Október 15.

Október 15. az év 288. (szökőévben 289.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 77 nap van hátra.

Névnapok: Teréz + Aranka, Aurélia, Auróra, Berény, Dominik, Hedda, Hédi, Hedvig, Rella, Relli, Rézi, Tegza, Tekla, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza, Vilma

Események

• 1458 – I. Sarolta ciprusi királynőt Nicosiában Ciprus, Jeruzsálem és Örményország koronáival királlyá koronázzák.
• 1529 – I. Szulejmán szultán felhagy Bécs ostromával, miután a Salm Miklós által hősiesen védelmezett várost nem tudta elfoglalni, és 40 000 emberét is elveszítette.
• 1619 – Bethlen Gábor erdélyi fejedelem birtokába kerül a pozsonyi várban őrzött Szent Korona.
• 1673 – Claudia Felicitas osztrák főhercegnő, Tirol örökösnője, férjhez megy I. Lipót német-római császárhoz.
• 1685 – Ahmed váradi pasa Váradon elfogatja Thököly Imrét azzal a szándékkal, hogy őt a bécsi udvarnak kiszolgáltatva békét vásároljon.
• 1750 – Megindul a menetrendszerű postakocsijárat Bécs és Buda között. A kétnapos utat 15 forintért, azaz két borjú áráért tehette meg az utas.
• 1815 – Megkezdődik Bonaparte Napóleon száműzetése Szent Ilona szigetén.
• 1848 – A Jellasicsot üldöző magyar hadsereg Pozsonytól délre átlépi az osztrák-magyar határt.
• 1869 – I. Ferenc József császár és király szentesíti az Osztrák–Magyar Monarchiának a Német Vámunióval kötött, a kereskedelmi és vámszerződéséről szóló törvényt.
• 1875 – Budapesten, a mai Blaha Lujza téren megnyílik a Népszínház Rákosi Jenő vezetésével. A megnyitó előadást I. Ferenc József király és fia, Rudolf trónörökös is megtekintik.
• 1878 – New Yorkban megalakul az Edison Electric Light Company.
• 1894 – Párizsban letartóztatják Alfred Dreyfus zsidó származású francia vezérkari tisztet, kémkedés és hazaárulás (koholt) vádjával.
• 1928 – Egyetemisták tüntetnek a numerus clausus módosításával kapcsolatos intézkedések ellen. Bezárják a budapesti Műegyetemet, a Közgazdasági Egyetemet, az Iparművészeti Főiskolát és a pécsi egyetemet.
• 1937 – A Királyi Kúria öthónapi fogházra ítéli Féja Gézát „Viharsarok” című könyvéért.
• 1940 – Lluís Companys korábbi katalán elnököt a barcelonai Montjuic erdőben katonai összeesküvés vádjával kivégzik.
• 1944 – Sikertelen kiugrási kísérlet a második világháborúból. A Rádióban beolvassák Horthy Miklós kormányzó proklamációját a fegyverszünetről. Otto Skorzeny SS-különítménye elrabolja ifjabb Horthy Miklóst. Német csapatok megszállják a budapesti hidakat, a nyilasok elfoglalják a Rádiót. Szálasi Ferenc és az általa vezetett Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom átveszi a hatalmat Budapesten, Vörös János vezérkari főnök parancsot ad a harc folytatására (Lásd még: 1944. október 15-ei hadparancs.)
• 1944 – A magyar hatóságok elrendelték Ungvár kiürítését, s ezzel gyakorlatilag megszűnt a magyar közigazgatás egész Kárpátalján.
• 1973 – Megkezdődik a Haraszti-per. (Az újbaloldali Haraszti Miklóst 1973 májusában letartóztatják a „Darabbér” című – kiadásra nem került – könyvéért, majd 14 napos éhségsztrájkja után szabadon engedik.
• 1975 – A Ciprusi Török Szövetségi Állam előzetes megszüntetése az Észak-ciprusi Török Köztársaság kikiáltása előtt.
• 1976 – A stockholmi Nobel-díj-bizottság úgy dönt, hogy ebben az évben nem osztja ki a Nobel-békedíjat.
• 1976 – A magyar országgyűlés új közművelődési törvényt fogad el. Célja: „Az általánosan és szakmailag művelt, szocialista világnézetű közösségi gondolkodású emberek formálása, a művelődési különbségek felszámolása, a nemzetiségi művelődés anyanyelven történő művelése.”
• 1983 - Ezen a napon tartotta az önálló társulattal rendelkező budapesti Katona József Színház első bemutatóját. Csehov drámája, A manó került színre.
• 1989 – A romániai hatóságok Tőkés László temesvári református lelkészt eltávolítják gyülekezete éléről.
• 1989 – A Hazafias Népfront (HNF) kongresszusán Kulcsár Kálmán igazságügy-minisztert választják a mozgalom elnökévé és köztársaságielnök-jelöltté. A HNF főtitkára: Kukorelli István egyetemi tanár.
• 1993 – A Magyar Légierő 28 db MiG–29-est kap Oroszországból, az államadósság fejében. A gépek egy hullámban érkeztek meg a kecskeméti repülőtérre.
• 1995 – Szaddám Huszein 99,96%-os szavazati aránnyal nyeri az iraki elnökválasztást.
• 1997 – A ThrustSSC nevű sugárhajtású jármű 1228 km/h-ra javítja az autók szárazföldi sebességi rekordját.
• 2003 – Fellövik az első kínai űrhajóst, Jang Li-vej (Yang Liwei) tajkonautát.
• 2003 – Egy komphajó teljes sebességgel nekiütközött egy beton mólónak Staten Island-en. A balesetben 11 fő elhunyt, 70 fő súlyosan megsérült.[1]
• 2005 – A délvidéki Civil Mozgalom tüntetése Szabadkán a magyarok elleni atrocitások megfékezése érdekében.
• 2006 – Az olaszliszkai lincselésnek áldozatul esik Szögi Lajos tiszavasvári tanár

Sportesemények

Formula–1

• 1983 – Dél-Afrikai Nagydíj, Kyalami - Győztes: Riccardo Patrese (Brabham BMW Turbo)

Torna

• 2011 – A tokiói olimpiai kvalifikációs torna-világbajnokságon Berki Krisztián lólengésben megvédi a világbajnoki címét, míg Hidvégi Vid a 4. helyen végez.

Labdarúgás

• 2018 – A magyar labdarúgó-válogatott 2018. október 15-i mérkőzése: Észtország–Magyarország (Nemzetek Ligája)

Születések

• 1608 – Evangelista Torricelli olasz fizikus, matematikus († 1647)
• 1775 – Bernhard Crusell finn születésű klarinétművész és zeneszerző († 1838)
• 1811 – Maximilian Duncker német történetíró († 1886)
• 1812 – Balassa Pál evangélikus lelkész († 1858)
• 1814 – Mihail Jurjevics Lermontov orosz költő († 1841)
• 1822 – Ábrányi Kornél (1843-ig Eördögh) zeneszerző, zongoraművész, zenei író († 1903)
• 1833 – Bakay Nándor szakíró, kötélgyáros († 1902)
• 1844 – Friedrich Nietzsche német klasszika-filológus, költő, filozófus († 1900)
• 1881 – P. G. Wodehouse angol-amerikai író (†1975)
• 1892 – Stanisław Łepkowski lengyel jogász, diplomata, volt nagykövet Budapesten († 1961)
• 1893 – Uhlyárik Jenő olimpiai ezüstérmes vívó, sportvezető, honvédtiszt († 1974)
• 1896 – Célestin Freinet francia néptanító, reformpedagógus, a munkaiskola képviselője († 1966)
• 1897
  • Bóna Kovács Károly, szobrász, festő, művésztanár († 1970)
  • Ilja Arnoldovics Ilf szovjet-orosz író, szatirikus († 1937)
• 1899 – Adolf Brudes (Adolf Brudes von Breslau) német autóversenyző († 1986)
• 1903 – Gács László munkás, újságíró, rádiós vezető († 1968)
• 1908 – John Kenneth Galbraith kanadai születésű amerikai progresszív liberális közgazdász († 2006)
• 1913 – Ian Connell brit autóversenyző († 2003)
• 1917 – Fábri Zoltán háromszoros Kossuth-díjas magyar színházi és filmrendező, díszlettervező († 1994)
• 1919 – Chuck Stevenson (Charles John Stevenson) amerikai autóversenyző († 1995)
• 1920 – Mario Puzo amerikai író († 1999)
• 1921 – Al Pease (Victor Pease) kanadai autóversenyző († 2014)
• 1922 – Antal Gábor magyar író, költő, újságíró, kritikus († 1995)
• 1923 – Italo Calvino olasz író († 1985)
• 1926 – Michel Foucault francia történész, filozófus († 1984)
• 1930 – Philippe Leroy francia filmszínész
• 1932 – Lubik Zoltán magyar kürtművész, tanár († 1983)
• 1947 – Fazekas László magyar labdarúgó, edző
• 1949 – Tanya Roberts amerikai színésznő († 2021)
• 1952 – Dégi Ágnes magyar költő
• 1959
  • Sarah Ferguson (Fergie), yorki hercegné, András yorki herceg volt felesége
  • Oláh Bódi Éva magyar színésznő, drámapedagógus
  • Rudolf Péter Kossuth-díjas magyar színész
• 1961 – Lengyel Ferenc Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező
• 1964 – Gazdag Tibor magyar színész, zeneszerző
• 1969 – Dominic West angol színész
• 1977 – Betz István magyar színész
• 1978 – Járai Máté Jászai Mari-díjas magyar színész
• 1980 – Ungvári Miklós magyar cselgáncsozó
• 1983 – Bruno Senna (Bruno Senna Lalli) brazil autóversenyző
• 1984 – Chris Olivero amerikai színész
• 1994 – Sebastian Yatra kolumbiai énekes, dalszerző
• 1988 – Mesut Özil török származású német válogatott labdarúgó
• 1995 – Magyar Vazul magyar színész
• 1999 – Alexei Sancov moldáv úszó

Halálozások

• 1538 – Foix Germána aragón, szicíliai és nápolyi királyné (* 1488/90/92)
• 1817
  • Tadeusz Kościuszko lengyel szabadsághős (* 1746)
  • Johann Ludwig Burckhardt svájci Közel-Kelet-kutató (* 1784)
• 1820 – Karl Philipp zu Schwarzenberg herceg, tábornagy, osztrák császári hadvezér (* 1771)
• 1833 – Michał Kleofas Ogiński lengyel zeneszerző, diplomata és politikus (* 1765)
• 1834 – Boráros János Pest város főbírája, alpolgármestere (* 1756)
• 1867 – Balogh Sámuel református lelkész, író, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (* 1796)
• 1905 – Szász Károly író, költő (* 1829)
• 1917 – Mata Hari (er. neve Margaretha Geertruida Zelle), holland táncosnő (* 1876)
• 1946 – Hermann Göring német repülőtiszt, porosz miniszterelnök, birodalmi marsall, vezető náci politikus (* 1893)
• 1949
  • Krepuska Géza orvos, egyetemi tanár, a modern magyar fülgyógyászat megalapozója (* 1861)
  • Rajk László kommunista politikus, belügyminiszter (* 1909)
  • Szalai András kommunista politikus, a Rajk-per egyik elítéltje (* 1917)
• 1957 – Henry van de Velde belga építész, bútorkészítő (* 1863)
• 1959 – Fejér Lipót magyar matematikus (* 1880)
• 1964 – Cole Porter amerikai zeneszerző, dalszerző (* 1891)
• 1965 – Adolf Abraham Halevi Fraenkel német-izraeli matematikus (* 1891)
• 1969 – Homonnai Márton kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó (* 1906)
• 1980 – Alexander Mach szlovák belügyminiszter (* 1902)
• 1981 – Philip Fotheringham-Parker brit autóversenyző (* 1907)
• 1982 – Selye János osztrák-magyar származású kanadai belgyógyász, vegyész (* 1907)
• 1984 – Ungvári Lajos Kossuth-díjas szobrászművész (* 1902)
• 1988 – Osztrovszki György iparpolitikus, vegyészmérnök, az MTA tagja (* 1914)
• 1990
  • Berczelly Tibor háromszoros olimpiai bajnok magyar vívó (* 1912)
  • Delphine Seyrig libanoni születésű francia színésznő (* 1932)
• 2000 – Konrad Emil Bloch német születésű amerikai Nobel-díjas biokémikus (* 1912)
• 2006 – Tarnói Gizella magyar újságíró, rádiós szerkesztő, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese, a MÚOSZ alelnöke (* 1947)
• 2006 – Szögi Lajos tiszavasvári tanár, az olaszliszkai lincselés áldozata (* 1962)
• 2012 – Norodom Szihanuk király, 1941–55 és 1993–2004 között Kambodzsa uralkodója, emellett uralkodói cím nélküli államfője is és többszörös miniszterelnöke, 2004-től a jelképes nagykirály címet viselte haláláig (* 1922)
• 2019 – Tamara Buciuceanu román színésznő, a „román vígjáték nagyasszonya” (* 1929)

Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

• A Fehér bot (a vakok és gyengénlátók) nemzetközi napja (1988 óta)
• Ölelés világnapja
• A Falusi nők világnapja (1996 óta)
• A kézmosás világnapja (UNESCO)
• Strassburgi Szent Aurélia emléknapja a római katolikus egyházban

Népszokás

Baranyában Teréz napján kezdik meg a szüretelést, a darálást és persze a préselést. Teréz napja Bácskában és Bánátban asszonyi dologtiltó nap. Ilyenkor nem szabad mosni, kenyeret sütni. Az idősebb generáció tagjai a mai napig betartják a tilalmat.