Noto

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Noto
Sicilia Noto1 tango7174.jpg
Közigazgatás
Ország Olaszország
MegyeSiracusa
Irányítószám 96017
Körzethívószám 0931
Forgalmi rendszám SR
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség24 028 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság152 m
Terület
  • 554,99
  • 0,2138
  • 0,4809
km²
Időzóna CET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Noto (Olaszország)
Noto
Noto
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 36° 53′, k. h. 15° 05′Koordináták: é. sz. 36° 53′, k. h. 15° 05′
Elhelyezkedése Siracusa térképén
Elhelyezkedése Siracusa térképén
Noto weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Noto témájú médiaállományokat.

Noto település Olaszországban, Siracusa megyében. Lakosainak száma 24 028 fő (2018. január 1.).[1] +/- Noto Avola, Canicattini Bagni, Ispica, Modica, Pachino, Palazzolo Acreide, Rosolini és Siracusa községekkel határos.

Fekvése[szerkesztés]

Siracuzától délre fekvő település.

Története[szerkesztés]

Egykori rajz az 1693-as nagy földrengésről

A környék már az őskorban is lakott volt, de a mai helység csupán 300 éves múltra tekint vissza, mivel Noto Anticát az 1693-as nagy földrengés elpusztította. A régi város, Noto Antica a maitól 8 kilométerre az Alveria-hegységtől északra található.

Noto Antica Sicul eredetű város volt, amely az ókorban Netumként ismertek. 866-ban az arabok hódították meg. 1091-ben, később Norman város lett.

A 16. és a 17. században, a város, adott otthont számos figyelemre méltó szellemi nagyságnak: Giovanni Aurispa, Antonio Corsetto, valamint Mario Capuana zeneszerzőnek is. A település híres szülötte volt Matteo Carnelivari (1449-1506) építész is, a spanyol gótika mestere, épületei azonban csak a Palermo régióban maradtak fenn. Az ő stílusa egyesíti a katalán gótikát az arab és normann elemekkel. A 15. század utolsó harmadában Palermo legfontosabb építője volt.

Ő építette a Palazzo Abatellis (1487-1493), a Palazzo Ajutamicristo (1490-1495)-t, és tőle származik Palermoban egy katalán terasz is (amelyet azonban időközben átépítettek) és a Santa Maria della Catena, amely 1502-ben épült.

1503-ban III. Ferdinánd király a városnak civitas Ingeniosa ( „Ötletes City”) címet adományozott. A következő században a város bővült, túlnőtte középkori határait, új épületek, templomok és kolostorok épültek.

1693-ban itt volt a Szicíliát ért földrengés epicentruma, amely az akkortájt dinamikusan fejlődő várost a földdel tette egyenlővé. A várost ezután nem újították fel, hanem kiváló építészek, művészek bevonásával új városszerkezetet hoztak létre az anyatelepüléstől 10 km-rel délkeletre, teljesen a barokknak szentelve azt.

Az újraépített város architektúrája bizánci-arab elemekkel ötvözött. Pálmafái a természettel való szoros kapcsolatát jelzik, tereinek, utcáinak színei melegséggel töltik meg a mozgalmas települést.

A főutca, a Corso Vittorio Emanuele, valamint a Piazza Immacolata, a Piazza VI. Maggio és a Piazza Municipio a Városházával, pompás barokk palotáival, szentélyeivel harmonikus egységet alkot.

Nevezetességek[szerkesztés]

Az egykori Noto térképe
  • Corso Vittorio Emanuele
  • Piazza Immacolata
  • Piazza XVI. Maggio
  • Piazza Municipio
  • Városháza
  • Katedrális
  • Villa Romana del Tellaro
  • Görög kolónia maradványai - A településtől 8 km-re, a tengerparti Noto Marina üdülőhely közelében találhatók a 2500 éves görög kolónia maradványai.

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

Noto, panoráma

Noto Antica emlékei[szerkesztés]

Az újjáépült Noto[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Popolazione Residente al 1° Gennaio 2018. Istat. (Hozzáférés: 2019. március 16.)

További információk[szerkesztés]