Foix Germána aragóniai királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Foix Germána
Foix(-Grailly) Germána Orsolya (Ursula)
Navarrai Germána
Germaine de Foix1.jpg

Aragón Királyság királynéja
Germana de Foix (Fox)
Uralkodási ideje
1506. március 22. 1516. január 25.
Koronázásanem koronázták meg
Elődje Katolikus Izabella
Utódja Portugáliai Izabella
Valenciai Királyság alkirálya
Germana de Foix (Fox)
Uralkodási ideje
1521. 1536. október 15./1537/1538. október 15.
Elődje Diego Hurtado de Mendoza
Utódja Calabriai Ferdinánd
Nápolyi Királyság királynéja
Germana di Foix (Fuxa)
Uralkodási ideje
1506. március 22. 1516. január 25.
Elődje Katolikus Izabella
Utódja Portugáliai Izabella
Navarrai Királyság (Felső-Navarra) királynéja
Germana de Foix/Germana Foixkoa
Uralkodási ideje
1513. március 23. 1516. január 25.
Koronázásanem koronázták meg
Elődje Juana Enríquez
Utódja Portugáliai Izabella
Életrajzi adatok
Uralkodóház Foix-ház (Foix–Grailly-ház)
Született 1486/88/90/92
Mazères
Elhunyt 1536. október 15./1537/1538. október 15. (50 évesen)
Llíria/Liria, Valenciai Királyság
Édesapja Foix János navarrai királyi herceg, Narbonne algrófja (1450 után–1500)
Édesanyja Valois Mária orléans-i hercegnő (1457–1493)
Házastársa 1. II. (Katolikus) Ferdinánd aragón király (1452–1516)
Házastársa 2. Brandenburgi János valenciai alkirály (1493–1525)
Házastársa 3. Aragóniai Ferdinánd calabriai herceg (1488–1550)
Gyermekei 1. férjétől:
1. János (1509–1509)
Házasságon kívüli kapcsolatából:
2. Izabella (1518–1537)
Coat of Arms of Germanie of Foix as Queen Consort of Aragon Sicily and Naples.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Foix Germána témájú médiaállományokat.

Foix Germána (Mazères, 1486/88/90/92Llíria/Liria, Valenciai Királyság, 1536. október 15.[1]/1537[2]/1538. október 15.[3][4][5][6]), teljes neve: Foix(-Grailly) Germána Orsolya (Ursula), franciául: Germaine Ursule de Foix, olaszul: Germana di Foix (Fuxa), spanyolul: Úrsula Germana de Foix (Fox), katalánul: Germana de Foix, baszkul: Germana Foixkoa, németül: Germaine von Foix, okcitánul: Germana de Fois,[7] navarrai királyi hercegnő. Aragónia, Valencia, Mallorca, Nápoly, Szicília és Navarra[8] királynéja. II. (Katolikus) Ferdinánd aragón király nővérének az unokája és egyben az ő második felesége. XII. Lajos francia király nővérének a lánya. Candale-i Anna magyar királyné és Bretagne-i Anna francia királyné elsőfokú unokatestvére, valamint Aragóniai Beatrix magyar királyné unokahúga, aki Germána apjának volt a másodfokú unokatestvére. A Foix-ház tagja.

Élete[szerkesztés]

Germána királyné címere

Apja, Foix János navarrai királyi herceg, Narbonne algrófja és navarrai trónkövetelő I. Eleonóra navarrai királynőnek, II. (Katolikus) Ferdinánd aragón király féltestvérének volt a harmadszülött fia, akinek a révén Germána királyné az első férjének, II. (Katolikus) Ferdinándnak a nagyunokahúga volt. Anyja Valois Mária orléans-i hercegnő, XII. Lajos francia király nővére volt. Egy öccse született, Foix Gaston herceg. Germána navarrai királyi hercegnőként látta meg a napvilágot, és beleszületett a navarrai polgárháborúba, mely apja és I. (Foix) Katalin navarrai királynő között folyt, de apjának nem sikerült megszereznie a navarrai trónt.

Germána hercegnő korán árvaságra jutott, és ezért nagybátyjának, a francia királynak az udvarába került, ahol együtt nevelkedett másik korán árvaságra jutott unokatestvérével, Candale-i Annával közös unokatestvérük, a francia királyné, Bretagne-i Anna felügyelete alatt. II. Ulászlónak Germána és Anna kezét ajánlotta fel a francia király szövetség fejében, akik közül a magyar király Annát választotta 1502-ben, így Germána nem lett magyar királyné, de valószínűleg csak a zsenge életkora miatt, mert Ulászló mindkét arajelöltet nagyon csinosnak találta.

1505. október 19-én Blois-ban végül Germánát is eljegyezték (blois-i szerződés). Spanyol nagybátyja, az aragón király és kasztíliai régens, valamint a frissen nápolyi királlyá avanzsált és nemrég megözvegyült Ferdinánd kérte meg a kezét a francia nagybácsitól, XII. Lajostól. A házassági szerződés Habsburg-ellenes éllel jött létre, hogy fiú utódok nemzésével Aragóniai Ferdinánd kitúrja vejét, Szép Fülöp osztrák főherceget Hispániából, de legalábbis örökölt királyságából, Aragóniából, a franciák pedig a Habsburg-gyűrűből szerettek volna így kiszabadulni. A menyasszony hozománya a Nápolyi Királyság volt. A házasság 1506. március 22-én a valenciai Déniában köttetett meg, mikor II. Ferdinánd leánya, Őrült Johanna és veje Szép Fülöp útban volt Hispánia felé, hogy elfoglalja a kasztíliai trónt. Katolikus Ferdinánd visszavonult örökölt királyságaiba, így Hispánia két nagy királyságának útjai újból elváltak egy kis időre egymástól. II. (Aragóniai) Ferdinánd újdonsült nejét elvitte „nászútra” a felesége kezével szerzett királyságába, Nápolyba. Ekkor Germána és férje személyesen is találkozott Aragóniai Beatrix magyar királynéval.[9]

A házasságból egyetlen gyermek, egy fiú,[10] János infáns született 1509-ben, aki csak pár órát élt. A házaspár minden praktikát és szert bevetett az utódnemzés érdekében, de több gyermek nem származott a házasságukból, így II. Ferdinánd reménye szertefoszlott, hogy Aragóniát saját dinasztiája uralma alatt tartsa, és az ne kerüljön a Habsburgok kezébe.

Brandenburgi János, Germána 2. férje, Hans Süß ábrázolása a nürnbergi Szent Sebald templom egyik ablakában, 1515

Germána királyné nagyon jó viszonyban volt férje unokájával, a nagyapja udvarában nevelkedő, nála 10-15 évvel fiatalabb Habsburg Ferdinánddal, akit nagyapja spanyolként nevelt fel, és szívesen látott volna a kasztíliai és aragón trónon a másik Habsburg-unokája, az idősebb és Hispánián kívül nevelkedő Károly helyett.

A baszk Loyolai Szent Ignác a baszk-navarrai hercegnőnek született Germána királyné apródja volt. 1512-ben Aragóniai Ferdinánd a felesége jogaira hivatkozva megszállta Navarrát,[11] és elűzte Germána unokatestvérét, I. (Foix) Katalin navarrai királynőt a családjával együtt Navarra Pireneusokon túli kis csücskébe, Alsó-Navarrába. A „spanyol egység” ezzel a megszállással vált teljessé.

1516-ban Germána megözvegyült, és a „mostohaunokája”, az elhunyt férjének, Aragóniai Ferdinándnak az utóda, az anyja, Őrült Johanna nevében a régensséget átvevő Habsburg Károly 1519-ben feleségül adta őt egyik német hívének, Brandenburgi Jánosnak, aki Germána egykori férjjelöltjének, II. Ulászló magyar királynak volt az unokaöccse. Az ő bátyja volt Brandenburgi György, aki II. Ulászló kedvenc unokaöccseként és II. Lajos magyar király gyámjaként hosszú ideig a magyar udvarban élt. 1520-ban Károly magával vitte Germánát a német királyi koronázására, Aachenbe, útközben megállva egy angliai villámlátogatásra VIII. Henrik angol király udvarában, akinek a felesége, Aragóniai Katalin Germána első férjének, Katolikus Ferdinándnak volt a legkisebb leánya.

Második férjének halála (1525) után harmadszorra az első férje és a francia nagybátyja által 1501-ben trónfosztott nápolyi király, IV. Frigyes fiához, Ferdinándhoz, Calabria hercegéhez ment feleségül 1526-ban. Egyik házasságából sem született újabb gyermeke. A végrendelete szerint állítólag mostohaunokájától, a nála 8–12 évvel fiatalabb V. Károly német-római császártól titokban egy leánya született, akit Izabellának nevezett el, és aki infánsnőként volt számon tartva.[12] Károly császár végül kinevezte „mostohanagyanyját” Valencia kormányzójává, itt élt haláláig.

Legközelebbi rokonsági kapcsolat Foix Germána, Bretagne-i Anna, Candale-i Anna, I. Katalin, valamint Aragóniai Beatrix között[szerkesztés]

Legközelebbi rokonsági kapcsolat Germána, valamint az első és a harmadik férje között[szerkesztés]

Gyermekei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Real Academia de la historia: Diccionario Bibliográfico español - Germana de Foix
  2. Germana de Foix, In: Joan Carreras i Martí és Jesús Giralt (főszerk.): Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven), Barcelona: Grup Enciclopèdia Catalana (1967–2009). Hozzáférés ideje: 2015. október 13. 
  3. Cawley, Charles: toulouse – comminges, foix (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2015. október 13.)
  4. Marek, Miroslav: Foix (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2015. október 13.)
  5. Pattou, Etienne: Seigneurs de Grailly Généalogie (francia nyelven). Racines et histoire, 2008. (Hozzáférés: 2015. október 13.)
  6. Trastamara (Aragonesi) (olasz nyelven). Libro d’Oro della Nobilità Mediterranea. (Hozzáférés: 2015. október 13.)
  7. ejtsd [fujsz] vagy [fujs]
  8. 1513-tól és csak Felső-Navarrában.
  9. Berzeviczy Albert. Beatrix királyné (magyar nyelven). Budapest: Athenaeum (1908). Hozzáférés ideje: 2015. október 13. 
  10. Lásd Wacha (1995: 112).
  11. II. (Katolikus) Ferdinánd apja, II. János aragón király révén navarrai infáns is volt, de a Navarrai Királyság II. János első felesége, I. Blanka navarrai királynő jogán öröklődött, és mivel Ferdinánd csak a második házasságból származott, így elvileg nem volt jogosult a navarrai trónra. Ezért 1479-ben apja halála után Navarrát nővére, Eleonóra, Germána királyné apai nagyanyja örökölte. Germánának így több joga volt Pamplonára, mint férjének, de Navarra jogos királya az elűzött unokatestvére, Katalin volt.
  12. Germana de Foix, 2009. december 21. (spanyol nyelven). La Universidad de Alicante. (Hozzáférés: 2015. október 13.)
  13. a b De Francisco Olmos (2003: 138).
  14. katalánul és hivatalosan: Girona, spanyolul: Gerona.
  15. Isabel, infanta de Castilla (spanyol nyelven). Geneall. (Hozzáférés: 2015. október 13.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Borel, Thierry: Histoire des Comtes de Foix (francia nyelven). FOIXSTORY. (Hozzáférés: 2015. október 13.)
  • Cawley, Charles: Aragon Kings Genealogy (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2019. március 26.)
  • Cawley, Charles: Toulouse – Comminges, Foix (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2019. március 26.)
  • Marek, Miroslav: Foix (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2019. március 26.)
  • Marek, Miroslav: Ivrea (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2019. március 26.)
  • Pattou, Etienne: Seigneurs de Grailly Généalogie (francia nyelven). Racines et histoire, 2008. (Hozzáférés: 2019. március 26.)
  • Szent Ignác élete (magyar nyelven). Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya. (Hozzáférés: 2015. október 13.)
  • Trastamara (Aragonesi) (olasz nyelven). Libro d'Oro della Nobilità Mediterranea. (Hozzáférés: 2019. március 26.)
Előző
Katolikus Izabella
Aragónia királynéja Aragon arms.svg
1506 – 1516
Következő
Portugáliai Izabella
Előző
Katolikus Izabella
Szicília királynéja Aragon-Sicily Arms.svg
1506 – 1516
Következő
Portugáliai Izabella
Előző
Katolikus Izabella
Nápolyi királyné Armoiries Anjou Jérusalem.svg
1506 – 1516
Következő
Portugáliai Izabella
Előző
Katolikus Izabella
Szardínia királynéja Armoiries Royaume Sardaigne.png
1506 – 1516
Következő
Portugáliai Izabella
Előző
Katolikus Izabella
Mallorca királynéja Armoiries Majorque.svg
1506 – 1516
Következő
Portugáliai Izabella
Előző
Katolikus Izabella
Valencia királynéja Escut de la Ciutat e Regne de València.svg
1506 – 1516
Következő
Portugáliai Izabella
Előző
Kasztíliai Johanna
Navarra királynéja Escudo de Navarra (oficial).svg
1513 – 1516 (Felső-Navarra)
Következő
Portugáliai Izabella
Előző
Diego Hurtado de Mendoza
Valencia alkirálya Escut de la Ciutat e Regne de València.svg
1521 – 1536/37/38
Következő
Calabriai Ferdinánd
Előző
Katolikus Izabella
Barcelona grófnéja Aragon arms.svg
1506 – 1516
Következő
Portugáliai Izabella