a fegyvernem első magyar világbajnoki aranyérmét nyerő, Bárány Árpád, Gábor Tamás, Kausz István, Marosi József, Sákovics József összeállítású párbajtőrcsapatnak. Legjobb egyéni eredményét 1962-ben érte el, amikor a Buenos Aires-i világbajnokságon aranyérmet nyert. Részt vett az 1960. évi római és az 1964. évi tokiói olimpián. 1964-ben a Bárány Árpád, Gábor Tamás, Kausz István, Kulcsár Győző, Nemere Zoltán összeállítású magyar párbajtőrcsapat tagjaként olimpiai bajnoki címet szerzett. Az aktív sportolástól 1970-ben vonult vissza.

Sporteredményei[szerkesztés]

Párbajtőrvívásban[szerkesztés]

    • olimpiai bajnok (csapat: 1964)
    • olimpiai 4. helyezett (csapat: 1960)
    • kétszeres világbajnok (egyéni: 1962; csapat: 1959)
    • kétszeres világbajnoki 2. helyezett (csapat: 1957, 1958)
    • világbajnoki 3. helyezett (1963: csapat)
    • főiskolai világbajnok (csapat: 1954)
    • Universiade-győztes (egyéni: 1959)
    • kétszeres Universiade 3. helyezett (csapat: 1957, 1959)
    • háromszoros BEK-győztes (1964, 1965, 1966)
    • hétszeres magyar bajnok (egyéni: 1957; csapat: 1961–1964, 1966, 1969)

Öttusában[szerkesztés]

    • háromszoros téli csapatbajnok (1952, 1953, 1954)

Orvosi pályafutása[szerkesztés]

1957-ben a Budapesti Orvostudományi Egyetemen orvosi diplomát szerzett, és a budapesti Szent Rókus Kórház orvosa, később sebész főorvosa lett. 1966-tól a KSI sportorvosa volt. 1976-tól az orvostudományok kandidátusa. 1979-től a Flór Ferenc Kórház sebész főorvosa, majd igazgató-helyettese, 1993-tól a Szent Rókus Kórház osztályvezető főorvosa, majd igazgatóhelyettese. Visszavonulása óta a magyar úszóválogatott vezető sportorvosa.

Orvosként részt vett az 1988-as, az 1992-es, az 1996-os, a 2000-es, a 2004-es és a 2008-as nyári olimpiákon.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sportvezetők és sportolók kitüntetése. Népsport, XVIII. évf. 192. sz. (1962. szept. 30.) 1. o.
  2. MOB: Kokó, Palotai, Rudolf Péter és Pál Ferenc is fair play-díjas. www.nemzetisport.hu (2015. máj. 10.) (Hozzáférés: 2015. máj. 11.)
  3. Öten kaptak Papp László Budapest Sportdíjat. jochapress.hu (2017. nov. 17.) (Hozzáférés: 2017. nov. 18.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]