Ugrás a tartalomhoz

Zsivótzky Gyula

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsivótzky Gyula
Született1937. február 25.
Budapest
Elhunyt2007. szeptember 29. (70 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaKomka Magdolna (1977–2007)[1]
Gyermekei
Foglalkozásaatléta
KitüntetéseiA Nemzet Sportolója (2004)
Halál okarák
SírhelyeÓbudai temető (24-1-1/2)[2]

Magassága190 cm
Testtömege100 kg
Atlétapályafutása
Versenyszámkalapácsvetés
KlubKiskunfélegyházi Vasas (1952–1955)
TFSE (1955–1957)
Újpesti Dózsa (1958–1973)
EdzőHarmati Sándor (1955–1967)
Csermák József (1968–1969)
Kapcsos Lajos (1970–)
egyéni csúcs73,76 m (1968)
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsivótzky Gyula témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Atlétika
Olimpiai játékok
ezüst
1960, Róma
kalapácsvetés
ezüst
1964, Tokió
kalapácsvetés
arany
1968, Mexikóváros
kalapácsvetés
Európa-bajnokság
bronz
1958, Stockholm
kalapácsvetés
arany
1962, Belgrád
kalapácsvetés
ezüst
1966, Budapest
kalapácsvetés
Universiade
bronz
1957, Párizs
kalapácsvetés
arany
1959, Torino
kalapácsvetés
arany
1961, Szófia
kalapácsvetés
ezüst
1963, Porto Alegre
kalapácsvetés
arany
1965, Budapest
kalapácsvetés
Magyar bajnokság
ezüst
1956
kalapácsvetés
ezüst
1957
kalapácsvetés
arany
1958
kalapácsvetés
arany
1959
kalapácsvetés
arany
1960
kalapácsvetés
arany
1961
kalapácsvetés
arany
1962
kalapácsvetés
bronz
1962
súlylökés
arany
1963
kalapácsvetés
arany
1964
kalapácsvetés
arany
1965
kalapácsvetés
arany
1966
kalapácsvetés
arany
1967
kalapácsvetés
arany
1968
kalapácsvetés
arany
1969
kalapácsvetés
arany
1970
kalapácsvetés
ezüst
1971
kalapácsvetés
bronz
1972
kalapácsvetés

Zsivótzky Gyula (Budapest, 1937. február 25. – Budapest, 2007. szeptember 29.) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett olimpiai bajnok atléta, sportvezető. 1952-től a Kiskunfélegyházi Vasas, 1955-től a Testnevelési Főiskola SE, majd 1958-tól az Újpesti Dózsa kalapácsvetője. 1956-tól 1973-ig szerepelt a magyar válogatottban. Négy olimpián vett részt, az 1960. évi római és az 1964. évi tokiói olimpián ezüstérmet (súlyos betegsége után), az 1968. évi mexikóvárosi olimpián olimpiai bajnoki címet nyert. A kalapácsvetés világcsúcsát kétszer, Európa-csúcsát hétszer javította meg. 1958 és 1970 között tizenhárom egymást követő évben lett magyar bajnok. 1958-tól 1982-ig tartotta kalapácsvetés magyar rekordját. Az aktív sportolást 1973-ban fejezte be. Ő volt az első 70 méter felett teljesítő magyar kalapácsvető.

Sportpályafutása

[szerkesztés]

1952-ben kezdett a Kiskunfélegyházi Vasasban sportolni. Csermák József olimpiai bajnoki aranyérme miatt választotta a kalapácsvetést. Kezdetben házi gyártású szerrel készült fel. Szakedzője nem volt. Egy idősebb kalapácsvető iskolatársa és egy szakkönyv segítségével folytatta az edzéseit, majd két éven át egymaga edzett.[3] 1954-ben a felnőtt magyar ranglistán 12. volt. 1955-ben a TFSE versenyzője lett. Edzője Harmati Sándor lett. Ebben az évben negyedik helyezést ért el a magyar bajnokságon.[4] 1956-ban a válogatott keret tagja lett.

1957 májusában először dobott a 60 méteren túl (60,88 m).[5] Szeptemberben bronzérmes lett az universiadén.[6] Néhány nap múlva a Csehszlovákia elleni válogatott viadalon háromszor javította meg egyéni legjobbját (61,80 m, 62,03 m, 62,38 m).[7] 1958-ban az Újpesti Dózsába igazolt. Júniusban megdöntötte Csermák József magyar rekordját, amit az év folyamán további három alkalommal javított tovább. Az Európa-bajnokságon bronzérmet ért el. Az év végi világranglistán 13. volt.[8] 1959 májusában két alkalommal is magyar csúcs közelében dobott és a hónap végén meg is döntötte azt. Szeptemberben győzött az universiadén.[9] A világranglistán negyedik helyen zárt.[10] 1960 májusában 1 centimétert, egy hét múlva további 2,5 métert javított a csúcsán. Utóbbi eredmény Európa-rekord volt. Ezt augusztusban tovább növelte. Az olimpián ezüstérmet szerzett. A világranglistán második volt.[11]

1961-ben versenycsúccsal ismét első lett az universiadén.[12] A világranglistán nem szerepelt az első tízben. 1962-ben már májusban 66 métert ért el,[13] majd a nyár folyamán 68 méterig javult. Szeptemberben három versenyt is Európa-rekorddal nyert meg, köztük az Európa-bajnokságot is. A világranglistán második volt.[14] 1963 szeptemberében ezüstérmet nyert az universiadén. 1963 november és 1964 február között bélelzáródása miatt háromszor műtötték meg.[15][16] Ezalatt 19 kilót fogyott. Április elején kezdte meg az edzéseket, június közepén versenyezhetett újra, diszkosszal.[17] Júliusban 66,60 méterrel magyar bajnokságot nyert.[18] Az olimpiáig 68,77 méter lett a legjobb eredménye, amivel ötödik volt az indulók között.[19] Az ötkarikás verseny selejtezőjében (67,99 m) és a döntőjében (69,09 m) is olimpiai csúcsot ért el. Utóbbi eredmény a második helyhez volt elegendő.

1965-ben már májusban 69 méter fölé jutott.[20] Augusztusban harmadszor is megnyerte az universiadét. Szeptemberben egy csapatbajnoki versenyen 73,74 méteres világcsúcsot ért el.[21] 1966 júniusában kaliforniai versenykörúton vett részt. Az Európa-bajnokságon nem tudta megközelíteni szezonbeli legjobbját, így a második helyen végzett. 1967 augusztusában tagja volt az Európa-válogatottnak az USA elleni csapatversenyen.[22] 1968 februárjában bejelentette, hogy edzéseit a továbbiakban Csermák József irányítja.[23] Májusban már 72 métert ért el.[24] A szeptemberben az ob-n 73,36 métert dobott.[25] Két héttel később 73,76 méterrel megjavította a világcsúcsot.[26] Októberben olimpiai bajnokságot nyert.

1969-ben egy franciaországi edzőtáborozás után június elejéig csak két versenyen szerepelt.[27] A hónap közepén a budapesti nemzetközi versenyen 71,64 métert ért el és a szovjet Klim megdöntötte Zsivótzky világcsúcsát.[28] Júliusban Koblenzben és Zürichben is versenyt nyert. Július végén ismét tagja volt az Európa-válogatottnak.[29] A szeptemberi Európa-bajnokságon negyedik helyezést ért el. 1970-ben sorozatban 13. magyar bajnoki címét nyerte kalapácsvetésben. Az 1971-es Európa-bajnokságon 71,58 méteres selejtezőbeli eredmény után 64,94 méterrel 11. helyen végzett a döntőben. Az Eb után több alkalommal is tudott 72 méter felett teljesíteni. Az 1972-es szezont 72,04 méteres eredménnyel kezdte.[30] Az olimpián 71,38 méterrel ötödik lett. 1973-ban államvizsgázott. A szezonban csak hazai versenyeken szerepelt.

1976-ban a MASZ kalapácsvető albizottságának tagja lett.[31] 1988-tól a Magyar Olimpiai Bizottság, 1989-től a MOB sportolói bizottságának tagja. A Sportsegély alapítvány kuratóriumának tagja. 1990-ben az UTE elnökségi tagja lett. 1991 és 1993 között az Újpesti TE elnökhelyettese volt. 1991-ben pályázott a MOB elnökségi tagságára, de visszalépett a szavazás során. 1994-től a Magyar Atlétikai Szövetség elnökségi tagja, 1999-től alelnöke. 1995-től a Magyar Atlétikáért Alapítvány kuratóriumi elnöke. A Mező Ferenc közalapítvány kuratóriumi tagja, 2004-től elnöke. 2005-ben a MOB elnökségi tagja lett. MOB Hagyományőrző Bizottságának vezetője volt.

Sporteredményei

[szerkesztés]
  • olimpiai bajnok (1968)
  • kétszeres olimpiai 2. helyezett (1960, 1964)
  • olimpiai 5. helyezett (1972)
  • Európa-bajnok (1962)
  • Európa-bajnoki 2. helyezett (1966)
  • Európa-bajnoki 3. helyezett (1958)
  • Európa-bajnoki 4. helyezett (1969)
  • Európa-bajnoki 11. helyezett (1971)
  • Universiade-győztes (1959, 1961, 1965)
  • Universiade 2. helyezett (1963)
  • Universiade 3. helyezett (1957)
  • tizenháromszoros magyar bajnok (1958–1970)

Rekordjai

[szerkesztés]
Kalapácsvetés
  • 58,41 m (1955. május 27., Győr) országos ifjúsági csúcs[32]
  • 59,07 m (1956. augusztus 19., Budapest) országos ifjúsági csúcs[33]
  • 59,69 m (1956. szeptember 16., Budapest) országos ifjúsági csúcs[34]
  • 62,88 m (1958. június 14., Budapest) országos csúcs[35]
  • 63,68 m (1958. augusztus 21., Stockholm) országos csúcs[36]
  • 63,84 m (1958. szeptember 7., Budapest) országos csúcs[37]
  • 64,10 m (1958. szeptember 21., Budapest) országos csúcs[38]
  • 64,50 m (1959. május 30., Budapest) országos csúcs
  • 65,45 m (1959. május 30., Budapest) országos csúcs
  • 65,72 m (1959. május 30., Budapest) országos csúcs[39]
  • 65,73 m (1960. május 21., Budapest) országos csúcs[40]
  • 66,68 m (1960. május 29., Budapest) országos csúcs
  • 68,22 m (1960. május 29., Budapest) Európa-csúcs[41]
  • 68,64 m (1960. augusztus 14., Budapest) Európa-csúcs
  • 69,53 m (1960. augusztus 14., Budapest) Európa-csúcs[42]
  • 69,58 m (1962. szeptember 8., Budapest) Európa-csúcs[43]
  • 69,64 m (1962. szeptember 16., Belgrád) Európa-csúcs[44]
  • 70,42 m (1962. szeptember 23., Budapest) Európa-csúcs[45]
  • 73,74 m (1965. szeptember 4., Debrecen) világcsúcs[46]
  • 73,76 m (1968. szeptember 14., Budapest) világcsúcs[47]

Legjobb eredményei évenként

[szerkesztés]
Év Kalapácsvetés Diszkoszvetés Súlylökés
1953 46,82 m
1954[48] 51,16 m (12.)
1955[49] 53,07 m (8.) 44,19 m (12.) 12,71 m
1956[50] 59,69 m (3.) 42,97 m 14,16 m (10.)
1957[51] 62,38 m (1.) 46,60 m (5.) 14,71 m (6.)
1958 64,10 m (1.) 47,32 m 15,33 m
1959[52] 65,72 m (1.) 48,18 m (7.) 15,13 m (6.)
1960 69,53 m (1.) 15,90 m
1961[53] 65,41 m (1.)
1962[54] 70,42 m (1.)
1963[55] 69,06 m (1.) 15,88 m (5.)
1964[56] 69,09 m (1.) 15,60 m (6.)
1965[57] 73,74 m (1.) 50,80 m (9.) 15,82 m (6.)
1966[58][59] 71,94 m (1.) 51,72 m (6.) 15,50 m (10.)
1967[60] 68,96 m (1.)
1968 73,76 m (1.)
1969[61] 72,58 m (1.)
1970[62] 70,96 m (1.)
1971[63] 73,06 m (2.)
1972[64] 72,04 m (2.)
1973[65] 64,20 m (6.)
1974[66] 55,66 m (21.)

Zárójelben az év végi magyar ranglistahelyezés.

Családja

[szerkesztés]

Felesége Komka Magdolna magasugró, olimpikon. Fiai Zsivóczky Gyula ifjúsági Európa-bajnok labdarúgó, és Zsivoczky Attila világbajnoki bronzérmes atléta.

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
Zsivótzky Gyula sírja Budapesten. Óbudai temető: 24-I.
  • A szocialista munkáért érdemérem (1960)
  • Kiváló Sportoló (1962)[67]
  • A Magyar Népköztársasági Sportérdemérem arany fokozata (1964)
  • Az év magyar atlétája (1965, 1968)
  • Az év magyar sportolója (1965, 1968)
  • A haza szolgálatáért érdemérem aranyfokozata (1967)
  • A Munka Érdemrend arany fokozata (1968)
  • A Magyar Népköztársasági Sportérdemérem arany fokozata (1975)[68]
  • Halhatatlanok klubja tagja (1995)
  • MOB olimpiai aranygyűrű (1995)
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1997)[69]
  • MOB-érdemérem (1998)
  • Az évszázad magyar atlétája (1999)
  • Beválasztották a 20. század száz legjobb atlétája közé (IAAF)
  • Magyar Örökség díj (2000)
  • A Nemzet Sportolója (2004)
  • Kiskunfélegyháza és Balatonfenyves díszpolgára

Emlékezete

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Ki kicsoda a magyar sportéletben? (S–Z)
  2. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  3. Válasz egy levélre. Népsport, XXII. évf. 246. sz. (1966. december 2.) 4. o.
  4. Az országos felnőtt atlétikai bajnokság első napján. Népsport, XI. évf. 209. sz. (1955. október 23.) 1. o.
  5. Új magyar kalapácsvető a 60 méter fölött! Népsport, XIII. évf. 37. sz. (1957. május 26.) 2. o.
  6. Kardvívó-csapatunk első lett. Népsport, XIII. évf. 112. sz. (1957. szeptember 8.) 1. o.
  7. Hallatlanul izgalmas küzdelemben vívták ki atlétáink 108:104 arányú győzelmüket Prágában. Népsport, XIII. évf. 117. sz. (1957. szeptember 15.) 1. o.
  8. A világ legjobb atlétái 1958-ban. Népsport, XV. évf. 20. sz. (1958. január 29.) 4. o.
  9. Zsivótzky Gyula (63,65) és Hegedűs Györgyi (40,76) győzött pénteken Torinóban. Népsport, XV. évf. 184. sz. (1959. szeptember 5.) 1. o.
  10. Szemle a világ legjobb dobói felett. Népsport, XVI. évf. 46. sz. (1960. március 4.) 4. o.
  11. Újabb bűvös határok dőltek meg a dobásokban. Népsport, XVII. évf. 16. sz. (1961. január 23.) 5. o.
  12. Szombaton két aranyérem az Universiadén. Népsport, XVII. évf. 175. sz. (1961. szeptember 3.) 1. o.
  13. Több biztató eredmény az újpesti atlétikai versenyen. Népsport, XVIII. évf. 103. sz. (1962. május 28.) 5. o.
  14. A világ atlétikája 1962-ben. Népsport, XIX. évf. 32. sz. (1963. február 14.) 5. o.
  15. Zsivótzky bizakodó. Népsport, XIX. évf. 236. sz. (1963. november 28.) 1. o.
  16. Orvosi jelentés Zsivótzky Gyula és Horváth Zoltán egészségi állapotáról. Népsport, XX. évf. 41. sz. (1964. február 28.) 6. o.
  17. Eckschmidt 67,90-et dobott Thun mögött Bécsben. Népsport, XX. évf. 117. sz. (1964. június 14.) 6. o.
  18. Országos csúcsbeállítások, több bajnoki csúcs atlétikában. Népsport, XX. évf. 132. sz. (1964. július 5.) 1. o.
  19. Atlétikai világranglista — olimpiai szemszögből II.). Népsport, XX. évf. 196. sz. (1964. október 4.) 4. o.
  20. Zsivótzky 69,22. Népsport, XXI. évf. 102. sz. (1965. május 24.) 1. o.
  21. Zsivótzky ragyogó világcsúcsot dobott kalapáccsal Debrecenben. Népsport, XXI. évf. 176. sz. (1965. szeptember 5.) 1. o.
  22. Európa győzött Amerika fölött. Népsport, XXIII. évf. 160. sz. (1967. augusztus 13.) 5. o.
  23. A Népsport jelenti. Népsport, XXIV. évf. 23. sz. (1968. február 24.) 2. o.
  24. Zsivótzky 72 m-es kalapácsvetése az atlétikai NBI eredményei élén. Népsport, XXIV. évf. 92. sz. (1968. május 12.) 1. o.
  25. Pénteken Zsivótzky nagyszerű kalapácsvetése, szombaton Balogh 200 méteres futása emelkedett ki az atlétikai bajnokságon. Népsport, XXIV. évf. 172. sz. (1968. szeptember 1.) 1. o.
  26. Zsivótzky szombaton világcsúcsot javított! Népsport, XXIV. évf. 182. sz. (1968. szeptember 15.) 7. o.
  27. Első nagy versenyem a budapesti válogató! Népsport, XXV. évf. 122. sz. (1969. június 2.) 8. o.
  28. Klim 74,52-es világcsúccsal győzött. Népsport, XXV. évf. 134. sz. (1969. június 16.) 4. o.
  29. Európa atlétái vezetnek Amerika ellen. Népsport, XXV. évf. 173. sz. (1969. augusztus 1.) 1. o.
  30. Két csúcsátlag, újabb meglepetések. Népsport, XXVIII. évf. 114. sz. (1972. május 15.) 5. o.
  31. Novemberi vándorlások. Népsport, XXXII. évf. 276. sz. (1976. november 17.) 7. o.
  32. Zsivóczky Győrött 58,41-re javította a kalapácsvetés ifjúsági csúcsát. Népsport, XII. évf. 107. sz. (1955. május 28.) 4. o.
  33. Nagyszerű eredmények a kétnapos nemzetközi atlétikai versenyen. Népsport, XII. évf. 167. sz. (1956. augusztus 21.) 2. o.
  34. Atlétáink kettős győzelme a csehszlovákok felett. Népsport, XII. évf. 186. sz. (1956. szeptember 17.) 1. o.
  35. Az ifjúsági Bognár Judit 15,08-ra javította a súlylökő-, Zsivótzky 62,88-ra a kalapácsvető csúcsot. Népsport, XIV. évf. 117. sz. (1958. június 15.) 1. o.
  36. Szántó György: Zsivótzky új országos csúccsal (63,68) harmadik lett kalapácsvetésben, Szentgáli negyedik 800 méteren. Népsport, XIV. évf. 167. sz. (1958. augusztus 22.) 1. o.
  37. A csehszlovák férfi atléta-válogatott 13, a női válogatott 10 pontos győzelmet aratott. Népsport, XIV. évf. 180. sz. (1958. szeptember 8.) 1. o.
  38. Zsivótzky 64,10-re javította a kalapácsvető-csúcsot. Népsport, XIV. évf. 190. sz. (1958. szeptember 22.) 1. o.
  39. Zsivótzky kalapácsvetésben, Nagy súlylökésben országos csúcsot javított. Népsport, XV. évf. 107. sz. (1959. május 31.) 4. o.
  40. Zsivótzky csúcsot javított (65,73), Szécsényi 58,07. Népsport, XVI. évf. 102. sz. (1960. május 22.) 1. o.
  41. Zsivótzky 68,22-re javította a kalapácsvetés Európa-csúcsát. Népsport, XVI. évf. 108. sz. (1960. május 30.) 5. o.
  42. Férfi atlétáink 14 ponttal győztek, a női viadal döntetlenül végződött. Népsport, XVI. évf. 163. sz. (1960. augusztus 15.) 1. o.
  43. Zsivótzky 69,58-ra javította a kalapácsvető Európa-csúcsot. Népsport, XVIII. évf. 177. sz. (1962. szeptember 9.) 1. o.
  44. Nagyszerű eredményekkel ért véget az Európa-bajnokság. Népsport, XVIII. évf. 183. sz. (1962. szeptember 17.) 5. o.
  45. Zsivótzky 70,42 m-re javította a kalapácsvetés Európa-csúcsát. Népsport, XVIII. évf. 188. sz. (1962. szeptember 24.) 1. o.
  46. Zsivótzky ragyogó világcsúcsot dobott kalapáccsal Debrecenben. Népsport, XXI. évf. 176. sz. (1965. szeptember 5.) 1. o.
  47. Zsivótzky szombaton világcsúcsot javított! Népsport, XXIV. évf. 182. sz. (1968. szeptember 15.) 7. o.
  48. A diszkoszvetés lett a legeredményesebb dobószámunk. Népsport, XI. évf. 31. sz. (1955. február 13.) 2. o.
  49. A gerelyhajítók javultak a legtöbbet a dobóatléták közül. Népsport, XII. évf. 44. sz. (1956. március 1.) 2. o.
  50. Legjobb atlétáink 1956-ban VI. Sport, XII. évf. 37. sz. (1957. február 25.) 6. o.
  51. Legjobb atlétáink 1957-ben VI. Sport, XIV. évf. 13. sz. (1958. január 17.) 2. o.
  52. Erős élvonal - gyenge utánpótlás a dobószámokban. Sport, XVI. évf. 45. sz. (1960. március 3.) 2. o.
  53. A dobásokban sem esett a színvonal. Sport, XVIII. évf. 4. sz. (1962. január 8.) 2. o.
  54. Az atlétikai idény - az eredmények tükrében. Sport, XIX. évf. 24. sz. (1963. február 4.) 4. o.
  55. Az 1963. év legjobb ügyességi atlétái. Sport, XX. évf. 3. sz. (1964. január 6.) 4. o.
  56. Legjobb atlétáink az olimpiai évben. Sport, XX. évf. 261. sz. (1964. december 29.) 2. o.
  57. Mennyit javultak atlétáink egy év alatt? Sport, XXII. évf. 14. sz. (1966. január 21.) 2. o.
  58. Legjobb atlétáink az Eb évében. Sport, XXIII. évf. 24. sz. (1967. február 3.) 3. o.
  59. Legjobb atlétáink az Eb évében. Sport, XXIII. évf. 27. sz. (1967. február 7.) 5. o.
  60. Az 1967. év legjobb atlétái az ügyességi számokban. Sport, XXIII. évf. 254. sz. (1967. december 22.) 2. o.
  61. Az 1969. év legjobb magyar atlétái. Sport, XXVI. évf. 5. sz. (1970. január 6.) 4. o.
  62. Legjobb atlétáink az olimpiász közepén. Sport, XXVII. évf. 10. sz. (1971. január 12.) 7. o.
  63. Legjobb atlétáink 1971-ben. Sport, XXVIII. évf. 5. sz. (1972. január 7.) 7. o.
  64. Férfi atlétikánk az olimpiai évben. Népsport, XXIX. évf. 7. sz. (1973. január 12.) 7. o.
  65. Legjobb atlétáink 1973-ban. Sport, XXX. évf. 10. sz. (1974. január 13.) 4. o.
  66. Magyar Atlétikai Szövetség évkönyve 1974. Budapest: (kiadó nélkül). 1975. 105. o.  
  67. Kitüntetések. Népsport, XVIII. évf. 197. sz. (1962. október 7.) 1. o.
  68. Élsportolók kitüntetése. Népsport, XXXI. évf. 95. sz. (1975. április 23.) 1. o.
  69. Archivált másolat. [2014. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 16.)
  70. Atlétika: „Apu már hivatalosan is az égből néz le ránk”. www.nemzetisport.hu (2017. október 10.) (Hozzáférés: 2017. október 10.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]