Blaha Lujza tér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Blaha Lujza tér
BlahaLujzaTer.JPG
Ország Magyarország
Település
Névadó Blaha Lujza
Elhelyezkedése
Blaha Lujza tér (Budapest)
Blaha Lujza tér
Blaha Lujza tér
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 48″, k. h. 19° 04′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 48″, k. h. 19° 04′ 12″
A Wikimédia Commons tartalmaz Blaha Lujza tér témájú médiaállományokat.
A Blaha Lujza tér és a Nemzeti Színház épülete az 1950-es években
Metróépítés az 1960-as évek végén

A Blaha Lujza tér Budapest VIII. kerületében, Palotanegyed városrészben található. Ez az egyik legforgalmasabb tér Budapesten. A Rákóczi út és a József körút kereszteződése mellett található. Blaha Lujzáról, a 19. század századvégi és az azt követő századeleji híres népszínművész-énekesnőről, a „nemzet csalogányáról” nevezték el, 1920-ban,[1] ugyanis a művésznő évtizedekig volt tagja a Nemzeti Színház társulatának, s a közelben, a Rákóczi út és az Erzsébet körút sarkán álló házban lakott. A terület előzőleg a Népszínház utca egy részét alkotta. A teret egyik oldalról határoló Rákóczi út közigazgatási határt képez a VII. és a VIII. kerület között.

A főváros és az ország egyik legnagyobb forgalmú pontján naponta több tízezer ember és gépkocsi halad keresztül négy fő irányban. Megállója van a téren a Nagykörúton haladó 4-es és 6-os villamosoknak, a Rákóczi úton haladó 5-ös, 7-es, 7E, 8E, 108E, 110-es, 112-es, 133E és 178-as autóbuszoknak, illetve az M2-es metrónak. A metróátadást után két évvel, 1972-ben megszűnt a Rákóczi úton a korábbi (44-es) felszíni villamosközlekedés.

Volt és jelenlegi épületei[szerkesztés]

Nemzeti Színház[szerkesztés]

A Nemzeti Színház épülete a századfordulón

A tér középpontjában állt a Nemzeti Színház. A budapesti 2-es metró építésére hivatkozva a felújításra szoruló épületet 1965-ben felrobbantották.[2] Más tervekkel a lerombolás megelőzhető lett volna. Az eklektikus stílusú tradíciókat őrző épület Ferdinand Fellner és Hermann Helmer tervei alapján épült 1872 és 1875 között. Homlokzatán, amely a tér felé nézett nagyméretű rizalitot láthattunk, amelyen hat oszlop tartotta timpanont, benne domborművel. Az első emeleti ablakok felett Kisfaludy Károly, Egressy Béni, és Gaal József mellszobra állt.

A Nemzeti Színház fő feladata volt a drámairodalom hazai és külföldi klasszikusainak színrevitele, a kortárs magyar dráma ápolása. Itt léptek fel leghíresebb színészei, köztük Bajor Gizi, Csortos Gyula, Ódry Árpád, Somlay Artúr és Újházi Ede.

Corvin Áruház[szerkesztés]

A Corvin Áruházat 1926. március 1-jén nyitották meg, amelyet a hamburgi M. J. Emden Söhne cég alapított egymillió magyar korona alaptőkével. A részvénytársaság alelnöke és az áruház első igazgatója Lewin Miksa németországi nagytőkés volt. A Nemzeti Színház szomszédságában lévő nagyáruház Reiss Zoltán tervei alapján épült meg, klasszicizáló stílusú, díszes palotahomlokzattal. A látszólag egyemeletes homlokzat mögött négy emeletsor volt, teljes magasságukban összefüggő ablakokkal, ezeket csak fabetétek választották el, szinte észrevétlenül alsó és felső részre. A bejárat mögött kétszintes, üvegtetős csarnokrész fogadta a vásárlókat. A belső tereket és felületeket Beck Ö. Fülöp és Pongrácz Szigfrid plasztikus munkái díszítették. 1966-ban az eredeti homlokzatot alumíniumborítással takarták el, amit 2018-ban bontottak le az épület felújításának keretében.[3]

EMKE[szerkesztés]

Az EMKE kávéház a kép bal oldalán, 1905-ben

A Rákóczi út és az Erzsébet (volt Lenin) körút sarkán volt az 1894-ben megnyitott EMKE kávéház, a korabeli Budapest egyik legismertebb és legnépszerűbb kávéháza.[4] A zenés szórakozóhely[5] nevét az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületről kapta, amelynek a kávéházat alapító Wassermann Jónás is tagja volt. 1956-os szétrombolása után az épületet újjáépítették. Földszintjén eszpresszó és bisztró, emeletén étterem üzemelt. Jelenleg a Raiffeisen Bank egyik VII. kerületi fiókja működik a földszinten a régi kávéház helyén.[6]

Éjjel-nappali[szerkesztés]

Az EMKÉ-vel szemben, a körút túlsó oldalán található sarokházban volt Budapest első, 24 órán keresztül üzemelő üzlete, az úgynevezett éjjel-nappali KÖZÉRT (Községi Élelmiszer Kereskedelmi Rt). Ma ugyan nem állandó nyitvatartással, de ugyanúgy élelmiszer-áruházként működik.

Sajtóház[szerkesztés]

A Blaha Lujza tér, a Somogyi Béla utca és a József körút által határolt területen két régi bérházból, valamint a Budapesti Hírlap egykori szerkesztőségének és nyomdájának otthont adó épületből 1949-ben alakították ki a Hírlapkiadó Vállalat székházát. A három házból összegyúrt épületen belül a József körút 7. megtarthatta eredeti, műemléki értékű homlokzatát, míg a többi egységes arculatot kapott. Ebben a formában vált az – akkor még – a Nemzeti Színház uralta tér meghatározó épületévé, szerkesztőségek tucatjainak (Népszabadság, Esti Hírlap stb.) adva otthont hosszú évtizedeken át. A köznyelvben Sajtóházként ismert épület a rendszerváltást követő évtized alatt kiürült, és éveken át üresen árválkodott a Blaha Lujza téren. 2005-ben lebontották, 2005–2011 között a József körúti régi homlokzat megtartásával, mintegy ötmilliárd forintos költséggel korszerű szálloda-irodaház épült Europeum néven a helyén.

Képek[szerkesztés]

A tér az irodalomban, filmekben[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Rátonyi Gábor Tamás: Hány éves a Blaha Lujza tér? (magyar nyelven). Utcák, terek blog, 2016. (Hozzáférés: 2016. december 1.) „1918-ban a Népszínház utca első szakaszát nevezték el Blaháról (Blaha Lujza utca), ezt azonban a közgyűlés nem hagyta jóvá. 1920. január 23-án jelent meg a Fővárosi Közlönyben a Blaha Lujza tér névadásáról szóló hír.”
  2. Szucsi: Nemzeti Színház Blaha Lujza téren Budapesten (magyar nyelven). egykor.hu, 2010. (Hozzáférés: 2015) „A színház 1964-ig itt működött, majd 1965. április 23-án az épületet felrobbantották.” fotókkal
  3. Elkezdték leszedni a Corvin Áruház alumíniumburkolatát
  4. Emke Kávéház
  5. „Szemben az EMKE cigánya zenél…”
  6. Tér, ami nincs

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]