Corvin Áruház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Corvin Áruház
CorvinAruhaz.JPG
Korábbi nevek: Centrum Corvin Áruház
Település Budapest VIII. kerülete
Hely Budapest, Blaha Lujza tér
Építési adatok
Megnyitás 1926. március 1.
Tervező Reiss Zoltán
Építész(ek) Beck Ö. Fülöp és Pongrácz Szigfrid
Építési költség 1 000 000 korona
Hasznosítása
Felhasználási terület bevásárlóközpont
Egyéb jellemzők
Emeletek száma 2
Nevezetességei Corvintető
Elhelyezkedése
Corvin Áruház (Budapest)
Corvin Áruház
Corvin Áruház
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 46″, k. h. 19° 04′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 46″, k. h. 19° 04′ 08″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Corvin Áruház témájú médiaállományokat.
A Corvin Áruház az 1930-as években

A Corvin Áruház az egyik legrégebbi budapesti nagyáruház, központi fekvésének köszönhetően pedig a főváros egyik leglátogatottabb áruháza volt. Az ezredforduló környékén a gombamód szaporodó plázák miatt a forgalma visszaesett. Az áruház a Blaha Lujza tér déli oldalán található, az EMKE szállóval szemben. A Keleti és Nyugati pályaudvarok közelsége miatt az áruház a vidékről érkező vásárlók számára is könnyen megközelíthető, ez is magyarázta a több évtizeden át tartó töretlen sikerét.

Története[szerkesztés]

1915-ben az áruház építése miatt az addig ott üzemelő Apolló Mozi átköltözött az Erzsébet körúti Royal Szállodába. A helyére épült Corvin Áruházat 1926. március 1-jén adták át a vásárlóknak. A Corvin Áruházat a hamburgi M. J. Emden und Söhne cég alapította, egymillió korona alaptőkével. A részvénytársaság alelnöke Lewin Miksa lett, és ő volt az áruház első igazgatója is. Az épületet Reiss Zoltán tervei alapján építették meg, és klasszicizáló stílusú, díszes palotahomlokzatot kapott. A látszólag egyemeletes homlokzat valójában négy emeletet rejtett maga mögött, melynek ablakai teljes négy emelet magasságban összefüggtek, és ezeket alig észrevehető fabetétek választották el. A bejárat mögött kétszintes, üvegtetős csarnokrész fogadta a vásárlókat. A belső tereket és felületeket Beck Ö. Fülöp és Pongrácz Szigfrid plasztikusművész munkái díszítették.

A látogatók nemcsak vásárlási célból látogatták az áruházat: volt benne vendéglő, kávéház, menetjegyiroda és gyorsfényképészet is, így a vásárlás egyben szórakozás is volt. Divatbemutatókat és képzőművészeti kiállításokat is rendeztek a palotaszerű épületben. A vásárlókat délutánonként szalonzenével szórakoztatták. Az áruház megjelenésével a Blaha Lujza téri csomópont a főváros egyik legforgalmasabb kereszteződésévé vált, és itt, a Rákóczi út és a Nagykörút sarkán helyezték üzembe az ország első villanyrendőrét, 1926. december 23-án. A Corvinban nagy sikernek örvendett az 1931-ben felszerelt mozgólépcső, mely az első ilyen szerkezet volt az országban.

1930-ban a Pesti Hírlap Képes Naptára méltatólag írt az áruházról: „Egész kis város ez az egyetlen épület, s ma már Európa legelső divatotthonává fejlesztette igazgatósága. Küszöbét nemcsak a főváros vásárlóközönségének ezrei lépik át, de óriási termeiben randevút ad egymásnak a vidék jó pénzért jót vásárolni szerető népe éppen úgy, mint azok a külföldiek, akik tudják, hogy Budapest divatkereskedelme nem marad ízlés, minőség és lelkiismeret tekintetében sem Párizs, sem London mögött… Mert ahogyan Európa divatját Párizs, a fővárosét a Corvin diktálja és igen szerencsés, mesteri kézzel.”

Az áruház a második világháború során kiégett ugyan, de csupán kisebb sérüléseket szenvedett. 1944-ben bezárt. A talpra álló áruházat 1948-ban államosították. Újjáépítése után Budapest Nagyáruház néven működött. Az 1956-os forradalomban az épületet nagyobb károk érték. 1966-ban az Országos Áruházi Vállalat üzemeltetésébe adták, mely 1967-től Centrum Áruházak néven folytatta tevékenységét, az áruház pedig felvette a Centrum Corvin Áruház nevet. A belső felújítás mellett ekkor került a tér felőli homlokzatra az azóta megkopott, egyszerű alumíniumborítás. A rendszerváltást követően a Centrum Áruházakat átszervezték, és 1991-től Centrum Áruházak kft. néven folytatták működésüket, majd később részvénytársasággá alakultak. A Corvin Áruház privatizációja 1992-ben kezdődött meg.

A kilencvenes évek közepén elindult „plázabumm”, vagyis a korszerűbb plázák és bevásárlóközpontok építése fokozatosan háttérbe szorította a Corvinhoz hasonló régi nagyáruházak jelentőségét és versenyképességét. 1997-ben a Skála-Coop többségi tulajdont szerzett a Centrum Áruházakban, majd a két vállalat 1999-ben fuzionált. Így a Corvin Áruház a Skála áruházainak tagja lett. Ebben az időben szóba került a Corvin felújítása, melynek során eltávolították volna a homlokzatot takaró alumíniumburkolatot is, de a terv végül nem valósult meg. A Skála 2005-re belátta, hogy nem sikerült megvalósítani céljukat a fúzióval és az új üzletpolitikával, és így az ingatlanjaik eladása illetve bérbeadása mellett döntöttek.

A felújításra szoruló áruházat a főleg női ruhákat árusító Tranzit Outlet vette bérbe 2005. február 15-től, de nem sokkal később az összes boltjukat, így a Corvinban levőt is bezárták.

2006 decembere óta, a Tranzit kiköltözése valamint 5 hónap zárva tartás után ismét Skála áruházként működik.

Időközben újabb tervek is születtek a felújításra és modernizációra, de ezeket a 2008-as gazdasági válság söpörte el.

Jelene[szerkesztés]

Az áruház 2006 decemberében megújulva lépett a vásárlóközönség elé: a földszint nagy részén Spar szupermarket, Libri könyvesbolt és BÁV ékszerüzlet és zálogfiók működik, míg az első és második emeleten különböző áruházi osztályokkal találkozhatunk a ruházati termékektől kezdve a műszaki cikkekig. Dacára a kínai érdekeltségű tulajdonosi körnek a kínálatban nem csak kínai termékek találhatók, sok a márkás európai és a magyar áru is, főleg a női ruházati és a cipő osztályon. Az emeleten a kereskedelmi tevékenység mellett több kisebb szolgáltató cég is működik, mint például harisnyaszem-felszedő, órás, ékszerbolt, fülbelövő, valamint Avon termékeket árusító üzlet.

A harmadik emeleten 2012 szeptemberében nyílt meg a Művelődési Szint (MÜSZI) nevű független, önálló kulturális és közösségi központ.

Az áruház közkedvelt részévé vált a 2007 májusában a tetőteraszon megnyitott Corvintető, mely 2008-ban negyedik emeleti, zárt termekkel bővült. Korábban a 600 m²-es többnyire szociális funkciót betöltő szinten az áruház dolgozóinak gyermekei tölthették óvodás éveiket, illetve dohányzóhelyként működtek egyes részei. Napjainkban a VIII. kerület és a Budai-hegyek panorámájában gyönyörködhetünk az ott működő bár, lokál és klub helyiségeiből, valamint koncertek, partik, kiállítások és különböző előadások nyújtanak szórakozást az arra vágyóknak.

2017 novemberében újra híre ment, hogy a józsefvárosi képviselő-testület döntése szerint elbontanák az áruházat takaró alumíniumburkolatot.[1]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]