Nemzetközi Úszószövetség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nemzetközi Úszószövetség (Fédération internationale de natation)
Egyéb nevek FINA
Mottó „A víz a mi világunk!”
Alapítva 1908. július 19.
Székhely Lausanne

Elhelyezkedése
é. sz. 46° 31′ 00″, k. h. 6° 38′ 33″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 00″, k. h. 6° 38′ 33″
A Nemzetközi Úszószövetség weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzetközi Úszószövetség témájú médiaállományokat.

A Nemzetközi Úszószövetség (hivatalos francia nevén: Fédération internationale de natation, rövidítve: FINA) a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportszövetség. 1908-ban alakult meg Londonban, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország és Svédország kezdeményezésére annak érdekében, hogy egységesítse az úszás szabályait, és nemzetközi fórumot biztosítson versenyek szervezésére. Székhelye Lausanne-ban (Svájc) van. Jelenleg 207 nemzeti szövetség a tagja.

Feladata[szerkesztés]

A FINA feladata az, hogy:

  • egységes szabályokat alkosson medencében, vagy nyílt vízen szervezett úszószámok, valamint műugrás, óriás toronyugrás, szinkronúszás és vízilabda területén;
  • olimpiai játékokat és egyéb nemzetközi versenyeket szervezzen és azokat népszerűsítse;
  • biztosítsa az újonnan felállított rekordok ellenőrzését, nyilvántartását és naprakész nyomon követhetőségét;
  • előmozdítsa a vizes sportok népszerűsítését és fejlesztését a világ minden pontján;
  • ösztönözze a vízi sportokhoz köthető létesítményekkel kapcsolatos fejlesztéseket és beruházásokat;
  • elvégezzen minden olyan tevékenységet, ami a sport előmozdítása érdekében kívánatos lehet.

2017-ben a FINA az alábbi vizes események fejlődését tartotta ellenőrzése alatt:

Története[szerkesztés]

A FINA az 1908. évi nyári olimpiai játékok végén, 1908. július 19-én a londoni Manchester Szállóban alakult meg Nemzetközi Amatőr Úszószövetség (Fédération internationale de natation amateur) elnevezéssel nyolc, az olimpián részt vett nemzeti szakszövetség, köztük a Magyar Úszó Szövetség kezdeményezésére. Kezdetekben az olimpiai versenyek diszciplínáinak bővítését, szabályzását tartották elsődleges feladatnak, 1973-tól szerveznek úszó-világbajnokságokat, 1986 óta pedig Masters világbajnokságokat szeniorúszók számára, előbb a páros években, majd 2015-től az úszó-világbajnokságokat követően a páratlan években.

A nemzeti szakszövetségek számának alakulása:

  • 1908:     8
  • 1928:   38
  • 1958:   75
  • 1978: 106
  • 1988: 109
  • 2000: 174
  • 2008: 197
  • 2010: 202
  • 2012: 203
  • 2015: 208 [1]

Versenyek[szerkesztés]

Szervezet[szerkesztés]

A FINA-tagok ülésezésére négyévente, általában a világbajnokságok idején kerül sor. Két szokásos vagy "rendes" kongresszus létezik: az általános és a műszaki. A FINA legmagasabb hatósága az általános kongresszus. A FINA öt vízi sportágára vonatkozó technikai kérdéseket a technikai kongresszus határozza meg. Minden egyes kongresszuson két-két szavazó tag van jelen az egyes tagszövetségektől, valamint a következő, szavazati joggal nem rendelkező tagok: az elnökség 22 tagja, a tiszteletbeli örökös elnök és az összes tiszteletbeli tag. A technikai kongresszuson ugyncsak jelen vannak, szavazati jog nélkül a megfelelő technikai bizottságok tagjai.[2] Időről-időre összehívnak "rendkívüli" kongresszust is egy-egy különleges vagy aggodalomra okot adó témával kapcsolatban. (pl. A 2009-es világbajnokságon rendkívüli kongresszust tartottak a Masters úszási szabályok felülvizsgálata végett.) Minden kongresszust a FINA elnöke vezeti le.[2]

A teljes tagságot képviselő kongresszusi találkozók között egy kisebb, 22 tagú, FINA Iroda elnevezésű képviselőbizottság ülésezik, hogy időben intézkedjen azokban az ügyekben, amelyek nem várhatják meg a teljes testület ülését. A FINA végrehajtó tisztségviselőit az elnökség választja ki.[2]

Különféle szakirányú és különbizottságok segítik a szövetség munkáját (például, technikai kérdésekben szakáganként vagy jogi, dopping és egyéb ügyekben).[2]

A FINA elnökei
Név Ország Megbízatás
George Hearn  GBR 1908–1924
Erik Bergvall  SWE 1924–1928
Émile-Georges Drigny  FRA 1928–1932
Walther Binner  GER 1932–1936
Harold Fern  GBR 1936–1948
Rene de Raeve  BEL 1948–1952
M.L. Negri  ARG 1952–1956
Jan de Vries  NED 1956–1960
Max Ritter  GER 1960–1964
William Berge Phillips  AUS 1964–1968
Javier Ostos Mora[3]  MEX 1968–1972
Harold Henning  USA 1972–1976
Javier Ostos Mora[3] (2. mandátum)  MEX 1976–1980
Ante Lambasa  YUG 1980–1984
Robert Helmick  USA 1984–1988
Mustapha Larfaoui  ALG 1988–2009
Julio Maglione  URU 2009–

Tagországok[szerkesztés]

A Nemzetközi Úszószövetség 2015 februári ülésén vették fel a koszovói úszószövetséget a szervezet 208. tagjaként.[1]

A FINA tagjai földrészenként vannak csoportosítva; és öt kontinentális szövetség tagjai lehetnek:

World Map FINA.svg
  • Afrika (52): Afrikai Úszószövetség (CANA)
  • Amerika (44): Amerikai Úszószövetség (ASUA)
  • Ázsia (44): Ázsiai Úszószövetség (AASF)
  • Európa (52): Európai Úszószövetség (LEN)
  • Óceánia (16): Óceániai Úszószövetség (OSA)

Megjegyzés: A kontinens nevét követő szám a földrajzi helyzetük alapján figyelembe vett FINA-tagok számát jelöli, nem szükségszerűen egyezik a kontinentális szövetségek taglétszámával.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Koszovó lett a 208. FINA-tagország. Lásd: FINA: Kosovo is the 208th FINA member. fina.org (angolul). Lausanne: FINA (2015. feb. 17.) (Hozzáférés: 2017. júl. 16.) arch
  2. ^ a b c d FINA: FINA Constitution. fina.org (angolul). Lausanne: FINA (2015. júl. 23.) (Hozzáférés: 2017. júl. 16.) (PDF: 423 KB oldal ) arch
  3. ^ a b FINA: FINA Honorary Life President Lic. Javier Ostos Mora passes away at 92. en.olympic.cn (angolul). Peking: Chinese Olympic Committee (2008. nov. 7.) (Hozzáférés: 2017. júl. 15.) arch

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a FINA című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Fédération internationale de natation című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]