Úszó-világbajnokság
| Úszó-világbajnokság (FINA World Aquatics Championships) | |
 2019-es úszó-világbajnokság | |
| Adatok | |
| Sportág | Úszás |
| Kontinens | Nemzetközi (FINA) |
| Időpont | kétévente (páratlan években) |
| Alapítva | 1973 |
| Honlap | fina.org |
Az úszó-világbajnokság a Nemzetközi Úszószövetség szervezésében, minden páratlan évben, kétévente megrendezésre kerülő nemzetközi úszóverseny.
Az első úszó-vb-t 1973-ban rendezték. A világbajnokság keretein belül nem csak úszó versenyszámokban avatnak bajnokot, hanem szinkronúszó, műugró, nyílt vízi (hosszútávú) úszás számokban is, és az eseménnyel azonos városban rendezik a vízilabda-világbajnokságot is.
Hivatalos nevén az eseményt "úszó-, hosszútávúszó-, műugró-, szinkronúszó- és vízilabda-világbajnokság"-nak nevezik.[forrás?] Összefoglaló néven „vizes világbajnokság”-nak is szokták nevezni. Az angol elnevezése "FINA World Aquatics Championship".
Tartalomjegyzék
Következő világbajnokságok helyszínei[szerkesztés]
2011. július 15-én döntött a Nemzetközi Úszószövetség a 2015-ös és 2017-es világbajnokság helyszínéről. 2015-ben az oroszországi Kazán, a 2017-es vb rendezési jogát pedig eredetileg a mexikói Guadalajara kapta meg.[1] 2015 februárjában Guadalajara visszalépett a rendezéstől, mivel Mexikó nem adott fedezetet a 100 millió dollárnyi rendezési költséghez.[2]
2013. július 19-én a FINA a 2019-es vb rendezési jogát a dél-koreai Kvangdzsunak ítélte, 2021-ben pedig Budapest rendezi a vizes világbajnokságot.[3] 2015 februájában azonban a 2017-es vb rendezője, Guadalajara visszalépése miatt 2015 márciusában a 2021-es világbajnokság rendezője, Magyarország átvállalta a 2017-es világbajnokság rendezését.[4] A 2021-es vb rendezésére új pályázatot írnak ki.
Helyszínek[szerkesztés]
Az első világbajnokságot Belgrádban rendezték. Ezt követően felváltva Dél-Amerikában és Európában 1986-ig. Az 1990-es években Perth rövid időn belül két alkalommal is megrendezhette a világbajnokságot, 1991-ben és 1998-ban. 2001-ben először került sor Ázsiában a vb-re, Japánban Fukuoka adott otthont az eseménynek. Ettől az évtől kezdődően mindig a páratlan esztendőkben rendezik meg az úszó-világbajnokságot. 2005-ben Észak-Amerikában először Montréal rendezhetett vb-t.
| Év | Város | Ország | Nemzetek / Sportolók száma | Versenyszámok |
|---|---|---|---|---|
| 1973 | Belgrád |  Jugoszlávia
|
47 / 686 | 37 |
| 1975 | Cali |  Kolumbia
|
39 / 682 | 37 |
| 1978 | Berlin |  NSZK
|
49 / 828 | 37 |
| 1982 | Guayaquil |  Ecuador
|
52 / 848 | 37 |
| 1986 | Madrid |  Spanyolország
|
34 / 1119 | 41 |
| 1991 | Perth |  Ausztrália
|
60 / 1142 | 45 |
| 1994 | Róma |  Olaszország
|
102 / 1400 | 45 |
| 1998 | Perth | Ausztrália
|
121 / 1371 | 51 |
| 2001 | Fukuoka |  Japán
|
134 / 1498 | 61 |
| 2003 | Barcelona | Spanyolország
|
157 / 2015 | 62 |
| 2005 | Montréal |  Kanada
|
144 / 1784 | 62 |
| 2007 | Melbourne | Ausztrália
|
167 / 2158 | 65 |
| 2009 | Róma | Olaszország
|
185 / 2556 | 65 |
| 2011 | Sanghaj |  Kína
|
181 / 2220 | 66 |
| 2013 | Barcelona | Spanyolország
|
181 / 2293 | 68 |
| 2015 | Kazán |  Oroszország
|
190 / 2651 | 75 |
| 2017 | Budapest |  Magyarország
|
181 / 2000 | 75 |
| 2019 | Kvangdzsu |  Dél-Korea
|
||
| 2021 | Fukuoka | Japán
|
||
| 2023 | Doha |  Katar
|
Versenyszámok[szerkesztés]
Az első világbajnokságon 37 versenyszámban hirdettek győztes. A programban volt 15 férfi és 14 női úszószám, a 3 m-es, és a 10 m-es férfi és női műugrás, a hölgyek részére 3 szinkronúszó szám, illetve a férfi vízilabdatorna. 1986-ig a program nem változott.
1986-ban bővültek a versenyszámok. Úszásban a nőknél bekerült a programba a 4x200 m-es gyorsváltó úszás, valamint a férfiaknál és a nőknél is egyarányt új versenyszámként az 50 m-es gyorsúszás. Ezen a vb-n rendeztek először a nőknek is vízilabdatornát. A következő világbajnokságon, 1991-ben is új versenyeket rendeztek: a műugró számokban a férfi és a női 1 m-es műugrást, illetve a 25 km-es hosszútávúszásban is győztest hirdettek egyaránt a férfiaknál és a nőknél is. 1998-ban a hosszútávúszásban egy rövidebb, 5 km-es távot is felvettek a versenyszámok közé. Ezen a világbajnokság került a programba a látványos szinkronugrás is, a férfiaknál és a nőknél is a 3 m-es és a 10 m-es szinkronugrásban is bajnokot avattak.
2001-ben úszásban a versenyszámok közé került a gyorsúszás mellett a másik három úszásnemben is az 50 m-es táv, illetve a férfiaknál a 800 m-es, a nőknél az 1500 m-es gyorsúszás is. A 2003-as világbajnokságon 62 versenyszám volt, a szinkronúszásban a kombinációs kűr verseny került a programba. 2007-ben a szinkronúszó számokban történtek változások. Az addig egyéni, páros és csapat versenyeket felváltotta mindhárom számban a rövid program, illetve a szabad program. Így szinkronúszásban már 7 versenyszám van. 2013-ban a műugrás programjába került a szupertoronyugrás, a férfiak 27 méterről, a nők 20 méterről ugranak.[5]
Úszás[szerkesztés]
| Versenyszám | férfiaknak ebben az évben rendezték először |
nőknek ebben az évben rendezték először |
|---|---|---|
| 50 m-es gyorsúszás | 1986 | 1986 |
| 100 m-es gyorsúszás | 1973 | 1973 |
| 200 m-es gyorsúszás | 1973 | 1973 |
| 400 m-es gyorsúszás | 1973 | 1973 |
| 800 m-es gyorsúszás | 2001 | 1973 |
| 1500 m-es gyorsúszás | 1973 | 2001 |
| 50 m-es hátúszás | 2001 | 2001 |
| 100 m-es hátúszás | 1973 | 1973 |
| 200 m-es hátúszás | 1973 | 1973 |
| 50 m-es mellúszás | 2001 | 2001 |
| 100 m-es mellúszás | 1973 | 1973 |
| 200 m-es mellúszás | 1973 | 1973 |
| 50 m-es pillangóúszás | 2001 | 2001 |
| 100 m-es pillangóúszás | 1973 | 1973 |
| 200 m-es pillangóúszás | 1973 | 1973 |
| 200 m-es vegyesúszás | 1973 | 1973 |
| 400 m-es vegyesúszás | 1973 | 1973 |
| 4x100 m-es váltó gyorsúszás | 1973 | 1973 |
| 4x200 m-es váltó gyorsúszás | 1973 | 1986 |
| 4x100 m-es váltó vegyesúszás | 1973 | 1973 |
Hosszútávúszás[szerkesztés]
| Versenyszám | férfiaknak ebben az évben rendezték először |
nőknek ebben az évben rendezték először |
|---|---|---|
| 5 km-es hosszútávúszás | 1998 | 1998 |
| 10 km-es hosszútávúszás | 2001 | 2001 |
| 25 km-es hosszútávúszás | 1991 | 1991 |
Műugrás[szerkesztés]
| Versenyszám | férfiaknak ebben az évben rendezték először |
nőknek ebben az évben rendezték először |
|---|---|---|
| 1 m-es műugrás | 1991 | 1991 |
| 3 m-es műugrás | 1973 | 1973 |
| 10 m-es toronyugrás | 1973 | 1973 |
| 3 m-es szinkronugrás | 1998 | 1998 |
| 10 m-es szinkronugrás | 1998 | 1998 |
| szupertoronyugrás | 2013 | 2013 |
Szinkronúszás[szerkesztés]
| Versenyszám | Ezekben az években rendezték |
|---|---|
| egyéni | 1973–2005 |
| páros | 1973–2005 |
| csapat | 1973–2005 |
| egyéni rövid program | 2007 óta |
| páros rövid program | 2007 óta |
| csapat rövid program | 2007 óta |
| egyéni szabad program | 2007 óta |
| páros szabad program | 2007 óta |
| csapat szabad program | 2007 óta |
| kombinációs kűr | 2003 óta |
Vízilabda[szerkesztés]
Férfi vízilabda-világbajnokságot a legtöbb úszószámmal együtt 1973 óta rendeznek. A kezdetek óta 16 csapat vesz részt a tornán, az 1986-os vb-n azonban csak 15 válogatott szerepelt. Női vízilabda-világbajnokságra 1986 óta kerül sor. Az első tornán 9 csapat vett részt, 1994-ben már 12, 2003 óta pedig 16 válogatott küzd a világbajnoki címért.
Éremtáblázat (1973–2017)[szerkesztés]
| Helyezés | Nemzet |  Arany
|
 Ezüst
|
 Bronz
|
Összesen |
|---|---|---|---|---|---|
| 1 |  Amerikai Egyesült Államok |
248 | 192 | 138 | 578 |
| 2 | Kína |
130 | 97 | 69 | 296 |
| 3 | Oroszország Szovjetunió |
106 | 89 | 82 | 277 |
| 4 | Ausztrália |
83 | 88 | 68 | 239 |
| 5 |  NDK |
51 | 44 | 27 | 122 |
| 6 | Németország NSZK |
40 | 62 | 73 | 175 |
| 7 | Olaszország |
33 | 32 | 53 | 118 |
| 8 |  Magyarország |
33 | 29 | 30 | 92 |
| 9 |  Franciaország |
25 | 23 | 24 | 72 |
| 10 |  Egyesült Királyság |
25 | 22 | 39 | 86 |
| 11 | Kanada |
21 | 43 | 47 | 111 |
| 12 |  Hollandia |
17 | 34 | 29 | 80 |
| 13 |  Svédország |
14 | 17 | 14 | 45 |
| 14 |  Brazília |
13 | 11 | 13 | 37 |
| 15 |  Dél-afrikai Köztársaság |
12 | 5 | 13 | 30 |
| 16 | Japán |
10 | 36 | 64 | 110 |
| 17 | Spanyolország |
9 | 31 | 25 | 65 |
| 18 |  Ukrajna |
9 | 10 | 20 | 39 |
| 19 |  Lengyelország |
6 | 9 | 8 | 23 |
| 20 |  Szerbia |
5 | 3 | 3 | 11 |
| 21 |  Dánia |
4 | 8 | 8 | 20 |
| 22 |  Zimbabwe |
4 | 5 | 0 | 9 |
| 23 |  Görögország |
4 | 4 | 5 | 13 |
| 24 |  Finnország |
3 | 2 | 2 | 7 |
| 25 |  Horvátország |
2 | 3 | 3 | 8 |
| 26 |  Tunézia |
2 | 2 | 4 | 8 |
| 27 |  Románia |
2 | 1 | 7 | 10 |
| 28 |  Fehéroroszország |
2 | 1 | 3 | 6 |
| Jugoszlávia |
2 | 1 | 3 | 6 | |
| 30 | Dél-Korea |
2 | 0 | 1 | 3 |
| 31 |  Mexikó |
1 | 6 | 9 | 16 |
| 32 |  Svájc |
1 | 4 | 1 | 6 |
| 33 |  Litvánia |
1 | 2 | 2 | 5 |
| 34 |  Bulgária |
1 | 1 | 4 | 6 |
| 35 |  Belgium |
1 | 1 | 2 | 4 |
 Costa Rica |
1 | 1 | 2 | 4 | |
 Észak-Korea |
1 | 1 | 2 | 4 | |
| 38 |  Norvégia |
1 | 1 | 1 | 3 |
| 39 |  Malajzia |
1 | 0 | 4 | 5 |
| 40 | Kolumbia |
1 | 0 | 0 | 1 |
 Suriname |
1 | 0 | 0 | 1 | |
| 42 |  Új-Zéland |
0 | 5 | 5 | 10 |
| 43 |  Csehország Csehszlovákia |
0 | 4 | 1 | 5 |
| 44 |  Ausztria |
0 | 3 | 3 | 6 |
| 45 |  Szlovákia |
0 | 3 | 2 | 5 |
| 46 |  Izland |
0 | 1 | 1 | 2 |
 Jamaica |
0 | 1 | 1 | 2 | |
 Kuba |
0 | 1 | 1 | 2 | |
| 49 | Ecuador |
0 | 1 | 0 | 1 |
 Montenegró |
0 | 1 | 0 | 1 | |
| 51 |  Argentína |
0 | 0 | 2 | 2 |
 Egyiptom |
0 | 0 | 2 | 2 | |
 Szingapúr |
0 | 0 | 2 | 2 | |
| 54 |  Puerto Rico |
0 | 0 | 1 | 1 |
 Trinidad és Tobago |
0 | 0 | 1 | 1 | |
 Venezuela |
0 | 0 | 1 | 1 | |
| Összes | 934 | 940 | 930 | 2804 | |
Magyar szereplés a világbajnokságokon[szerkesztés]
Magyarország az eddigi világbajnokságokat tekintve az 1991-es világbajnokságon volt a legeredményesebb. Darnyi Tamás 2 aranyat és 1 bronzérmet, Egerszegi Krisztina 2 aranyat, Rózsa Norbert 1 arany és 1 ezüstérmet, Szabó Tünde 1 ezüstérmet, és a férfi vízilabda-válogatott bronzérmet nyert. Az eredményességet mutatja az éremtáblázaton elfoglalt harmadik helyezés, a magyar csapatot mindössze az Egyesült Államok és Kína tudta megelőzni.
Magyarország a legtöbb érmet az 1994-es, római világbajnokságon és a 2015-ös, kazáni világbajnokságon szerezte.
Vízilabdában a férfi válogatott háromszor, a női válogatott kétszer nyert világbajnokságot.
Évenként[szerkesztés]
| Év | Helyezés az éremtáblázaton |
Arany
|
Ezüst
|
Bronz
|
Összesen |
|---|---|---|---|---|---|
| 2017 | 9. | 2 | 5 | 2 | 9 |
| 2015 | 8. | 3 | 3 | 4 | 10 |
| 2013 | 5. | 4 | 1 | 2 | 7 |
| 2011 | 14. | 1 | 0 | 4 | 5 |
| 2009 | 9. | 2 | 1 | 3 | 6 |
| 2007 | 20. | 0 | 1 | 1 | 2 |
| 2005 | 8. | 2 | 2 | 1 | 5 |
| 2003 | 12. | 1 | 4 | 1 | 6 |
| 2001 | 14. | 1 | 1 | 1 | 3 |
| 1998 | 10. | 1 | 1 | 2 | 4 |
| 1994 | 5. | 3 | 3 | 4 | 10 |
| 1991 | 3. | 5 | 2 | 2 | 9 |
| 1986 | 5. | 3 | 0 | 0 | 3 |
| 1982 | 8. | 0 | 2 | 0 | 2 |
| 1978 | 9. | 0 | 1 | 2 | 3 |
| 1975 | 3. | 3 | 1 | 0 | 4 |
| 1973 | 4. | 2 | 1 | 1 | 4 |
| Összesen: | 33 | 29 | 30 | 92 |
Sportáganként[szerkesztés]
| Év | Arany
|
Ezüst
|
Bronz
|
Összesen |
|---|---|---|---|---|
| Úszás | 28 | 21 | 28 | 77 |
| Vízilabda | 5 | 8 | 2 | 15 |
| Összesen: | 33 | 29 | 30 | 92 |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ „Kazanyban a 2015-ös, Guadalajarában a 2017-es vb”, sportgeza.hu, 2011. július 15. (Hozzáférés ideje: 2011. július 17.)
- ↑ Hosszú Katinka már 2017-ben hazai vb-n úszhatna? mno.hu (2015. feb. 20.) (Hozzáférés: 2015. márc. 11.)
- ↑ „Budapesten lesz a 2021-es a vizes vb”, Origo, 2013. július 19. (Hozzáférés ideje: 2013. július 19.)
- ↑ Vizes-vb: Budapest rendezi a 2017-es versenyt, új pályázat lesz 2021-re. nemzetisport.hu (2015. márc. 11.) (Hozzáférés: 2015. márc. 11.)
- ↑ „Péntektől vizes vb Barcelonában Csongrád megyei sportolókkal”, szegedma.hu, 2013. július 18. (Hozzáférés ideje: 2013. július 21.)
Források[szerkesztés]
- FINA Eredmények - úszás[halott link]
- FINA Eredmények - műugrás
- FINA Eredmények - vízilabda
- FINA Eredmények - szinkronúszás
- FINA Eredmények - hosszútávúszás
- VB-történet
