Noto

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Noto
Sicilia Noto1 tango7174.jpg
Közigazgatás
Ország Olaszország
MegyeSiracusa
Irányítószám 96017
Körzethívószám 0931
Forgalmi rendszám SR
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 23 913 fő (2015. dec. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság152 m
Terület554,99 km²
Időzóna CET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Noto (Olaszország)
Noto
Noto
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 36° 53′, k. h. 15° 05′Koordináták: é. sz. 36° 53′, k. h. 15° 05′
Elhelyezkedése Siracusa térképén
Elhelyezkedése Siracusa térképén
Noto weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Noto témájú médiaállományokat.

Noto település Olaszországban, Siracusa megyében. Lakosainak száma 23 913 fő (2015. december 31.). Noto Avola, Canicattini Bagni, Ispica, Modica, Pachino, Palazzolo Acreide, Rosolini és Siracusa községekkel határos.

Fekvése[szerkesztés]

Siracuzától délre fekvő település.

Története[szerkesztés]

Egykori rajz az 1693-as nagy földrengésről

A környék már az őskorban is lakott volt, de a mai helység csupán 300 éves múltra tekint vissza, mivel Noto Anticát az 1693-as nagy földrengés elpusztította. A régi város, Noto Antica a maitól 8 kilométerre az Alveria-hegységtől északra található.

Noto Antica Sicul eredetű város volt, amely az ókorban Netumként ismertek. 866-ban az arabok hódították meg. 1091-ben, később Norman város lett.

A 16. és a 17. században, a város, adott otthont számos figyelemre méltó szellemi nagyságnak: Giovanni Aurispa, Antonio Corsetto, valamint Mario Capuana zeneszerzőnek is. A település híres szülötte volt Matteo Carnelivari (1449-1506) építész is, a spanyol gótika mestere, épületei azonban csak a Palermo régióban maradtak fenn. Az ő stílusa egyesíti a katalán gótikát az arab és normann elemekkel. A 15. század utolsó harmadában Palermo legfontosabb építője volt.

Ő építette a Palazzo Abatellis (1487-1493), a Palazzo Ajutamicristo (1490-1495)-t, és tőle származik Palermoban egy katalán terasz is (amelyet azonban időközben átépítettek) és a Santa Maria della Catena, amely 1502-ben épült.

1503-ban III. Ferdinánd király a városnak civitas Ingeniosa ( „Ötletes City”) címet adományozott. A következő században a város bővült, túlnőtte középkori határait, új épületek, templomok és kolostorok épültek.

1693-ban itt volt a Szicíliát ért földrengés epicentruma, amely az akkortájt dinamikusan fejlődő várost a földdel tette egyenlővé. A várost ezután nem újították fel, hanem kiváló építészek, művészek bevonásával új városszerkezetet hoztak létre az anyatelepüléstől 10 km-rel délkeletre, teljesen a barokknak szentelve azt.

Az újraépített város architektúrája bizánci-arab elemekkel ötvözött. Pálmafái a természettel való szoros kapcsolatát jelzik, tereinek, utcáinak színei melegséggel töltik meg a mozgalmas települést.

A főutca, a Corso Vittorio Emanuele, valamint a Piazza Immacolata, a Piazza VI. Maggio és a Piazza Municipio a Városházával, pompás barokk palotáival, szentélyeivel harmonikus egységet alkot.

Nevezetességek[szerkesztés]

Az egykori Noto térképe
  • Corso Vittorio Emanuele
  • Piazza Immacolata
  • Piazza XVI. Maggio
  • Piazza Municipio
  • Városháza
  • Katedrális
  • Villa Romana del Tellaro
  • Görög kolónia maradványai - A településtől 8 km-re, a tengerparti Noto Marina üdülőhely közelében találhatók a 2500 éves görög kolónia maradványai.

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

Noto, panoráma

Noto Antica emlékei[szerkesztés]

Az újjáépült Noto[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:


Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]