Ugrás a tartalomhoz

Gerevich Aladár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár 1960-ban (Róma)
Gerevich Aladár 1960-ban (Róma)
Személyes adatok
Születési dátum1910. március 16.[1]
Születési helyJászberény, Osztrák–Magyar Monarchia
Halálozási dátum1991. május 14. (81 évesen)[1]
Halálozási helyBudapest, Magyarország
Állampolgárságmagyar
Magasság177 cm
Testsúly78 kg
Versenyzői adatok
Fegyvernemtőr, kard
KlubMagyar AC (1937–1944)
Toldi Miklós SE (1945–1946)
Csepeli MTK (1947–1950)
Bp. Vörös Meteor (1950–1960)
Edzőid. Gerevich Aladár (1924–1927)
Italo Santelli (1927–1944)
Csiszár Lajos (1946–1947)
Szűts János (1947–1960)
Edzői adatok
KlubBp. Vörös Meteor (1961–1971)
Bp. Honvéd (1961–1971)
BVSC (1971–1975)
Bp. Vasas (1975–1990)
TanítványokHorváth Zoltán
Gerevich Pál
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerevich Aladár témájú médiaállományokat.
Szerzett érmek
Magyarország színeiben
Vívás
Olimpiai játékok
arany
1932, Los Angeles
kard csapat
bronz
1936, Berlin
kard egyéni
arany
1936, Berlin
kard csapat
arany
1948, London
kard egyéni
arany
1948, London
kard csapat
ezüst
1952, Helsinki
kard egyéni
bronz
1952, Helsinki
tőr csapat
arany
1952, Helsinki
kard csapat
arany
1956, Melbourne
kard csapat
arany
1960, Róma
kard csapat
Világbajnokság
arany
1931, Bécs
kard csapat
arany
1933, Budapest
kard csapat
arany
1934, Varsó
kard csapat
arany
1935, Lausanne
kard egyéni
bronz
1935, Lausanne
tőr csapat
arany
1935, Lausanne
kard csapat
arany
1937, Párizs
kard csapat
arany
1951, Stockholm
kard egyéni
arany
1951, Stockholm
kard csapat
ezüst
1953, Brüsszel
kard egyéni
bronz
1953, Brüsszel
tőr csapat
arany
1953, Brüsszel
kard csapat
bronz
1954, Luxembourg
tőr csapat
arany
1954, Luxembourg
kard csapat
arany
1955, Róma
kard egyéni
arany
1955, Róma
kard csapat
arany
1957, Párizs
kard csapat
arany
1958, Philadelphia
kard csapat
ezüst
1959, Budapest
kard csapat
Főiskolai világbajnokság
bronz
1935, Budapest
tőr egyéni
ezüst
1935, Budapest
kard egyéni
arany
1935, Budapest
tőr csapat
arany
1935, Budapest
kard csapat
Magyar bajnokság
arany
1928
kard csapat
ezüst
1930
kard egyéni
arany
1931
kard csapat
arany
1933
kard csapat
ezüst
1934
kard egyéni
arany
1934
tőr csapat
arany
1934
kard csapat
arany
1935
kard csapat
arany
1936
kard egyéni
arany
1936
kard csapat
arany
1938
tőr egyéni
arany
1938
kard csapat
arany
1939
tőr egyéni
arany
1940
tőr egyéni
arany
1940
kard csapat
arany
1942
kard csapat
arany
1943
tőr csapat
ezüst
1946
tőr egyéni
arany
1946
kard egyéni
arany
1946
párbajtőr csapat
arany
1946
kard csapat
bronz
1947
kard egyéni
arany
1947
tőr csapat
arany
1948
tőr egyéni
arany
1948
kard csapat
arany
1949
tőr egyéni
bronz
1949
kard egyéni
arany
1949
tőr csapat
arany
1949
kard csapat
arany
1950
tőr csapat
bronz
1951
tőr egyéni
arany
1952
kard csapat
bronz
1954
kard egyéni
arany
1954
tőr csapat
arany
1954
kard csapat
bronz
1955
kard egyéni
arany
1956
kard egyéni
arany
1957
kard egyéni
arany
1957
kard csapat
ezüst
1960
kard egyéni

Gerevich Aladár (Jászberény, 1910. március 16.[2]Budapest, 1991. május 14.) hétszeres olimpiai aranyérmes, tizennégyszeres világbajnok, harmincnégyszeres magyar bajnok vívó, edző. Felesége: Bogáthy Bogen Erna olimpiai bronzérmes (1932) tőrvívónő. Fiai: Gerevich Pál világbajnok, csapatban kétszeres olimpiai bronzérmes (1972, 1980) kardvívó, edző és Gerevich György kardvívó, edző.

Élete

[szerkesztés]

Első vívómester

[szerkesztés]

A későbbi többszörös olimpiai bajnok első vívómestere az édesapja volt. A vívómester 1920-ban telepedett le Miskolcon, négy évvel később a legidősebb fia is megérkezett a borsodi városba. Édesapja 14-15 éves korában kezdett el vele foglalkozni, hetente négyszer-ötször voltak 2-3 órás edzései.[3] A vívómester szigorúan figyelt arra, hogy mit ehet a fia, milyen testerősítő gyakorlatokat végezhet (rövid távú futás, magas- és távolugrás, tenisz) és milyeneket nem (birkózás, szertorna, evezés, súlyemelés). A ragyogó technikával rendelkező kiváló vívó[4] mesterként külön ügyelt arra, hogy a vívóakciók végrehajtása a lehető legmagasabb technikai színvonalon történjen.[5] Csak hosszú hónapokkal később vehetett vívókardot a kezébe.[6] 1926 májusában volt az első versenye, a Miskolci Atléta Kör (MAK) által szervezett kardvívó előverseny, ekkor még kiesett.[7] Októberben már megnyerte a MAK házi versenyét.[8] Két hónappal később kiváló szereplésével már egy országos versenyen keltett feltűnést.[9] Ezek után édesapja megkereste a világhírű Italo Santellit, akit jól ismert, hiszen az első világháború előtt már oktatott az olasz mester budapesti vívótermében. Santelli ingyen vállalta a tehetséges fiatalember képzését.[10] Gerevich mester legidősebb fia 1927-ben felköltözött Budapestre, ahol a nagybátyjánál, a művészettörténész Gerevich Tibornál lakott.[6] 1928 februárjában már a Santelli-iskola vívójaként szerepelt az újsághírekben, ekkor harmadik lett a MAFC által szervezett hendikep[* 1] kardversenyen.[11]

A budapesti évtizedek

[szerkesztés]

Santelli termében vált az olimpiai játékok története során is kivételes bajnokká, aki 6 olimpián vett részt, és mindegyikről arannyal tért haza. Fiatalon került a magyar kardcsapatba, ahol olyan egyéniségekkel vívhatott együtt, mint az akkori legjobbnak tartott Petschauer Attila. Folyamatosan felzárkózott a csapatban vívó többi világklasszishoz, és 1948-ban már egyéniben is olimpiai aranyat nyert. Bizonyára lelkesítette, hogy az első fia ugyanezen a napon született. Fiai szintén eredményes vívókká váltak. Felesége és apósa is olimpiai érmek birtokosai voltak.

Gerevich Aladár, „Ali bácsi” még 50 évesen is olimpiát nyert. Amikor megkérdőjelezték az indulását, ő kihívta a fiatalokból álló csapatot, és mindenkit legyőzött. Hallatlan saját eredményei mellett a nevelésben is kiemelkedő volt, tanítványai rajongtak érte.

1988-ban megkapta a NOB Olimpiai Érdemrend ezüst fokozatát. 1989-ben a MOB tagja lett.

Eredményei

[szerkesztés]

Olimpiai eredményei kardvívásban: Csapat arany: 1932, 1936, 1948, 1952, 1956, 1960. Egyéni eredmények: 1936 bronz, 1948 arany, 1952 ezüst. Emellett tőrvívásban is nyert bronzérmet 1952-ben a csapattal. Az olimpiai érmeken túl még 19 világ- és Európa-bajnoki (nem hivatalos világbajnoki) arany-, ezüst- és bronzérmet szerzett.

A magyar sportolók között Gerevich Aladár szerezte a legtöbb olimpiai aranyérmet, szám szerint hetet, mellyel az olimpiák történetében is a legeredményesebb szereplők között tartják számon. Az elképesztő eredménysor értékét még tovább fokozza az a tény, hogy Gerevich Aladár pályafutásának csúcsán két olimpia is elmaradt a második világháború miatt.

„Voltak a magyar vívás igazán fényes történetében más, zseniálisan nagy vívók rajta kívül is. Még kardvívók is. De azt a technikai tökélyt, azt a briliáns technikát, amellyel ő bírt, senki más nem érte el soha.”
[12]

Kivételes technikája, nagyszerű fizikuma, eleganciája kiemelte még a többi nagyszerű magyar vívó közül is.

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • Toldi Miklós-érdemérem arany (1936), ezüst (1938)[13]
  • Jászberény díszpolgára (1948)
  • Magyar Népköztársasági Sportérdemérem arany fokozat (1951)[14]
  • A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954)[15]
  • Mesteredző (1961)
  • Olimpiai Érdemrend ezüst fokozat (1988)
  • A Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített csillagrendje (1989)
  • nemzetközi Fair play-díj (életmű) (1990)
  • Magyar Olimpiai Érdemérem (1991)
  • Halhatatlan magyar sportoló (1991)
  • A köztársasági elnök posztumusz aranyérme (1996)
  • A Nemzetközi Vívószövetség hírességek csarnokának tagja (2013)[16]

Emlékezete

[szerkesztés]
  • Gerevich Aladár emlékterem a Csanádi Árpád Iskolában (1992)
  • Emléktábla egykori lakóházán, az Attila úton (1995)
  • Gerevich Aladár (majd Gerevich-Kovács-Kárpáti) emlékverseny (1996)
  • Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány (1996)
  • Gerevich Aladár-emlékérem (1996)
  • Gerevich Aladár-sportösztöndíj
  • Gerevich Aladár utca Jászberényben
  • Gerevich Aladár nevét vette fel a budapesti Nemzeti Sportcsarnok (2010)
  • Gerevich Aladár nevét vette fel a Törökbálinti Gerevich Aladár Vívó Egyesület (2017)

Kötete

[szerkesztés]
  • Gerevich Aladár–Szepesi László: Korszerű kardvívás; Sport, Bp., 1979

Képgaléria

[szerkesztés]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. Hendikep, a régebben szervezett vívóversenyek kiértékelésekor az a játékos korábbi eredményeitől függő találatszám, amennyit jóváírtak neki, hogy lehetővé tegyék a versenyt különböző erejű játékosok között.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Születése bejegyezve a jászberényi polgári anyakönyv 280/1910 száma alatt.
  3. Nava „1924-ben, '23-ban mentem föl először az apám termébe, kicsit szétnézni. [...] Látta az apám, hogy érdekel a vívás, befogott engem lábmunkára. Úgyhogy a szezon közepén kezdtem, csak lábmunka volt, semmi más. Lépés előre, kitörés, állás, ugrás hátra, és a többi, ezt gyúrta egész nap. Mindig javított közben. '25-ben, tehát tizenöt éves koromban kezdtem, kaptam tulajdonképpen kardot először a kezembe.
  4. Nava A bajnok az apjáról.
  5. RFH Id. Gerevich Aladár: „Mikor először adtam fegyvert a kezébe, tudtam, hogy kivételes tehetsége van és ehhez mérten foglalkoztam is vele. Hogy egy mozdulatot gyorsan hajt végre, az nekem sohasem volt elég, mert a gyorsaság mellett egyenrangúnak tartottam azt is, hogy a mozdulat plasztikailag is kifogástalan legyen. Az a véleményem, hogy egy vívómester fiának nem, elég, ha megvágja — találja — ellenfelét, ebben a vágásban a vívás művészetének is kifejezésre kell jutnia.
  6. a b Nava
  7. A MAK országos kardelőnyversenye. Miskolci Napló, 1926. május 26.
  8. A MAK házi vívóversenye. Miskolci Napló, 1926. október 5.
  9. Ifjú Gerevich Aladár sikere az országos vívóversenyen. Magyar Jövő, 1926. december 7.
  10. Apám ismerte Santellit, nagyra tartotta, s amikor sikeremet látta, írt neki egy levelet. Santelli vállalt, mint tanítványt. Ingyen. A haláláig nála vívtam.A Gerevichek. Népsport, 1972. március 16.
  11. Nemzeti Sport, 1928. február 13.
  12. Magyar Testnevelési és Sportmúzeum
  13. Gerevich Aladár (Névpont)
  14. Sportolókat, szakoktatókat és vezetőket tüntetett ki a népköztársaság elnöki tanácsa. Népsport, VII. évf. 20. sz. (1951. január 29.) 3. o.
  15. Kik lettek újabban érdemes sportolók. Népsport, (1954. április 29.)
  16. Vívás: Kovács Pál a hírességek között, Kamuti is új tag. www.nemzetisport.hu (2014. november 22.) (Hozzáférés: 2014. november 22.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]