Catania

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Catania
Catania városa, háttérben az Etnával.
Catania városa, háttérben az Etnával.
Catania címere
Catania címere
Catania zászlaja
Catania zászlaja
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióSzicília
MegyeCatania (CT)
Polgármester Salvo Pogliese (Forza Italia)
Védőszent Szent Ágota
Irányítószám 95100
Körzethívószám 095
Forgalmi rendszám CT
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség311 584 fő (2019. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség1,653 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság121,6 m
Terület180,88 km²
Időzóna CET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Catania (Olaszország)
Catania
Catania
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 37° 30′, k. h. 15° 05′Koordináták: é. sz. 37° 30′, k. h. 15° 05′
Elhelyezkedése Catania térképén
Elhelyezkedése Catania térképén
Catania weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Catania témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Catania (egykori nevén: Catăna vagy Catĭna; görög: Κατάνη, latin: Catana) olasz város Szicília szigetének keleti partján. A város a Jón-tengerre néz, hasonlóan mint Messina és Siracusa. Ez Catania megye székhelye, 2013-ban 290 500 fő élt a városban.[2] Catania Szicília második legnagyobb városa, a 10. legnagyobb Olaszországban, és ez a legnagyobb olasz város anélkül, hogy egy régió székhelye volna. A város lakossága a magas munkanélküliség és az elvándorlás miatt az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent.[3]

Éghajlat[szerkesztés]

Catania mediterrán éghajlattal rendelkezik.[4] A nyár rendszerint száraz és forró, júniustól szeptemberig bármikor előfordul hőhullám, ami miatt 40-45°C-os hőmérséklet van. Hónapokig nincs csapadék, a legtöbb csapadék október és március között szokott lenni, ekkor előfordul medikán, ami miatt hirtelen, nagy mennyiségű csapadék hullik. Télen ritkán megy fagypont alá a hőmérséklet. A hó szokatlan a városban, hiszen az Etna fizikai akadályt képez a hideget hozó északi szeleknek, emiatt főleg ott szokott lenni hó illetve a magasabban fekvő városrészeken egy-egy hófuvás fordul elő. Utoljára 2019-ben volt vékony hótakaró a városban, komolyabb havazás 1988-ban.[5]

Catania éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)15,816,417,820,324,228,331,732,029,124,720,316,823,2
Átlaghőmérséklet (°C)11,612,014,216,318,122,025,125,623,119,216,012,818,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)8,38,410,512,314,616,618,519,217,113,711,79,713,4
Átl. csapadékmennyiség (mm)7452463519659451066286545
Havi napsütéses órák száma1121241661912312813152802421861621352427
Forrás: Hong Kong Observatory


Közigazgatási beosztás[szerkesztés]

Catania kerületei

A város 10 kerületre (Municipalità) van felosztva:

  • I. Centro (központ)
  • II. Ognina – Picanello
  • III. Borgo – Sanzio
  • IV. Barriera – Canalicchio
  • V. San Giovanni Galermo
  • VI. Trappeto – Cibali
  • VII. Monte Po – Nesima
  • VIII. San Leone – Rapisardi
  • IX. San Giorgio – Librino
  • X. San Giuseppe La Rena – Zia Lisa

Általános ismeretek[szerkesztés]

Catania Szicília keleti részén, az Etna lábánál fekszik. A város alatt fut az Amenano földalatti folyó, mely csak egy ponton bukkan a felszínre.[6]

A város ősének pontos alapítása nem ismert. Az ókori görög Naxosz gyarmata volt, a görög időkben Siracusa ellenfele. Majd Róma első, jelentős hódítása volt Szicíliában. Ekkor kapta a Catana nevet.[7]

A város életét és fejlődését a ki-kitörő vulkán uralta. Kétszer érte pusztító földrengés, 1169-ben és 1693-ban. 1669-ben a lezúduló forró láva akkora pusztítást végzett, hogy a II. Frigyes német-római császár építtette Ursino-palota a földdel vált egyenlővé. Egy 1700-ban kifejlesztett rácsozatrendszer segítségével a kiömlő láva egy részét építőanyagként hasznosítják. A városban számos építmény áll, amelyet fekete tufából készítettek.[8]

A Bellini-kertek, amely a tolongás és az utcai forgalom elől menekülni vágyóknak kellemes kikapcsolódást kínál, a városban született Vincenzo Bellini komponistáról kapta a nevét.

Catania ma Palermo után Szicília második legfontosabb gazdasági és ipari központja. Élelmiszeripari, petrolkémiai-, könnyűgép-ipari és kulturális központ.

Demográfia[szerkesztés]

Catania északi része sűrűn lakott, míg a déli része inkább ipari, kereskedelmi terület és a nemzetközi repülőtér található ott. Az 1960-as évek óta erős kontraurbanizáció figyelhető meg, amikor is mintegy 400 ezer lakos kitelepült a környékbeli kisvárosokba, falvakba. Így növekedett a népesség Aci Castello, Aci Catena, Gravina di Catania, Mascalucia, Pedara, Trecastagni, Misterbianco, San Giovanni la Punta, San Gregorio di Catania, San Pietro Clarenza, Sant'Agata li Battiati, Tremestieri Etneo és Valverde településeken. Ezekkel együtt 600 ezer lakos van, 1885,9 fő/km²-es népsűrűséggel.

Az agglomeráció része a távolabb levő Acireale, Paternò és Belpasso települések, amikkel már majdnem 700 ezer lakos él.

1986 óta létezik a Catania-i nagyvárosi övezet, aminek 765 ezer lakosa, 805,15 fő/km²-es népsűrűséggel Szicília legsűrűbben lakott területe.

Vallási élet[szerkesztés]

Kereszténység[szerkesztés]

A városban az 1. század óta komoly hagyománya van a kereszténységnek. A város védőszentje Szent Ágota, az ő tiszteletére minden év február 3 és 5-e között ünnepséget szerveznek a városban. Az ünnepség nem csak vallási, hanem népi hagyományokon is alapul.

A római katolikusok mellett valdens, protestáns, evangélikus és ortodox felekezet is képviselteti magát.

Zsidóság[szerkesztés]

A városnak két zsinagógája működik. Az egyik a Giudecca-negyedben, ami a történelmi zsidó negyede Cataniának illetve a via Santa Maria della Catenán, amely a Bencés-kolostortól nem messze található.

Iszlám[szerkesztés]

A városban három mecset működik. Az egyiket 1980-ban építették újra, a másikat 2012-ben építették újjá, ami a Catania-i kikötő közelében található Dél-Olaszország legnagyobb mecsetjeként.

Nevezetességek[szerkesztés]

Vallási építészet[szerkesztés]

Műemlékek[szerkesztés]

Oktatási intézmények[szerkesztés]

A város híres egyeteme az Università degli Studi di Catania, amelyet 1434-ben alapítottak. Az intézmény Szicília legrégebbi egyeteme, melynek 12 egyetemei kara és több mint 62 ezer hallgatója van beleértve a posztgraduális képzésben résztvevő hallgatókat is. A Scuola Superiore főleg doktori képzése miatt híres, az Istituto Musicale Vincenzo Bellini (Vincenzo Bellini Zenei Intézet) a város legfőbb zeneakadémiája, [9] illetve a Cataniai Szépművészeti Akadémia (Accademia Belle Arti di Catania) [10] a város legjelentősebb képzőművészeti akadémiája.

Gazdaság[szerkesztés]

Catania Szicília kereskedelmi és ipari csomópontja. A város híres a petrolkémiai ipara és a kénkitermelésről.

A számos problémája ellenére Catania ma nem csak Szicília, hanem Dél-Olaszország legdinamikusabb gazdasága. Még mindig jelentős a mezőgazdaság és ipari szektor jelenléte. Emellett az Etna közelsége miatt kiemelten fontos szerepet játszik a nemzetközi turizmus a város életében. Emellett számos vegyi- és gyógyszeripari vállalat jelenléte és fontos szerepet játszik a város gazdaságában. Az elmúlt években olyan, a város gazdaságára jelentős hatást gyakorló beruházásokat valósítottak mint, az Etnapolis bevásárlóközpont.[11] Utóbbi Massimiliano Fuksas építész tervei alapján készült, aki a FieraMilano, Milánó nemzetközi vásárnegyedét is tervezte.[12] Hasonló nagy beruházásként jött létre, az Etna Valley, ahol IT vállalatok vannak jelen, a Szilícium-völgy példájára hozták létre. Olyan nagyvállalatok központjai találhatók itt, mint a STMicroelectronics, Nokia, Vodafone, IBM, Alcatel, Nortel, Berna, Coca-Cola és a Pfizer.

Politika[szerkesztés]

A város hagyományosan jobboldali beállítottságúnak tekinthető Olaszországban. 1952 és 1992 között – kisebb megszakításokkal – a városvezetés élén kereszténydemokrata párti polgármester volt , akit ekkoriban a városi képviselő-testület választott meg.

1993 óta közvetlenül választják meg Olaszországban a polgármestereket a helyhatósági választásokon. Az alábbi polgármesterek voltak:

Közlekedés[szerkesztés]

Távolsági közlekedés[szerkesztés]

A város rendelkezik kereskedelmi kikötővel, nemzetközi repülőtérrel illetve fejpályaduvarral emellett Catania Szicília vasúthálózatának csomópontja.

Catanianal találkozik a Messinát Cataniaval és Siracusával összekötő A18-as és Cataniat Palermóval összekötő A19-es autópálya.

Közösségi közlekedés[szerkesztés]

A város számos buszjárattal és egy metróvonallal rendelkezik. A metrót 1999-ben adták át a forgalomnak.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Official ISTAT figures. Italian National Institute of Statistics. (Hozzáférés: 2019. október 4.)
  2. Archivált másolat. [2014. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 23.)
  3. Archivált másolat. [2019. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 23.)
  4. Climate Summary from Weatherbase.com (Catania, Italy)
  5. Che tempo faceva a Catania - Archivio Meteo Catania » ILMETEO.it
  6. http://www.cataniaperte.com/cronologia/saggi/topografia_antica.pdf
  7. Fajth Tibor: Itália, 1980.
  8. Reader's Digest: Világjárók lexikona
  9. Musical Institute Vincenzo Bellini – Official site. Istitutobellini.it. [2011. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 5.)
  10. Academy of Fine Arts of Catania. Italian official site. (Hozzáférés: 2011. április 5.)
  11. home. Centroetnapolis.it. [2010. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 1.)
  12. Oggi la chiamano Etna Valley: i progetti, le aziende, il lavoro nel territorio di Catania. Etnavalley.com, 2010. április 29. [2010. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 1.)

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Catania
A Wikimédia Commons tartalmaz Catania témájú médiaállományokat.