Blaha Lujza tér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Blaha Lujza tér
BlahaLujzaTer.JPG
Ország Magyarország
Település
Elhelyezkedése
Blaha Lujza tér (Budapest)
Blaha Lujza tér
Blaha Lujza tér
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 48″, k. h. 19° 04′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 48″, k. h. 19° 04′ 12″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Blaha Lujza tér témájú médiaállományokat.
A Blaha Lujza tér régen
Metróépítés az 1960-as évek végén

A Blaha Lujza tér Budapest VIII. kerületében, Palotanegyed városrészben található. Ez az egyik legforgalmasabb tér Budapesten. A Rákóczi út és a József körút kereszteződése mellett található. Blaha Lujzáról, a 19. század századvégi és az azt követő századeleji híres népszínművésznőről és énekesnőről, a „nemzet csalogányáról” nevezték el 1920-ban,[1] ugyanis a művésznő évtizedekig volt tagja a Nemzeti Színház társulatának, s a közelben, a Rákóczi út és az Erzsébet körút sarkán álló házban, lakott. A terület előzőleg a Népszínház utca egy részét alkotta. A teret egyik oldalról határoló Rákóczi út közigazgatási határt képez a VII. és a VIII. kerület között.

A főváros és az ország egyik legnagyobb forgalmú pontján naponta több tízezer fő és gépkocsi halad keresztül négy fő irányban. Megállója van a téren a Nagykörúton haladó 4-es és 6-os villamosoknak, a Rákóczi úton haladó 5-ös, 7-es, 7E, 8E, 108E, 110, 112, 133E és 178-as autóbuszoknak, illetve az M2-es metrónak. A 2-es metró átadásával, 1972-ben szűnt meg a Rákóczi úton a korábbi felszíni villamosközlekedés.

Volt és jelenlegi épületei[szerkesztés]

Nemzeti Színház[szerkesztés]

A Nemzeti Színház épülete a századfordulón.

A tér középpontjában állt a Nemzeti Színház. A budapesti 2-es metró építése miatt a felújításra szoruló épületet 1965-ben felrobbantották.[2] Más tervekkel a lerombolás megelőzhető lett volna. Az eklektikus stílusú tradíciókat őrző épület Ferdinand Fellner és Hermann Helmer tervei alapján épült 1872 és 1875 között. Homlokzatán, amely a tér felé nézett nagyméretű rizalitot láttunk, amelyen hat oszlop tartotta timpanont, benne domborművel. Az első emeleti ablakok felett Kisfaludy Károly, Egressy Béni, és Gaal József mellszobra állt.

A Nemzeti Színház fő feladata volt a drámairodalom hazai és külföldi klasszikusainak színrevitele, a kortárs magyar dráma ápolása. Itt léptek fel leghíresebb színészei, köztük például Újházi Ede, Ódry Árpád, Csortos Gyula, Bajor Gizi, Somlay Artúr.

Corvin Áruház[szerkesztés]

A Corvin Áruházat 1926. március 1-jén nyitották meg Budapesten. A Corvint a hamburgi M. J. Emden Söhne cég alapította egymillió magyar korona alaptőkével. A részvénytársaság alelnöke és az áruház első igazgatója Lewin Miksa német nagytőkés volt. A Nemzeti Színház szomszédságában lévő nagyáruház Reiss Zoltán tervei alapján épült meg klasszicizáló stílusú, díszes palotahomlokzattal. A látszólag egy emeletes homlokzat mögött négy emeletsor volt, teljes magasságukban összefüggő ablakokkal, ezeket csak fabetétek választották el, szinte észrevétlenül alsó és felső részre. A bejárat mögött kétszintes, üvegtetős csarnokrész fogadta a vásárlókat. A belső tereket és felületeket Beck Ö. Fülöp és Pongrácz Szigfrid plasztikus munkái díszítették. 1966-ban az eredeti homlokzatot alumíniumborítással takarták el, ami 2018-ban került lebontásra az épület felújításának keretében.

EMKE[szerkesztés]

A Rákóczi út és az Erzsébet (volt Lenin) körút sarkán található Budapest egyik legismertebb és legnépszerűbb vendéglátóipari üzeme. 1956-os szétrombolása után újjáépítették. Földszintjén eszpresszó és bisztró működik, emeletén étterem üzemel. Nevét az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületről kapta, melynek a kávéházat alapító Wassermann Jónás is tagja volt.

Éjjel-nappali[szerkesztés]

Az EMKÉ-vel szemben, a körút túlsó oldalán található sarokházban volt Budapest első, 24 órán keresztül üzemelő üzlete, az úgynevezett éjjel-nappali KÖZÉRT. Ma ugyan nem állandó nyitva tartással, de ugyanúgy élelmiszer-áruházként működik.

Sajtóház[szerkesztés]

A Blaha Lujza tér, a Somogyi Béla utca és a József körút által határolt területen két régi bérházból, valamint a Budapesti Hírlap egykori szerkesztőségének és nyomdájának otthont adó épületből 1949-ben alakították ki a Hírlapkiadó Vállalat székházát. A három házból összegyúrt épületen belül a József körút 7. megtarthatta eredeti, műemléki értékű homlokzatát, míg a többi egységes arculatot kapott. Ebben a formában vált az – akkor még – a Nemzeti Színház uralta tér meghatározó épületévé, szerkesztőségek tucatjainak (Népszabadság, Esti Hírlap stb.) adva otthont hosszú évtizedeken át. A köznyelvben Sajtóházként ismert épület a rendszerváltást követő évtized alatt kiürült, és éveken át üresen árválkodott a Blaha Lujza téren. 2005-ben lebontották, 2005-2011 között a József körúti régi homlokzat megtartásával, mintegy ötmilliárd forintos költséggel korszerű szálloda-irodaház épült Europeum néven a helyén.

Képek[szerkesztés]

A tér az irodalomban, filmekben[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Rátonyi Gábor Tamás: Hány éves a Blaha Lujza tér? (magyar nyelven). Utcák, terek blog, 2016. (Hozzáférés: 2016. december 1.) „1918-ban a Népszínház utca első szakaszát nevezték el Blaháról (Blaha Lujza utca), ezt azonban a közgyűlés nem hagyta jóvá. 1920. január 23-án jelent meg a Fővárosi Közlönyben a Blaha Lujza tér névadásáról szóló hír.”
  2. Szucsi: Nemzeti Színház Blaha Lujza téren Budapesten (magyar nyelven). egykor.hu, 2010. (Hozzáférés: 2015) „A színház 1964-ig itt működött, majd 1965. április 23-án az épületet felrobbantották.” fotókkal

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]