Magasugrás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nicole Forrester kanadai magasugró Fosbury-stílusú ugrása
Platt Adams az 1912-es nyári olimpiai játékokon, a helyből magasugrás győztese, 1,63 m
Ruth Beitia spanyol versenyző elugrás előtt

A magasugrás atlétikai versenyszám, az ugrószámok egyike. A magasugrónak két állvány között elhelyezett léc felett kell átugrania anélkül, hogy a lécet leverné. A nekifutó legalább 15 m hosszú, az ugróléc pedig 3m 9 cm - 4 m 52 cm hosszú, tömege 2 kg. Az állványok magasságát úgy határozzák meg, hogy legalább 10 cm-rel magasabbak legyenek, mint az a maximális magasság, amire a léc helyezhető a verseny közben. A leérkezőhely egy habszivacsdomb, amelynek a magassága 1.3 m, hossza 5 m , szélessége 3 m.

Története[szerkesztés]

Az afrikai wathusi néger törzsek a magasugrást férfivá avatási szertartásként alkalmazták. A középkorból maradt ránk néhány feljegyzés és rajz, amely bizonyítja, hogy a magasugrást a katonai kiképzési gyakorlatokon kívül a szórakozásszerű vetélkedések során is űzték. Az 1700-as években a gimnasztika mozgásanyagához tartozott.

Az első magasugró atlétikai rekordot 1861-ben jegyezték fel Nagy-Britanniában. Az első technikáról sajnos csak homályos emlékeink vannak. Kezdetben a katonai akadályugrásnak megfelelően a lécre merőlegesen futva, lábukat zsugorhelyzetbe felkapva ugrottak.

Később már a merőlegesnél kisebb szögű nekifutásból ülőhelyzetben haladtak át a léc felett és a lendítő lábra érkeztek a homokba, ez volt az lépőtechnika. A láblendítés hatékonyságának növelésével az ugrók egyre jobban eldőltek a felugróláb irányába a léc felett, ezzel gazdaságosabbá tették az ugrást. A homokba lábváltással az ugrólábra érkeztek. E technikával (ollózótechnika) az amerikai Sweney már 1895-ben 197 cm-t ugrott.[forrás?]

A férfiaknál 1896 óta, a nőknél 1928-tól olimpiai versenyszám. 1936-ban a berlini olimpián Kádárné Csák Ibolya aranyérmet szerzett magasugrásban, majd 1938-ban Európa-bajnokságot.

A verseny lebonyolításának szabályai[szerkesztés]

Források, jegyzetek[szerkesztés]

Magyar nagylexikon 12. kötet 375. old.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap