Kárpáti György (vízilabdázó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kárpáti György
Kárpáti György 2014-ben Fotó: Róth Tamás
Kárpáti György 2014-ben
Fotó: Róth Tamás
Személyes adatok
Születési dátum 1935június 23. (83 éves)
Születési helyBudapest, Magyarország
Becenév Gyurika
Profi klubok1
IdőszakKlubMérk. (gól)*
1945–1969Magyarország Ferencváros
Válogatottság
1952–1969Magyarország Magyarország162
Edzőség
ÉvLigaCsapat
?–1980Magyarország segédedző
1984–1986Ausztrália 
A Wikimédia Commons tartalmaz Kárpáti György témájú médiaállományokat.
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Vízilabda
Olimpiai játékok
arany
1952, Helsinki
vízilabda
arany
1956, Melbourne
vízilabda
bronz
1960, Róma
vízilabda
arany
1964, Tokió
vízilabda
Európa-bajnokság
arany
1954, Torino
arany
1958, Budapest
arany
1962, Lipcse
Universiade
ezüst
1957, Párizs
bronz
1961, Szófia
arany
1963, Porto Allegre
Magyar bajnokság
ezüst
1955
arany
1956
ezüst
1960
ezüst
1961
arany
1962
arany
1963
ezüst
1964
arany
1965
ezüst
1966
bronz
1967
arany
1968
ezüst
1969
Úszás
Universiade
bronz
1961, Szófia
4 × 100 m gyors
ezüst
1963, Porto Allegre
4 × 100 m gyors
Magyar bajnokság
arany
1956
4 × 200 m gyors
bronz
1956
100 m gyors
arany
1958
4 × 200 m gyors
arany
1959
4 × 100 m gyors
bronz
1959
100 m gyors
arany
1960
4 × 200 m gyors

Kárpáti György (Budapest, 1935. június 23. –) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett háromszoros olimpiai bajnok magyar vízilabdázó, edző. Minden idők legfiatalabb magyar vízilabdázó olimpiai bajnoka.

Játékos-pályafutása[szerkesztés]

1945-ben kezdett el úszni a Ferencvárosi TC csapatában, majd az úszás mellett elkezdett vízilabdázni, bár úszásban többször is volt országos bajnok, leragadt a vízilabdánál, ahol az azóta Budapesti Kinizsinek hívott FTC egyik meghatározó játékosa lett. 1952-ben, tizenhét évesen hívták be először a válogatottba, ugyanebben az évben olimpiai aranyat szerzett, a csapat legfiatalabb tagja volt. 1954-en szerezte meg első Európa-bajnoki aranyát, majd a legendás melbourne-i vízilabdatornán sikerült újra olimpiai aranyat szereznie. 1958-ban újra Európa-bajnok. Az 1960-as római olimpián a csapat bronzérmet szerzett, 1962-viszont megszerzi harmadik kontinens-bajnoksági győzelmét. Az 1964-es tokiói tornán megnyerte harmadik olimpiai aranyérmét. Ez 2008-ig egyedül Gyarmati Dezsőnek sikerült még. 1969-ben vonult vissza az aktív vízilabdázástól. 162-szer szerepelt a magyar válogatott színeiben és ötszörös magyar bajnok volt a Fradival vízilabdában.

Játékstílusára jellemző volt a gyorsaság, a robbanékonyság és a kiváló helyzetfelismerés.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Edzői pályafutása[szerkesztés]

1970-ben Gyarmati Dezső segítője lett a férfi vízilabda-válogatottnál, akivel az 1976-os montréali olimpián edzőként is aranyat szerzett. 1980-ig viselte a posztot. A 80-as években néhány évig Ausztráliában trénerkedett.

Sportvezetőként[szerkesztés]

Az FTC vízilabda-szakosztályának vezetője volt. 1989-ben a MOB (1992-ig) valamint a Magyar Vízilabda Szövetség (újraválasztva: 1996) elnökségi tagjának választották. 1990-ben a Ferencváros elnökségébe került be.

Sporton kívüli pályafutás, feltételezett ügynökmúlt[szerkesztés]

Aktív játék mellett járt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol 1964-ben szerzett jogi doktorátust. 2003-tól a Fidesz kulturális tagozatának sportszekciójában vállalt tisztséget. Pályafutását több könyvben dolgozta fel.

Levélhamisítás[szerkesztés]

Az 1956-os olimpián aranyérmet szerző Zádor Ervin az ötven év alatt mindössze egyszer tért haza Magyarországra, a 2006. szeptemberi parlamenti fogadásra mindenki várta, de nem jött. Társa, Kárpáti György szerint levélben indokolt: amíg Gyurcsány Ferenc a miniszterelnök, addig nem jön. A levélről kiderült, Kárpáti írta Zádor tudta nélkül. Noha Kárpáti szerint ő Zádor gondolatait fogalmazta bele,[3] Zádor a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak úgy nyilatkozott, azt sem tudja, ki Magyarország miniszterelnöke, nem írt semmiféle levelet, őt a magyar médiumok nem is érték el, hogy nyilatkozhasson. Később a csapattárs, Gyarmati Dezső is elképzelhetetlennek nevezte Zádor ilyen megjegyzését.[4]

Feltételezett ügynökmúlt[szerkesztés]

2008 októberében olyan dokumentumok láttak napvilágot, melyek szerint Kárpáti 1962 és 1987 között ügynökként jelentéseket írt csapattársairól.[5] A kiszivárgott dokumentumok szerint Kárpáti "Halasi" fedőnéven dolgozott a Belügyminisztérium hírhedt III/III osztályának. Akkoriban ez a csoport politikai rendőrségként működött, feladatuk volt a belső elhárítás, kötelékében sok beszervezett civil dolgozott. A feltételezések szerint Kárpáti, 1964 és 1966 között –mely időszakra esett a tokiói olimpia is- átkerült a kémelhárítással foglalkozó III/II-es alosztályhoz. A besúgóhálózat felügyeletével foglalkozó Stoll Dániel rendőrőrnagy egy jelentésében külön kitért arra, hogy a „Halasi” fedőnéven működő kapcsolat milyen eredményesen és odaadóan segítette az operatív munkát. Az olimpikonokat Tokióban összesen 42 hálózati személy figyelte, a vízilabdacsapatban legalább kettő hálózati személy volt. A sportoló a média megkeresésére úgy nyilatkozott, nem tud arról, hogy együttműködött volna a Kádár-rendszer titkosszolgálatával és nem kommentálta, miért szűnt meg 1987-ben a kapcsolata a Belügyminisztériummal. Az akta szerint "bűncselekmény elkövetése miatt" zárták ki az államányból.[6] Kárpáti György két egykori csapattársa kételkedik az ügynökvádban.[7]

Demszky Gábor az ügy nyilvánosságra kerülését követően nyilatkozatban kérte fel Kárpátit, hogy a 2008 szeptemberében neki megítélt Budapest díszpolgára díjat ne vegye át, s ő ezek után nem is kívánta átvenni a főpolgármestertől.[8] 2009-ben pert nyert a hírt nyilvánosságra hozó médiummal szemben. Végül 2010. december 1-jén vette át a díszpolgári címet.

Kárpáti az ügynökmúltjára vonatkozó állításokat tagadta és tagadja.[9] A kort kutató ismert történésszel, Ungváry Krisztiánnal folytatott jogvita jogilag és történész-szakmailag helytálló eredménye az, hogy nem kijelenthető, hogy Kárpáti György ügynök volt, ugyanakkor az igen, hogy az állambiztonsági szervek annak tartották.[10]

Családja[szerkesztés]

Nős, második házasságában él, első feleségétől egy lánya és egy fiúgyermeke született.

Könyvei[szerkesztés]

  • Peterdi Pál, Jeney László, Kárpáti György. Melbourne - Miami - Margitsziget : két olimpiai bajnok élményei. Budapest: Sport kiadó (1957) 
  • Kárpáti György, Peterdi Pál. Kint vagyok a vízből. Budapest: Sport kiadó (1966) 
  • Kárpáti György, Peterdi Pál. Itt állok megfürödve (1981). ISBN 9635001126 
  • Kárpáti György, Peterdi Pál. Medencék, gólok, pofonok : Helsinkitől Moszkváig. Budapest: Sport Lapkiadó és Propaganda Vállalat (1982). ISBN 9632535901 
  • Kárpáti György, Peterdi Pál. Cini és a többiek. Budapest: Sport Lapkiadó és Propaganda Vállalat (1985). ISBN 9632536061 
  • Kárpáti György, Peterdi Pál. Három testőr Ausztráliában. Budapest: Ifjúsági Lapkiadó (1988). ISBN 9634228720 
  • Kárpáti György, Peterdi Pál. Mennyei lábtengó (és más hazugságok). Budapest: Puskás Marketing Tanácsadó Kft. (1997). ISBN 9630475146 

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kitüntetések. Népsport, XVIII. évf. 197. sz. (1962. okt. 7.) 1. o.
  2. http://jozsefvaros.hu/hir/5626/kituntettek-jozsefvaros-peldakepeit
  3. Kárpáti György elviszi a balhét
  4. "Gyurika egy kicsit túlpörgette az ügyet". [2008. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 10.)
  5. Kárpáti György két élete: 25 éven át volt Kádárék besúgója a legendás vízilabdázó. [2008. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 9.)
  6. Index: Kárpáti György III/III-as volt (magyar nyelven). index.hu, 2008. október 8. (Hozzáférés: 2019. január 14.)
  7. Kárpáti György volt csapattársai kételkednek az ügynökvádban
  8. Kárpáti nem veszi át a díszpolgári címet Demszkytől (Index, 2008. október 9.)
  9. Ügynökvád: Kárpáti beperli a Hírszerzőt. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 9.)
  10. Krisztián, Ungváry: Ügynökakták: ma is velünk él a kommunizmus (magyar nyelven). index.hu, 2018. március 2. (Hozzáférés: 2019. január 14.)

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]