Aldo Montano (vívó, 1978)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aldo Montano
Aldo Montano 2008 augusztusában
Aldo Montano 2008 augusztusában
Személyes adatok
Születési dátum 1978november 18. (39 éves)
Születési hely Livorno, Olaszország
Állampolgárság olasz
Magasság 185 cm
Testsúly 80 kg
Versenyzői adatok
Fegyvernem kard
Klub C.S. Roma
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Aldo Montano témájú médiaállományokat.
Szerzett érmek
 Olaszország színeiben
Vívás
Olimpiai játékok
arany
2004, Athén
kard egyéni
ezüst
2004, Athén
kard csapat
bronz
2008, Peking
kard csapat
bronz
2012, London
kard csapat
Világbajnokság
ezüst
2002, Lisszabon
kard csapat
bronz
2003, Havanna
kard egyéni
ezüst
2005, Lipcse
kard csapat
ezüst
2007, Szentpétervár
kard egyéni
bronz
2007, Szentpétervár
kard csapat
ezüst
2009, Antalya
kard csapat
ezüst
2010, Párizs
kard csapat
arany
2011, Catania
kard egyéni
bronz
2011, Catania
kard csapat
Európa-bajnokság
ezüst
2002, Moszkva
kard csapat
ezüst
2003, Bourges
kard csapat
arany
2005, Zalaegerszeg
kard egyéni
arany
2009, Plovdiv
kard csapat
arany
2010, Lipcse
kard csapat
arany
2011, Sheffield
kard csapat
arany
2013, Zágráb
kard csapat
Junior világbajnokság
bronz
1997, Tenerife
kard egyéni
bronz
1997, Tenerife
kard csapat
Mediterrán játékok
arany
2005, Almería
kard egyéni
Olasz bajnokság
arany
2001
kard egyéni
ezüst
2001
kard csapat
arany
2002
kard csapat
bronz
2002
kard egyéni
arany
2003
kard egyéni
arany
2003
kard csapat
arany
2005
kard egyéni
arany
2005
kard csapat
arany
2007
kard egyéni
ezüst
2007
kard csapat
bronz
2009
kard egyéni
arany
2010
kard egyéni
arany
2011
kard egyéni

Aldo Montano (Livorno, Olaszország, 1978. november 18. –) olimpiai, világ- és Európa-bajnok olasz kardvívó. Aldo Montano olimpiai ezüstérmes, világbajnok kardvívó unokája; Mario Aldo Montano olimpiai és világbajnok kardvívó fia. A C.S. Roma klub versenyzője.[1]

Sportpályafutása[szerkesztés]

1995-ben a párizsi kadett világbajnokságon 21. lett egyéniben.[1] Az 1996-os junior világbajnokságon Tournai-ben egyéniben a hetedik helyet szereztem meg,[1] míg a junior Európa-bajnokság egyéni számában 24. lett.[1] Első érmét a világversenyeken 1997-ben szerezte meg, amikor a tenerifei Puerto de la Cruzban megrendezett junior világbajnokságon a harmadik helyen végzett egyéniben és csapatban is.[1][2][3] Ugyanebben az évben a junior Európa-bajnokságon 18. helyezett lett egyéniben.[1] 1998-ban a venezuelai Valencia városában a junior világbajnokságon 17. lett egyéniben, míg csapatával a hetedik helyezést szerezte meg.[1] A Palma de Mallorca-i nyári universiadén 1999-ben az egyéni versenyben 29. lett, csapatban az ötödik helyen végzett.[1]

2001-ben a koblenzi Európa-bajnokságon egyéniben 21., csapatban ötödik lett.[1] Ugyanebben az évben megnyerte az olasz bajnokságot egyéni kardvívásban, csapatban második lett.[1] 2002-ben Moszkvában az Európa-bajnokságon ezüstérmet szerzett csapatban, egyéniben pedig ötödik lett.[1] A lisszaboni világbajnokságon 19. helyen végzett egyéniben, a csapatversenyben ezüstérmes lett.[1] Az olasz bajnokságon csapatban arany-, egyéniben bronzérmes lett.[1] A bourges-i Európa-bajnokságon 2003-ban csapatban a második, egyéniben a 12. helyen végzett.[1] A világbajnokságon a kubai Havannában bronzérmet szerzett egyéniben, míg csapatával hatodik lett.[1] Az olasz bajnokságon egyéniben és csapatban is első helyezett lett.[1]

2004-ben az Athénban megrendezett nyári olimpiai játékokon aranyérmet szerzett egyéni kardvívásban; a döntőben a magyar Nemcsik Zsoltot győzte le 15–14-re.[1][4] Az olimpia csapatversenyébenGianpiero Pastore és Luigi Tarantino társaságában – a második helyen végzett, miután a döntőben 42–45-ös összesítéssel kikaptak Franciaország csapatától (Julien Pillet, Damien Touya, Gael Touya).[1][5] 2004. szeptember 27-én kitüntették az Olasz Köztársasági Érdemrend parancsnoki fokozatával.[6]

Az Európa-bajnokságon 2005-ben Zalaegerszegen egyéniben első helyezett lett, miközben nyolcadik lett csapatban.[1] A lipcsei világbajnokságon egyéniben a hatodik helyen zárt, csapatban második helyezést ért el.[1] A spanyolországi Almeríában megtartott mediterrán játékokon aranyérmet szerzett az egyéni számban.[1] Az olasz bajnokságon az egyéni és a csapatszámban is első helyezett lett.[1] A torinói 2006-os világbajnokságon harmincadik lett egyéniben.[1] 2007-ben a világbajnokságon Szentpéterváron két érmet is szerzett: egyéniben második,[7] csapatban harmadik helyezett lett.[8] Az olasz bajnokságon egyéniben az első helyezést szerezte meg,[9] csapatban ezüstérmesként zárt.

A 2008-as pekingi olimpiai játékok egyéni versenyszámának nyolcaddöntőjében a spanyol Jorge Pina 15–14-re legyőzte, így végül a tizedik helyet szerezte meg.[10] A csapat kardvívásbanLuigi Tarantinóval, Giampiero Pastorével és Diego Occhiuzzival – az elődöntőben 41–45-re kikaptak Franciaországtól (Julien Pillet, Boris Sanson, Nicolas Lopez), majd a bronzmérkőzésen 45–44-re legyőzték Oroszországot (Nyikolaj Kovaljov, Sztanyiszlav Pozdnyakov, Alekszej Jakimenko), így bronzérmet szereztek.[11]

A bulgáriai Plovdivban megrendezett Európa-bajnokságon 2009-ben csapatban aranyérmet szerzett Diego Occhiuzzi, Giampiero Pastore és Luigi Tarantino társaként.[12] Az antalyai világbajnokságon ezüstérmes lett a kardcsapat tagjaként.[13] Az olasz bajnokságon egyéniben a harmadik helyen végzett. 2010-ben a lipcsei Európa-bajnokságon aranyérmes lett csapatban.[14] A Párizs városában megtartott világbajnokság csapatversenyében a második helyen zárt.[15][16] Ugyanebben az évben az olasz bajnokság egyéni számában első helyen végzett. A 2011-es sheffieldi Európa-bajnokságon aranyérmet szerzett csapatban,[17] egyéniben viszont a később bronzérmet szerző magyar Szilágyi Áron 15–14-re legyőzte a negyeddöntőben, így hatodik helyezést ért el.[18] A világbajnokságon Cataniában – pályafutása során először – világbajnok lett, amikor az egyéni verseny döntőjében 15–13-ra legyőzte a német Nicolas Limbachot.[19] A csapatszámban a harmadik helyet szerezte meg Luigi Tarantino, Giampiero Pastore és Diego Occhiuzzi társaként.[20] Az olasz bajnokságon egyéniben ismét aranyérmet szerzett.

A London városában megrendezett 2012. évi nyári olimpiai játékokon egyéniben a nyolcaddöntőben 13–15-re kikapott a szintén olasz Diego Occhiuzzitól, ezzel a 11. helyen zárta a versenyszámot.[21] A kardcsapat tagjaként – Diego Occhiuzzi, Luigi Tarantino és Luigi Samele mellett – az elődöntőben 37–45-re kikapott a dél-koreai Ku BongilKim DzsonghvanO UnszokVon Ujong-négyestől. Ezt követően a bronzéremért vívott meccsen 45–40-re győztek Oroszország csapata (Nyikolaj Kovaljov, Sztanyiszlav Pozdnyakov, Alekszej Jakimenko) ellen.[22]

2013 júniusában a horvátországi Zágrábban megrendezett Európa-bajnokságon a csapatversenyben aranyérmet szerzett.[23] A budapesti világbajnokság egyéni versenyszámának nyolcaddöntőjében 9–15-ös vereséget szenvedett a későbbi bronzérmes magyar Szilágyi Árontól,[24][25] így a tizennegyedik helyen zárt.[26] CsapatbanDiego Occhiuzzi, Luigi Samele és Enrico Berrè mellett – a negyeddöntőig jutott, ahol Fehéroroszország csapatától 43–45-re kikaptak.[27] A világbajnokság 5–8. helyért vívott mérkőzésein előbb legyőzték a magyarországi csapatot (45–41), majd kikaptak Németország vívóitól (40–45), így végül a hatodik helyen végeztek.[28]

Családja[szerkesztés]

Aldo Montano vívócsaládból származik.[29][30] Nagyapja, Aldo Montano (1910–1996) két olimpián ezüstérmet szerzett, valamint ötször világbajnoki aranyérmes lett.[31] Édesapja, Mario Aldo Montano (1948–) az 1972-es müncheni olimpiai játékokon aranyérmet szerzett, továbbá kétszer lett első a világbajnokságokon.[32] Édesapjának unokatestvérei szintén olimpiai érmes sportolók: Mario Tullio Montano (1944–) olimpiai bajnok, világbajnoki bronzérmes kardvívó,[33] Carlo Montano (1952–) olimpiai és világbajnoki ezüstérmes tőrvívó,[34] Tommaso Montano (1953–) pedig olimpiai ezüstérmes, világbajnoki bronzérmes kardvívó.[35]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w Aldo Montano (olasz nyelven). Olasz Vívószövetség. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
  2. Championnats du monde juniors-cadets 1997: Résultats des Championnants du monde juniors/cadets. Escrime Internationale, 20. sz. (1997) 19–22. o. (francia nyelven)
  3. Résultats des Championnats du Monde Juniors, invididuels, depuis 1953: Sabre masculin (francia nyelven). Nemzetközi Vívószövetség. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
  4. MTI: Nemcsik ezüstérmet szerzett kard egyéniben. Origo, 2004. augusztus 14. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
  5. MTI: Ötödik lett a férfikard-csapat. Origo, 2004. augusztus 19. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
  6. ^ a b Montano Sig. Aldo: Commendatore Ordine al Merito della Repubblica Italiana (olasz nyelven). Presidenza della Republica. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
  7. Scherma, argento mondiale per Montano l'azzurro ritrova il podio nella sciabola (olasz nyelven). la Repubblica, 2007. október 2. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
  8. Bronzo agli sciabolatori italiani Per Montano è la seconda medaglia (olasz nyelven). la Repubblica, 2007. október 6. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
  9. Albo d’oro campionati italiani assoluti individuali (olasz nyelven). Olasz Vívószövetség. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
  10. Aldo Montano eliminato dallo spagnolo Pina. La Nazione, 2008. augusztus 12. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
  11. Sciabola a squadre, bronzo per l'Italia (olasz nyelven). il Giornale, 2008. augusztus 17. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
  12. Poli, Marisa: Fiorettiste e sciabolatori d'oro L'Europeo sorride all'Italia (olasz nyelven). La Gazzetta dello Sport, 2009. július 17. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
  13. Matteo: L’Italia vince il medagliere nei Mondiali di scherma ad Antalya (olasz nyelven). Club Scherma Cosenza, 2009. október 14. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
  14. Poli, Marisa: Europei, fiorettiste d'oro Montano-show nella sciabola (olasz nyelven). La Gazzetta dello Sport, 2010. július 20. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
  15. Argento nella sciabola ai Mondiali di scherma di Parigi 2010 (olasz nyelven). SportLive, 2010. november 10. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
  16. Sciabola, l’Italia è argento al Mondiale (olasz nyelven). Excite, 2010. november 10. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
  17. Scherma. Europei – Sciabole d’oro a Sheffield, Italia leader assoluta (olasz nyelven). Inside the Sport, 2011. július 20. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
  18. MTI: A kardozó Szilágyi bronzérmes lett Sheffieldben. Nemzeti Sport Online, 2011. július 16. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
  19. Corradi, Lorenzo: A Catania è un Montano d'oro (olasz nyelven). Amaranta.it, 2011. október 11. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
  20. Scherma a squadre: sciabola di bronzo, argento nel fioretto (olasz nyelven). Sky Italia, 2011. október 14. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
  21. Moscati, Matteo: Londra 2012, scherma: Occhiuzzi elimina Montano (olasz nyelven). SportLive, 2012. július 29. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
  22. Forina, Antonio: Londra 2012: Italia bronzo nella sciabola maschile a squadre (olasz nyelven). SportLive, 2012. augusztus 3. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
  23. Italia oro nella sciabola. E' leader in Europa (olasz nyelven). Sky Italia, 2013. június 21. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
  24. Vívó-vb: Szilágyi Áron bronzérmes, Resetnyikové az arany. Nemzeti Sport Online, 2013. augusztus 7. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
  25. MTI: Három magyar a nyolc között, biztos az éremszerzés. Telesport.hu, 2013. augusztus 7. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
  26. Championnats du Monde: Sabre Masculin. Budapest 05 aout 2013. Classement général (francia nyelven). engarde-service.com. (Hozzáférés: 2013. augusztus 10.)
  27. Arrichiello, Valerio: Scherma, le azzurre in finale, Montano ko (olasz nyelven). Il Secolo XIX, 2013. augusztus 10. (Hozzáférés: 2013. augusztus 10.)
  28. Championnats du Monde Sabre Masculin: Budapest 05-12 aout 2013. Sabre Masculin (francia nyelven). engarde-service.com. (Hozzáférés: 2013. augusztus 10.)
  29. Orsini, Mario: Mtontano dynasy: Scherma e porto: la firma della famiglia (olasz nyelven). Il Tirreno, 2011. október 13. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
  30. Gaia, Piccardi: Montano, la sciabola è un affare di famiglia (olasz nyelven). Corriere della Sera, 2001. június 17. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
  31. Aldo Montano (angol nyelven). sports-reference.com. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
  32. Mario Aldo Montano (angol nyelven). sports-reference.com. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
  33. Mario Tullio Montano (angol nyelven). sports-reference.com. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
  34. Carlo Montano (angol nyelven). sports-reference.com. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
  35. Tommaso Montano (angol nyelven). sports-reference.com. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)

További információk[szerkesztés]