Val di Noto – Wikipédia

A Val di Noto késő barokk városai, Délkelet-Szicília
Világörökség

A Szentlélek-templom Ragusában, épült a 18. században
Adatok
Ország	Olaszország
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	I, II, IV, V
Felvétel éve	2002
Elhelyezkedése
Val di Noto Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 36° 53′, k. h. 15° 05′36.883333333333, 15.08333333333336.883333°N 15.083333°EKoordináták: é. sz. 36° 53′, k. h. 15° 05′36.883333333333, 15.08333333333336.883333°N 15.083333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Val di Noto témájú médiaállományokat.

Val di Noto ("Notói kerület")^[1] egy földrajzi terület Szicília délkeleti részén. Egy mészkő fennsíkon fekszik. 1693-ban egy erős földrengés során számos település megsemmisült, megrongálódott. A földrengés után a településeket, házakat a környéken található fehér mésztufából újjáépítették szicílai barokk stílusban, a fehér mésztufa házak a tűző napsugarak hatására idővel mézbarnára változtatták színüket. A területen lévő városok közül Noto az egyik legismertebb: napjainkban turista csalogató helynek számít a barokk épületeinek köszönhetően.

A területen található Palazzolo Acreide, amely az ókori Akrai város romjaira épült. Az ókori települést i. e. 664-ben alapították a korinthosziak. A romokat 16. században Tommaso Fazello történész fedezte fel újra, a régészeti ásatások a 19. században kezdődtek meg Gabriele Iudica vezetésével. Az ásatások eredményeképpen sikerült jobban megismerni Szicília ókori történetét.

2002 júniusában az UNESCO Val di Noto nyolc régi városát a világörökség részének nyilvánította, mint a "barokk művészet európai virágzásának emlékeit". A nyolc város: Caltagirone, Militello in Val di Catania, Catania, Modica, Noto, Palazzolo Acreide, Ragusa és Scicli.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

↑ A Val kifejezés Vallumot jelent, amely Szicília arab megszállása idején közigazgatási egység volt.

"Late Baroque Towns of the Val di Noto (South-eastern Sicily)" (angol nyelven). Hozzáférés: 2012. március 21.
"Late Baroque Towns of the Val di Noto (South-Eastern Sicily)" (angol nyelven). UNESCO. Hozzáférés: 2012. március 21.

m v sz Olaszország világörökségi helyszínei
	Természeti	Lipari-szigetek Dolomitok Etna Monte San Giorgio¹ A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei² Az Észak-Appenninek evaporit karszt-barlangjai
	Kulturális	A Camonica-völgy sziklarajzai A Santa Maria delle Grazie-templom és domonkosrendi kolostor Leonardo da Vinci „Utolsó vacsora” című festményével Róma történelmi központja, a Vatikán birtokában levő, területenkívüli jogokkal rendelkező terület és a San Paolo fuori le mura-bazilika Firenze történelmi központja Velence és lagúnája A pisai Dóm tér San Gimignano történelmi központja Sassi di Matera Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái Siena történelmi központja Nápoly történelmi központja Crespi d’Adda Ferrara történelmi központja és a Pó torkolata Castel del Monte Alberobellói trullók Ravenna ókeresztény és bizánci műemlékei Pienza városának történelmi központja A 18. századi királyi palota Casertában, a parkkal, a Vanvitelli-vízvezetékkel és a San Leucio épületegyüttessel A Savoyai királyi család rezidenciái (Torino) A padovai botanikus kert Porto Venere, Cinque Terre és a szigetek (Palmaria, Tino és Tinetto) A dóm, a Torre della Ghirlandina és a Piazza Grande Modenában Pompeii, Herculaneum és Torre Annunziata régészeti lelőhelyei Amalfi-part Agrigento régészeti lelőhelyei Villa Romana del Casale (Piazza Armerina) Su Nuraxi di Barumini, Szardínia Aquileia régészeti lelőhelyei és a patriarkális bazilika A Cilento és Vallo di Diano Nemzeti Park, Paestum és Velia régészeti lelőhelyeivel és a padulai karthauzi kolostor Urbino történelmi központja Villa Adriana Verona városa Assisi Szent Ferenc-bazilika és a ferencesrendi műemlékek Villa d’Este A Val di Noto késő barokk városai (Délkelet-Szicília) Piemont és Lombardia szent hegyei (Sacri Monti) Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai Val d’Orcia Siracusa városa és Pantalica nekropolisza Genova: Le Strade Nuove és a Palazzi dei Rolli Mantova és Sabbioneta Az Albula-vasút Albulában és a Bernina kultúrtáj¹ Történelem előtti cölöpházak az Alpok közelében³ Langobárd emlékek Itáliában Medici-villák és kertek Piemonti borvidékek: Langhe-Roero és Monferrato Az arab–normann Palermo, valamint Cefalù és Monreale székesegyházai Ivrea, a 20. századi ipari város 16–17. századi velencei védművek⁴ Padova 14. századi freskói Bolognai árkádok Via Appia A történelem előtti Szardínia temetkezései
	Javasolt	Európai papírmalmok A görög-bizánci kultúra emlékei a korai és késői középkorból Chianti Classico villagazdaság-rendszere Marche történelmi színházai Szardínia nuraghe építményei Az Alpone-völgy eocén kori tengeri fosszília lelőhelye A Via Francigena olaszországi szakasza A mediterrán Alpok Civita di Bagnoregio kultúrtája Középkori benedek-rendi kolostorok A Mont Blanc tömbje A Maggiore-tó és az Orta-tó vidéke Hanbury Botanikus Kert Orvieto A pápai nemesség villái Salento és a barokk Lecce A stilói katholikon és bazilita bizánci épületegyüttesek A Maddalena-szigetvilág és a Bonifaciói-szoros Motya és Lilibeo a pun civilizáció Itáliában A Flegrea-térség talajszintváltozásai A Marmore-vízesés és Valnerina kolostorépítményei valamint vízgazdálkodási emlékei Pelagos Menedék a tengeri emlősök védelmére a Földközi-tengeren Asinara-sziget Sulcis-Iglesiente Carrara márványlelőhelye A legelőváltó pásztorkodás útvonalai Volterra és kultúrtája Az Aniene-völgy és a Villa Gregoriana Tivoliban Murgia-fennsík A történelem előtti Puglia karsztbarlangjai Alessandria erődje
¹ Svájccal közös ² Több országgal közös ³ Ausztriával, Franciaországgal, Németországgal, Svájccal és Szlovéniával közös ⁴ Horvátországgal, Meontenegróval közös

Világörökség-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap