Michel Foucault
Michel Foucault (Poitiers, 1926. október 15. – Párizs, 1984. június 25.) francia filozófus, történész; a Collège de France tagja; a 20. század nagy hatású gondolkodója a bölcsészet- és társadalomtudományok területén.
Élete[szerkesztés]
Paul-Michel Foucault néven született 1926-ban Franciaországban, Poitiers-ban. Édesapja, Paul-André Foucault kiváló sebész volt. Édesanyja, Anne is orvosi családból származott, az ő édesapja is sebész volt. Ő is szerette volna az orvosi pályát választani, de Michel és öccse nevelése lefoglalta, és az abban az időben meglévő nőkkel szembeni előítéletek miatt sem válhatott neves orvossá. A német megszállás alatt Foucault Poitiers-ban tanult. Már ekkor kiemelkedett a filozófiai képességeivel és ilyen irányban szeretett volna tovább tanulni, ezzel szemben apja azt akarta, hogy a fiatal Paul-Michel kövesse őseit, és orvos legyen. Ez a konfliktus volt az oka, hogy nevét megváltoztatta, és elhagyta nevéből az édesapja után kapott „Paul” nevet. A második világháborút követően Párizsba költözött és felvétele után az École normale supérieure hallgatója lett. Ez az intézmény a humán tudományok fellegvárának tekinthető, Foucault itt elsősorban filozófiát tanult, de felvette mellé a pszichológiát is.
A tanulmányok befejezése után 1955-ben Svédországba ment az Uppsalai Egyetemre, majd 1958-ban Lengyelországban francia kulturális attasé lett. Innen 1959-ben a Hamburgban lévő Francia Intézethez került. Foucault 1960-ban visszatért pszichológiát tanítani Franciaországba Clermont-Ferrand egyetemére. 1968-ban Párizsban a Vincennes Egyetemen a filozófia tanszék tanára lett. Az 1968-as diáklázadásban játszott szerepe miatt egy ideig nem taníthatott, de 1970-ben megválasztották Franciaország legrangosabb szellemi intézményének, a Collège de France tagjának. Ez a tisztség végigkísérte hátralévő életét, melyet elsősorban az írásnak szentelt. A Collège keretében évente előadásokat tartott. Összesen tizenhárom Collège előadás sorozata jelent meg, melyből nyolcat franciául, hetet angol nyelven tettek közzé.
Homoszexuális kapcsolatban 1963-tól haláláig nyílt élettársi kapcsolatban élt Daniel Defert-rel. A hetvenes-nyolcvanas években részese a San Franciscó-i szadomazochista szubkultúrának. 1984-ben AIDS-hez köthető betegségben hunyt el. Halála után, 2021-ben, Guy Sorman, híres liberális francia-amerikai filozófus professzor a brit Sunday Timesnak adott lapinterjúban „pedofil erőszakolónak” nevezte, azt állítva, hogy tanúja volt annak, hogy Foucault részt vett gyermekek szexuális zaklatásában Tunéziában az 1960-as évek végén.[2][3][4]
Munkássága[szerkesztés]
Foucault elsősorban a különböző társadalmi intézmények (a pszichiátria, az orvostudomány és a börtön), valamint a szexualitás történetéről szóló újszerű kutatásairól ismert. A hatalom problémáját, illetve a tudás és a hatalom közti viszonyt, valamint a diskurzus működését középpontba állító megközelítése számos kortárs társadalomtudományi elméletbe beépült.
A kritikusok és kommentátorok Foucault munkásságát legtöbbször a posztmodernizmus és a posztstrukturalizmus áramlatába sorolják, bár a hatvanas években egyértelműen kapcsolódott a strukturalizmushoz is. Foucault minden hasonló címkét elutasított, mivel ezeket túl kényelmesnek és leegyszerűsítőnek tartotta.
Magyarul megjelent művei[szerkesztés]
Monográfiák[szerkesztés]
Foucault magyarul megjelent monográfiái az eredeti francia megjelenés sorrendjében
- 1961 – A bolondság története a klasszicizmus korában; ford. Sujtó László; Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2004 (Kísértések), ISBN 963-9165-76-X
- 1966 – A szavak és a dolgok. A társadalomtudományok archeológiája; ford. Romhányi Török Gábor; Osiris, Budapest, 2000 (Osiris könyvtár. Filozófia) ISBN 963-379-514-1
- 1969 – A tudás archeológiája; ford., jegyz. Perczel István; Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2001 (Kísértések), ISBN 9639165530
- 1975 – Felügyelet és büntetés. A börtön története; ford. Fázsy Anikó, Csűrös Klára; Gondolat, Budapest, 1990 (Társadalomtudományi könyvtár) ISBN 963-282-335-4
- 1976 – A szexualitás története I.; ford. Ádám Péter; Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1999 (Veszedelmes viszonyok), ISBN 9639165387
- 1984 – A szexualitás története II.; ford. Albert Sándor, Szántó István, Somlyó Bálint; Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2011 (Veszedelmes viszonyok), ISBN 9789639777187
- 1984 – A szexualitás története III.; ford. Sujtó László; Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2001 (Veszedelmes viszonyok), ISBN 9639165220
Egyéb kötetek, válogatások[szerkesztés]
Magyarul megjelent válogatások, Foucault közreműködésével készült könyvek a cím alapján rendezve
- Elmebetegség és pszichológia; ford. Romhányi Török Gábor; Corvina, Budapest, 2000 (Faktum) ISBN 963-13-4552-1
- Én, Pierre Rivière, aki lemészároltam anyámat, húgomat és öcsémet. Egy XIX. századi szülőgyilkosság; ford. Ádám Anikó, Lóránt Zsuzsa; Jószöveg Műhely, Budapest, 1999 ISBN 963-9134-26-0
- Herculine Barbin, más néven Alexina B. Egy hermafrodita naplója (Jószöveg, 1997) ISBN 963-9134-01-5
- A fantasztikus könyvtár. Válogatott tanulmányok, előadások és interjúk; vál., ford. Romhányi Török Gábor; Pallas Stúdió–Attraktor, Budapest, 1998 ISBN 963-9022-85-3
- Az igazság és az igazságszolgáltatási formák; ford., utószó Sutyák Tibor; Latin Betűk, Debrecen, 1998 ISBN 963-85845-1-3
- A modernség politikai-filozófiai dilemmái, a felvilágosodáson innen és túl. Michel Foucault írásaiból; szerk., ford., tan. Szakolczay Árpád, sajtó alá rend. Gáthy Vera; MTA Szociológiai Kutató Intézete, Budapest, 1991 ISBN 963-8302-09-7
- Nyelv a végtelenhez. Tanulmányok, előadások, beszélgetések; szerk. Sutyák Tibor, ford. Angyalosi Gergely et al.; Latin Betűk, Debrecen, 1999 ISBN 963-9146-06-4 (2. jav. kiad., Latin Betűk, 2000)
- A rendellenesek. Előadások a Collège de France-ban, 1974–1975; ford. Berkovits Balázs; L'Harmattan–SZTE Filozófia Tanszék, Budapest–Szeged, 2014 (Rezonőr)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ RKDartists. (Hozzáférés: 2020. június 7.)
- ↑ László, Szily: Pedofíliával vádolta meg egy híres liberális francia entellektüel Michel Foucault sztárfilozófust. 444, 2021. március 29. (Hozzáférés: 2021. április 10.)
- ↑ Zrt, HVG Kiadó: Kiskorúak ellen elkövetett szexuális erőszakkal vádolták meg a „filozófuskirályt” (magyar nyelven). hvg.hu, 2021. március 30. (Hozzáférés: 2021. április 10.)
- ↑ Campbell, Matthew. „French philosopher Michel Foucault ‘abused boys in Tunisia’” (Hozzáférés ideje: 2021. április 10.) (angol nyelvű)
Források[szerkesztés]
- Michel Foucault (1926–1984) (angol nyelven). Internet Encyclopedia of Philosophy. (Hozzáférés: 2011. október 15.)
- Michel Foucault pedagógiakritikája, avagy az oktatás mint a normalizáló hatalomgyakorlás hálózata (magyar nyelven). ofi.hu, 2011. június 17. (Hozzáférés: 2011. október 15.)
További információk[szerkesztés]
- Michel Foucault (a Társadalomelméleti Kollégium oldala)
- Foucault.info
- Foucault bibliográfia
- Kiss Balázs: Foucault, még Foucault előtt; MTA PTI, Bp., 1997 (Politikatudományi műhelytanulmányok sorozat)
- Tamsin Spargo: Foucault és a többszörös nemi identitás elmélete; ford. Ülkei Zoltán; Alexandra, Pécs, 2003 (Posztmodern találkozások)
- Drogpolitika, hatalomgyakorlás és társadalmi közeg. Elemzések foucault-i perspektívából; szerk. Rácz József, Takács Ádám; L'Harmattan–ELTE Társadalomtudományi Kar, Bp., 2006 (Szakmai forrás sorozat. Elméletek – modellek)
- Miroslav Marcelli: Michel Foucault, avagy Mássá lenni; ford. Németh István; Kalligram, Pozsony, 2006
- Sutyák Tibor: Michel Foucault gondolkodása; Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2007 (Ad hominem)
- Blandine Kriegel: Michel Foucault – ma; ford. Romhányi Török Gábor; Holnap, Bp., 2007
- Kelemen Gábor: A velünk élő szenvedélyek. Szenvedélypolitika és egészségtanulás; Pro Pannonia, Pécs, 2009 (Pannónia könyvek)
- Cseke Ákos: Igaz szó, igaz élet. A kései Foucault és az igazság története; MMA MMKI–L'Harmattan, Bp., 2015 (MMA ösztöndíjas tanulmányok)
- Takács Ádám: Az idő nyomai. Michel Foucault és a történelem problémája; Kijárat, Bp., 2018 (Filkó)
- Isabell Lorey–Gundula Ludwig–Ruth Sonderegger: Foucault jelenléte. Szexualitás, gondoskodás, forradalom; ford. Blandl Borbála; Typotex, Bp., 2021
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
