Wladár Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wladár Sándor
Fotó: Róth Tamás
Fotó: Róth Tamás
Személyes adatok
Becenév Zénó
Születési dátum 1963július 19. (60 éves)
Születési helyBudapest, Magyarország
Állampolgárság magyar
Versenyzői adatok
Versenyszám hát, vegyes
Klub KSI (1972–1980)
Újpesti Dózsa (1981–1985)
Edző Széchy Tamás
A Wikimédia Commons tartalmaz Wladár Sándor témájú médiaállományokat.
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Úszás
Olimpiai játékok
arany
1980, Moszkva
200 m hát
Világbajnokság
ezüst
1982, Guayaquil
200 m hát
Európa-bajnokság
arany
1981, Split
100 m hát
arany
1981, Split
200 m hát
ezüst
1983, Róma
200 m hát
Ifjúsági Európa-bajnokság
arany
1978, Firenze
100 m hát
arany
1978, Firenze
200 m hát
bronz
1978, Firenze
200 m vegyes
Magyar bajnokság
arany
1979
200 m hát
ezüst
1979
100 m hát
arany
1980
200 m gyors
arany
1980
200 m hát
ezüst
1980
100 m hát
bronz
1980
400 m gyors
arany
1981
100 m hát
arany
1981
200 m hát
arany
1981
400 m vegyes
arany
1981
4 × 200 m gyors
ezüst
1981
200 m gyors
bronz
1981
400 m gyors
arany
1982
100 m hát
arany
1982
200 m hát
arany
1982
200 m vegyes
arany
1982
400 m vegyes
arany
1982
4 × 200 m gyors
arany
1982
4 × 100 m vegyes
ezüst
1982
100 m gyors
ezüst
1982
200 m gyors
bronz
1982
1500 m gyors
arany
1983
100 m hát
arany
1983
200 m hát
arany
1983
200 m vegyes
arany
1983
400 m vegyes
bronz
1983
200 m gyors
arany
1984
100 m gyors
arany
1984
100 m hát
arany
1984
200 m hát
arany
1984
4 × 100 m gyors
ezüst
1984
400 m vegyes
bronz
1984
200 m gyors
arany
1985
50 m hát
ezüst
1985
100 m hát
bronz
1985
200 m vegyes
arany
1986
vizilabda

Wladár Sándor (Budapest, 1963. július 19. –) olimpiai bajnok magyar úszó, állatorvos, a Magyar Úszó Szövetség elnöke, Wladár Zoltán (1960) válogatott úszó (szintén állatorvos) öccse.

Sportpályafutása[szerkesztés]

1978-ban a felnőtt világbajnokságon hatodik volt 200 méter háton. Ugyanitt 100 méter háton nem jutott döntőbe. A firenzei ifjúsági Európa-bajnokságon, 100 és 200 méter háton arany-, 200 méteres vegyesúszásban bronzérmet nyert.

Aranyérmet szerzett az 1980. évi nyári olimpiai játékokon Moszkvában 200 méteres hátúszásban. 100 méter háton ötödik, vegyes váltóban hatodik lett. 1981-ben Európa-bajnok lett 100 és 200 méter hátúszásban, majd 1982-ben a világbajnokságon második 200 méteren, negyedik 100 méteren. Az 1983-as Európa-bajnokságon ezüstérmet szerzett 200 m háton. Ugyanitt 100 méter háton és 400 m vegyesen negyedik, 200 m vegyesen ötödik lett.

Edzője Széchy Tamás volt, Széchy csapatából ő volt az első, aki olimpiai bajnok lett.[1]

Az 1972 és 1980 között KSI versenyzője volt, majd az 1981-1985 időszakban az Újpesti Dózsa színeiben versenyzett. 1985-ben, a Los Angeles-i olimpia bojkottját követően, alig 21 évesen hagyta abba az úszást.[2] 100 méteres magyar csúcsát csak 1991-ben tudták megdönteni.

A nyolcvanas évek elején fölmerült, hogy Wladárt ösztöndíjjal az Egyesült Államokba küldik, de erre végül nem került sor.[2] 1978-tól 1985-ig az úszó-válogatott keret tagja. 1985-től 1987-ig az Újpesti Dózsa vízilabdajátékosa volt. Érdekesség, hogy rövid vízilabda karrierjében volt egy olyan momentum, amikor a labdára való ráúszásnál nem gyorsban, hanem korábbi úszósportbéli kiemelt versenyszámában, hátúszásban ment a labdáért. A vízilabda sportág egyszeres magyar bajnoka az Újpesti Dózsa játékosaként az 1985-86-os szezonban.

Rekordjai[szerkesztés]

100 m hát[szerkesztés]

  • 56,72 (1981. szeptember 10., Split) országos csúcs

200 m hát[szerkesztés]

  • 2:01,78 (1980) Európa-csúcs
  • 2:01,72 (1980) Európa-csúcs
  • 2:00,80 (1981. szeptember 12., Split) Európa-csúcs

Sportkarrierje befejeztével[szerkesztés]

1987-ben az Állatorvosi Egyetem munkatársa lett, ahová kitűnő tanulmányi eredményeiért vették fel. Az 1990-es rendszerváltás után nyitották meg Zoltán bátyjával állatorvosi magánrendelőjüket, amely az elsők között volt az országban.[3] Budán él, a II. kerületi önkormányzat sporttehetségek gondozásával foglalkozó munkatársaként és állatorvosként dolgozik. A Jövő SC elnöke.

2017 szeptemberében a Magyar Úszó Szövetség elnökévé választották, mely tisztségében 2020 szeptemberében megerősítették, amikor egy kihívó jelöltette még magát.[4]

2021-ben addig és azóta egyedálló módon a 2020-ról elhalasztott LEN Európa-bajnokságot társ Szervezői Bizottsági vezetése alatt ún. „buborék rendszerben” szervezte meg a szövetség, ezzel is elősegítve a hazai és az európai úszók, vizes sportolók felkészülését az ugyancsak buborékban megrendezett tokiói Olimpiára.[5][6][7] A következő évben újabb sportszervezői kihívást kapott a Magyar Úszó Szövetség, amikor újra „beugróként” vállalta egy esemény megvalósítását (ebben az évben az eredetileg 2021-es fukuokai Világbajnokságot, amit a COVID és az olimpiai csúszás miatt 2022-ről 2023-ra halasztottak maradt el újra 2022-ben). Ekkor Magyarország felajánlotta, hogy 2022 júniusában, a 2017-es FINA Világbajnokság után másodjára is megrendezi a FINA, vizes Világbajnokságot.[8][9][10]

2022 novemberében a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke lett, míg ezt megelőzően a LEN, az európai Úszó Szövetség legmagasabb döntéshozó szervébe, a Bureau-ba választották meg.[11] Fürjes Balázs lemondását követően (Ő később Magyarország teljes jogú NOB tagja lett) Wladár Sándor 2023-ban a World Aquatics, vagyis a Nemzetközi Úszó Szövetség döntéshozó szerve, a Bureau tagja lett, így a hazai vizes sportokat már a legmagasabb szinten képviselhette.

A Magyar Úszó Szövetség vezetése alatt indította el az Úszó Nemzet Programot, melynek az ötszörös olimpiai bajnokot, Egerszegi Krisztinát sikerült megnyerni nagykövetnek. A 2023-as tanévre már közel 40.000 gyermek élvezheti a Magyar Úszó Szövetség szakmai felügyelete mellett üzemeltetett program előnyeit, amit a központi költségvetés finanszíroz.[12]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Meghalt az úszópápa (magyar nyelven). Sulinet, 2004. szeptember 14. [2008. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 13.)
  2. a b Kocsis Tibor: Wladár Sándor (magyar nyelven). Magyar Olimpiai Bizottság, 2005. [2010. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 13.)
  3. Tóth Gábor Ákos: Wladár Sándor: a kései otthonteremtő (magyar nyelven). Stílus és Életmód magazin. [2015. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 13.)
  4. Úszás: Wladár Sándor lett a szövetség új elnöke. www.nemzetisport.hu (2017. szeptember 24.) (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  5. Wladár Sándor a buborékos úszó-Eb előtt: "van azért gyomorgörcs"
  6. Wladár Sándor: Rajtunk a világ szeme
  7. Nézők nélkül kezdődött el az Úszó-Európa-bajnokság
  8. Wladár Sándor: Politikamentes és költséghatékony lesz a vizes-vb
  9. Hivatalos: Budapest vizes világbajnokságot rendez idén!
  10. Budapest rendezi az idei vizes világbajnokságot
  11. MOB: Wladár Sándor lett a Magyar Olimpiai Bizottság új alelnöke. www.nemzetisport.hu (2022. november 26.) (Hozzáférés: 2022. december 1.)
  12. Úszó Nemzet Program: így működik az ingyenes úszásoktatás a gyakorlatban
  13. http://www.opten.hu/szemelyi-resz-j206321.html
  14. Hét fővel bővült a Magyar Úszó Hírességek Csarnoka. mno.hu (2014. november 8.) (Hozzáférés: 2014. november 8.) arch

Források[szerkesztés]