Németh Miklós (atléta)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Németh Miklós
Született 1946október 23. (71 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Szülei Németh Imre
Foglalkozása
  • gerelyhajító
  • atléta
Kitüntetései Bislett medal (1978)

Magasság 193 cm
Súly 92 kg
Atlétapályafutása
Versenyszám gerelyhajítás
Klub Bp. Vasas (1962–1965)
TFSE (1965–1970)
Bp. Vasas (1970–1984)
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Atlétika
Olimpiai játékok
arany
1976, Montreal
Gerelyhajítás
Universiade
arany
1970, Torino
Gerelyhajítás
Magyar bajnokság
ezüst
1965
Gerelyhajítás
ezüst
1966
Gerelyhajítás
ezüst
1967
Gerelyhajítás
ezüst
1971
Gerelyhajítás
ezüst
1972
Gerelyhajítás
arany
1973
Gerelyhajítás
ezüst
1974
Gerelyhajítás
bronz
1976
Gerelyhajítás
bronz
1977
Gerelyhajítás
ezüst
1978
Gerelyhajítás
bronz
1979
Gerelyhajítás
arany
1980
Gerelyhajítás
arany
1981
Gerelyhajítás
ezüst
1982
Gerelyhajítás
arany
1983
Gerelyhajítás

Németh Miklós (Budapest, 1946. október 23. –) olimpiai bajnok gerelyhajító, edző, feltaláló és vállalkozó. Apja Németh Imre olimpiai bajnok kalapácsvető.

Sportpályafutása[szerkesztés]

Németh Miklós Budapesten született Németh Imre és Kondorosi Erzsébet másodszülött gyermekeként. A sportot már nagyon fiatalon versenyszerűen űzte, kislabdahajításban már 13 évesen elért kimagasló eredményeket. Atlétikai pályafutását viszont távolugróként kezdte majd a későbbiekben váltott gerelyhajításra egy komolyabb sérülése után. Nemzetközi szintű eredményeit mind gerelyhajításban érte el. Előbb a Lórántffy Zsuzsanna, később a Marczibányi téri Általános Iskolába járt, majd a Kandó Kálmán Híradás- és Műszeripari Technikumba nyert felvételt (1961–1965). Középiskola után a Testnevelési Főiskolára (TF) tanulója volt, ahol tanári szakon végzett 1969-ben. A TF-en mai napig ő tartja a függeszkedési rekordot (kötélmászás lábak segítsége nélkül). Később a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatója Nemzetközi Kapcsolatok szakon (1969–1973).

1962-től a Budapesti Vasas, 1965-től a Testnevelési Főiskola SE, majd 1970-től 1984-ig ismét a Vasas atlétája volt. 1965-től 1983-ig szerepelt a magyar atlétikai válogatottban. 1967-ben az Európa-válogatott, 1977-ben a világválogatott tagja volt. Négyszer javította meg a gerelyhajítás országos csúcsát, ő volt az első magyar atléta, aki gerelyhajításban túldobta a 90 métert. Az 1968. évi mexikóvárosi olimpiától kezdve négy egymást követő olimpián vett részt (1968-Mexikó – 17. (sérülten); 1972 München – 7. helyezés; 1976 Montreal – 1. helyezés; 1980 Moszkva – 8. helyezés). Az 1976. évi montreali olimpián – világcsúccsal – olimpiai bajnoki címet szerzett. 1966-ban Európa-bajnoki ötödik, 1971-ben kilencedik, 1974-ben hetedik, 1978-ban hatodik volt.

1976-ban az év sportolójává választották. 1975-ben, 1976-ban és 1977-ben ő kapta az év atlétája címet. Az aktív sportolást 1984-ben fejezte be.

Sportolói évei alatt sokat tett a hazai atlétika népszerűsítésében. Többek között a Budapest Nagydíj Atlétikai Grand Prix verseny egyik szervező menedzsere 1977 és 1985 között.

Visszavonulása után számtalan gerelyhajító atléta edzője volt (1983–1992); leghíresebbek ezek közül Tessa Sanderson (1992 - olimpiai aranyérmes) és Jan Železný (1992, 1996 és 2000 - olimpiai aranyérmes és világcsúcstartó). 1981 és 1984 között az olasz atlétikai női válogatott gerelyhajítóinak edzője.

1986-ban piacra dobta ’Body Roll’ nevű találmányát, amely egy hengeres szerkezet, ami tartásjavításra, izomerősítésre és nyújtásra, valamint a mozgásügyesség fejlesztésére alkalmazható. 1987-ben megalapította mai napig működő gerelygyártó cégét. A kilencvenes években szabadalmaztatta érdes felületű gerelyek gyártását és forgalmazását. A Flying History nevű sporteszközzel 1990 júliusában Železný (89,66 m), majd Steve Backley (90,98 m) ért el az aktuális világcsúcsnál jobb eredményt. 1991-ben a Németh-féle és a többi hasonlóan érdes felületű gerelyt betiltották. 1992 augusztusában Železný (94,74 m) újabb világcsúcsot ért el, ezúttal a 80 + R típusú gerellyel. Ezt az eredményt az IAAF nem hitelesítette, szabálytalan gerelyre hivatkozva.

2000-es évek elején alapította meg Németh és Társa Kft. nevű cégét, amelynek fő profilja műfüves és szintetikus felületű sportpályák építése.

1991-ben a Magyar Atlétikai Szövetség elnökjelöltje volt, majd alelnöke lett.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Rekordjai[szerkesztés]

  • 87,20 m (1967. június 25., Poznań) országos csúcs
  • 87,44 m (1974. szeptember 21., Budapest) országos csúcs
  • 91,38 m (1975. június 25., Budapest) országos csúcs
  • 94,58 m (1976. július 26., Montreal) világcsúcs

Legjobb eredményei évenként[szerkesztés]

Év Legjobb eredmény Világranglista helyezés Magyar ranglista helyezés
1962 59,49 23.
1963 69,54 5.
1964 71,98 3.
1965 78,22 37. 2.
1966 80,10 22. 2.
1967 87,20 2. 1.
1968 81,58 19. 2.
1969 76,54 83. 4.
1970 85,90 10. 1.
1971 85,54 6. 1.
1972 87,14 4. 1.
1973 83,58 16. 1.
1974 87,44 3. 1.
1975 91,38 1. 1.
1976 94,58 1. 1.
1977 94,10 1. 1.
1978 87,40 13. 2.
1979 88,18 15. 2.
1980 88,08 19. 2.
1981 87,00 28. 2.
1982 85,66 33. 2.
1983 80,54 112. 4.

Legjobb helyezései[szerkesztés]

Eredmény (m) Helyezés Helyszín Időpont
94,58 1 Montreal 1976. július 26.
94,10 1 Stockholm 1977. július 4.
92.92 1 München 1977. június 17.
92,08 1 Budapest 1976. szeptember 16.
91,94 1 Koblenz 1977. július 6.
91,38 1 Budapest 1975. június 25.
91,24 1 Helsinki 1977. június 30.
90,10 1 Besztercebánya 1977. június 25.
89,64 1 Budapest 1977. június 6.

Nemzetközi eredményei[szerkesztés]

Év Esemény Helyszín Eredmény Helyezés
1964 Junior Eb Varsó 57,21 8.
1965 Universiade Budapest 73,20 8.
1966 Európa-bajnokság Budapest 79,82 5.
1967 Európa - Amerika Montreal 80,68 2.
1968 Olimpiai játékok Mexikóváros 75,50 sel.
1970 Universiade Torinó 81,94 1.
1971 Európa-bajnokság Helsinki 76,82 9.
1972 Olimpiai játékok München 81,98 7.
1973 Universiade Moszkva 78,10 4.
1974 Európa-bajnokság Róma 81,06 7.
1976 Olimpiai játékok Montreal 94,58 vcs. 1.
1977 Világkupa Düsseldorf 80,82 3.
1978 Európa-bajnokság Prága 83,58 6.
1980 Olimpiai játékok Moszkva 82,40 8.

Források[szerkesztés]

  • Magyar bajnokok atlétikában
  • Ki Kicsoda 2004 – Budapest, 2003 – ISBN 9638634502
  • Lukács László – Szepesi György: 112. A magyar olimpiai aranyérmek története – Budapest, 1980 – ISBN 9632535537
  • Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 9632535723
  • Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963253526X
  • Révai új lexikona XV. (Nem–Rab). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 9639556238  
  • Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – ISBN 963282024X
  • Bocsák Miklós: Hogyan élnek olimpiai bajnokaink (166-an szerte a világban) – St. plusz kft., 1998 – (ISBN szám nélkül)

További információk[szerkesztés]