Úszó-világbajnokság

Úszó-világbajnokság (FINA World Aquatics Championships)
Adatok
Sportág	Úszás
Kontinens	Nemzetközi (FINA)
Időpont	kétévente (páratlan években)
Alapítva	1973
Honlap	fina.org

Az úszó-világbajnokság a Nemzetközi Úszószövetség szervezésében, minden páratlan évben, kétévente megrendezésre kerülő nemzetközi úszóverseny.

Az első úszó-vb-t 1973-ban rendezték. A világbajnokság keretein belül nem csak úszó versenyszámokban avatnak bajnokot, hanem szinkronúszó, műugró, nyílt vízi (hosszútávú) úszás számokban is, és az eseménnyel azonos városban rendezik a vízilabda-világbajnokságot is.

Hivatalos nevén az eseményt "úszó-, hosszútávúszó-, műugró-, szinkronúszó- és vízilabda-világbajnokság"-nak nevezik. Összefoglaló néven „vizes világbajnokság”-nak is szokták nevezni. Az angol elnevezése "FINA World Aquatics Championship".

Következő világbajnokságok helyszínei

2011. július 15-én döntött a Nemzetközi Úszószövetség a 2015-ös és 2017-es világbajnokság helyszínéről. 2015-ben az oroszországi Kazán, a 2017-es vb rendezési jogát pedig eredetileg a mexikói Guadalajara kapta meg. 2015 februárjában Guadalajara visszalépett a rendezéstől, mivel Mexikó nem adott fedezetet a 100 millió dollárnyi rendezési költséghez.

2013. július 19-én a FINA a 2019-es vb rendezési jogát a dél-koreai Kvangdzsunak ítélte, 2021-ben pedig Budapest rendezi a vizes világbajnokságot. 2015 februájában azonban a 2017-es vb rendezője, Guadalajara visszalépése miatt 2015 márciusában a 2021-es világbajnokság rendezője, Magyarország átvállalta a 2017-es világbajnokság rendezését. A 2021-es vb rendezésére új pályázatot írnak ki.

Helyszínek

Az első világbajnokságot Belgrádban rendezték. Ezt követően felváltva Dél-Amerikában és Európában 1986-ig. Az 1990-es években Perth rövid időn belül két alkalommal is megrendezhette a világbajnokságot, 1991-ben és 1998-ban. 2001-ben először került sor Ázsiában a vb-re, Japánban Fukuoka adott otthont az eseménynek. Ettől az évtől kezdődően mindig a páratlan esztendőkben rendezik meg az úszó-világbajnokságot. 2005-ben Észak-Amerikában először Montréal rendezhetett vb-t.

Év	Város	Ország	Nemzetek / Sportolók száma	Versenyszámok
1973	Belgrád	Jugoszlávia	47 / 686	37
1975	Cali	Kolumbia	39 / 682	37
1978	Berlin	NSZK	49 / 828	37
1982	Guayaquil	Ecuador	52 / 848	37
1986	Madrid	Spanyolország	34 / 1119	41
1991	Perth	Ausztrália	60 / 1142	45
1994	Róma	Olaszország	102 / 1400	45
1998	Perth	Ausztrália	121 / 1371	51
2001	Fukuoka	Japán	134 / 1498	61
2003	Barcelona	Spanyolország	157 / 2015	62
2005	Montréal	Kanada	144 / 1784	62
2007	Melbourne	Ausztrália	167 / 2158	65
2009	Róma	Olaszország	185 / 2556	65
2011	Sanghaj	Kína	181 / 2220	66
2013	Barcelona	Spanyolország	181 / 2293	68
2015	Kazán	Oroszország	190 / 2651	75
2017	Budapest	Magyarország
2019	Kvangdzsu	Dél-Korea
2021	Fukuoka	Japán
2023	Doha	Katar

Versenyszámok

Az első világbajnokságon 37 versenyszámban hirdettek győztes. A programban volt 15 férfi és 14 női úszószám, a 3 m-es, és a 10 m-es férfi és női műugrás, a hölgyek részére 3 szinkronúszó szám, illetve a férfi vízilabdatorna. 1986-ig a program nem változott.

1986-ban bővültek a versenyszámok. Úszásban a nőknél bekerült a programba a 4x200 m-es gyorsváltó úszás, valamint a férfiaknál és a nőknél is egyarányt új versenyszámként az 50 m-es gyorsúszás. Ezen a vb-n rendeztek először a nőknek is vízilabdatornát. A következő világbajnokságon, 1991-ben is új versenyeket rendeztek: a műugró számokban a férfi és a női 1 m-es műugrást, illetve a 25 km-es hosszútávúszásban is győztest hirdettek egyaránt a férfiaknál és a nőknél is. 1998-ban a hosszútávúszásban egy rövidebb, 5 km-es távot is felvettek a versenyszámok közé. Ezen a világbajnokság került a programba a látványos szinkronugrás is, a férfiaknál és a nőknél is a 3 m-es és a 10 m-es szinkronugrásban is bajnokot avattak.

2001-ben úszásban a versenyszámok közé került a gyorsúszás mellett a másik három úszásnemben is az 50 m-es táv, illetve a férfiaknál a 800 m-es, a nőknél az 1500 m-es gyorsúszás is. A 2003-as világbajnokságon 62 versenyszám volt, a szinkronúszásban a kombinációs kűr verseny került a programba. 2007-ben a szinkronúszó számokban történtek változások. Az addig egyéni, páros és csapat versenyeket felváltotta mindhárom számban a rövid program, illetve a szabad program. Így szinkronúszásban már 7 versenyszám van. 2013-ban a műugrás programjába került a szupertoronyugrás, a férfiak 27 méterről, a nők 20 méterről ugranak.

Úszás

Versenyszám	férfiaknak ebben az évben rendezték először	nőknek ebben az évben rendezték először
50 m-es gyorsúszás	1986	1986
100 m-es gyorsúszás	1973	1973
200 m-es gyorsúszás	1973	1973
400 m-es gyorsúszás	1973	1973
800 m-es gyorsúszás	2001	1973
1500 m-es gyorsúszás	1973	2001
50 m-es hátúszás	2001	2001
100 m-es hátúszás	1973	1973
200 m-es hátúszás	1973	1973
50 m-es mellúszás	2001	2001
100 m-es mellúszás	1973	1973
200 m-es mellúszás	1973	1973
50 m-es pillangóúszás	2001	2001
100 m-es pillangóúszás	1973	1973
200 m-es pillangóúszás	1973	1973
50 m-es pillangóúszás	2001	2001
200 m-es vegyes úszás	1973	1973
400 m-es vegyes úszás	1973	1973
4x100 m-es váltó gyorsúszás	1973	1973
4x200 m-es váltó gyorsúszás	1973	1986
4x100 m-es váltó vegyes úszás	1973	1973

Hosszútávúszás

Versenyszám	férfiaknak ebben az évben rendezték először	nőknek ebben az évben rendezték először
5 km-es hosszútávúszás	1998	1998
10 km-es hosszútávúszás	2001	2001
25 km-es hosszútávúszás	1991	1991

Műugrás

Versenyszám	férfiaknak ebben az évben rendezték először	nőknek ebben az évben rendezték először
1 m-es műugrás	1991	1991
3 m-es műugrás	1973	1973
10 m-es toronyugrás	1973	1973
3 m-es szinkronugrás	1998	1998
10 m-es szinkronugrás	1998	1998
szupertoronyugrás	2013	2013

Szinkronúszás

Versenyszám	Ezekben az években rendezték
egyéni	1973–2005
páros	1973–2005
csapat	1973–2005
egyéni rövid program	2007 óta
páros rövid program	2007 óta
csapat rövid program	2007 óta
egyéni szabad program	2007 óta
páros szabad program	2007 óta
csapat szabad program	2007 óta
kombinációs kűr	2003 óta

Vízilabda

Férfi vízilabda-világbajnokságot a legtöbb úszószámmal együtt 1973 óta rendeznek. A kezdetek óta 16 csapat vesz részt a tornán, az 1986-os vb-n azonban csak 15 válogatott szerepelt. Női vízilabda-világbajnokságra 1986 óta kerül sor. Az első tornán 9 csapat vett részt, 1994-ben már 12, 2003 óta pedig 16 válogatott küzd a világbajnoki címért.

Éremtáblázat (1973–2015)

Helyezés	Nemzet	01 Arany	02 Ezüst	03 Bronz	Összesen
1	Amerikai Egyesült Államok	227	180	125	532
2	Kína	118	85	63	266
3	Oroszország Szovjetunió	95	83	74	252
4	Ausztrália	80	83	64	227
5	NDK	51	44	27	122
6	Németország NSZK	40	60	72	172
7	Magyarország	31	24	28	83
8	Olaszország	29	29	44	102
9	Kanada	20	42	42	104
10	Egyesült Királyság	20	19	36	75
11	Franciaország	19	22	22	63
12	Hollandia	16	30	28	74
13	Svédország	11	16	14	41
14	Brazília	11	7	11	29
15	Dél-afrikai Köztársaság	11	5	12	28
16	Japán	10	32	59	101
17	Ukrajna	9	8	13	30
18	Spanyolország	8	26	25	59
19	Lengyelország	6	8	8	22
20	Szerbia	5	3	2	10
21	Dánia	4	8	7	19
22	Zimbabwe	4	5	0	9
23	Görögország	4	4	5	13
24	Finnország	3	2	2	7
25	Tunézia	2	2	4	8
26	Románia	2	1	7	10
27	Jugoszlávia	2	1	3	6
28	Fehéroroszország	2	1	1	4
29	Dél-Korea	2	0	1	3
30	Mexikó	1	4	9	14
31	Svájc	1	4	1	6
32	Horvátország	1	3	3	7
33	Litvánia	1	2	2	5
34	Bulgária	1	1	4	6
35	Belgium	1	1	2	4
	Costa Rica	1	1	2	4
37	Norvégia	1	1	1	3
38	Észak-Korea	1	0	1	2
39	Kolumbia	1	0	0	1
	Suriname	1	0	0	1
41	Új-Zéland	0	5	5	10
42	Ausztria	0	3	3	6
43	Szlovákia	0	3	2	5
44	Csehország Csehszlovákia	0	3	1	4
45	Izland	0	1	1	2
	Jamaica	0	1	1	2
	Kuba	0	1	1	2
48	Montenegró	0	1	0	1
49	Malajzia	0	0	3	3
50	Argentína	0	0	2	2
51	Egyiptom	0	0	1	1
	Puerto Rico	0	0	1	1
	Szingapúr	0	0	1	1
	Trinidad és Tobago	0	0	1	1
	Venezuela	0	0	1	1
Összes		859	864	853	2576

Magyar szereplés a világbajnokságokon

Magyarország az eddigi világbajnokságokat tekintve az 1991-es világbajnokságon volt a legeredményesebb. Darnyi Tamás 2 aranyat és 1 bronzérmet, Egerszegi Krisztina 2 aranyat, Rózsa Norbert 1 arany és 1 ezüstérmet, Szabó Tünde 1 ezüstérmet, és a férfi vízilabda-válogatott bronzérmet nyert. Az eredményességet mutatja az éremtáblázaton elfoglalt harmadik helyezés, a magyar csapatot mindössze az Egyesült Államok és Kína tudta megelőzni.

Magyarország a legtöbb érmet az 1994-es, római világbajnokságon és a 2015-ös, kazáni világbajnokságon szerezte.

Vízilabdában a férfi válogatott háromszor, a női válogatott kétszer nyert világbajnokságot.

Évenként

Év	Helyezés az éremtáblázaton	01 Arany	02 Ezüst	03 Bronz	Összesen
2015	8.	3	3	4	10
2013	5.	4	1	2	7
2011	14.	1	0	4	5
2009	9.	2	1	3	6
2007	20.	0	1	1	2
2005	8.	2	2	1	5
2003	12.	1	4	1	6
2001	14.	1	1	1	3
1998	10.	1	1	2	4
1994	5.	3	3	4	10
1991	3.	5	2	2	9
1986	5.	3	0	0	3
1982	8.	0	2	0	2
1978	9.	0	1	2	3
1975	3.	3	1	0	4
1973	4.	2	1	1	4
Összesen:		31	24	28	83

Sportáganként

Év	01 Arany	02 Ezüst	03 Bronz	Összesen
Úszás	26	17	26	69
Vízilabda	5	7	2	14
Összesen:	31	24	28	83

Források

• FINA Eredmények - úszás
• FINA Eredmények - műugrás
• FINA Eredmények - vízilabda
• FINA Eredmények - szinkronúszás
• FINA Eredmények - hosszútávúszás
• VB-történet

További információk

• A Nemzetközi Úszószövetség honlapja

Kapcsolódó szócikkek

• Úszóvilágbajnokok listája
• Vízilabda-világbajnokság
• Rövid pályás úszó-világbajnokság
• Úszó-Európa-bajnokság
• Rövid pályás úszó-Európa-bajnokság