Közép-európai kupa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Közép-európai Kupa (KK), más néven Mitropa Kupa Európa első nemzetközi labdarúgó kupasorozata, amelyben klubcsapatok szerepelnek. A kupát időközben átnevezték Zentropa kupára, majd 1992-ben megszűnt.

A torna alapítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A verseny elődjét Challenge Kupa néven 1887-ben alapították, Bécsben. A torna kitalálója a Vienna Cricket and Football-Club elnöke, John Gramlick volt. Ebben a versenyben az Osztrák–Magyar Monarchia minden klubja részt vehetett. A torna legjobb csapatai Bécsből, Budapestről és Prágából kerültek ki. A Challenge Kupát 1911-ig rendezték meg, majd átnevezték Mitropa Kupára, ami a KEK és a BEK korai elődje volt. A Challenge Kupát legutoljára a Vienne Sports Club nyerte meg, így megtarthatta a kupát.

Az elképzelést az első komoly európai kupaversenyről az első világháború után formálták meg. Az ötletgazdák a közép-európai országok voltak, akik abban az időben élen jártak a világ labdarúgásában. Közép-Európában jelent meg a nemzeti ligák ötlete, 1924-ben Ausztria, 1925-ben Csehszlovákia, majd 1926-ban Magyarország hozta létre első nemzeti ligáját, ami a mai ligák elődje. (Pl. a mai Osztrák Bundesliga, NB I) Hugo Meisl, az Osztrák Labdarúgó-szövetség (ÖFB) feje kezdeményezte hogy üljenek össze a labdarúgó szövetségek elnökei, és vitassák meg, hogy az ország támogassa-e a kezdeményezést. A találkozóra Velencében került sor.

A Mitropa kupa első találkozójára augusztus 14-én került sor. A mérkőzést Közép-Európa legjobb csapatai játszották egymás ellen.

A kupa fénykora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kezdeti megállapodás az volt, hogy a tornára Ausztria, Magyarország és Csehszlovákia két-két klubot adjon, majd beszállt a versenyben a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság is. A kupában az adott ország bajnoka és kupagyőztese vehetett részt, az első győztest Csehszlovákia adta, mivel az AC Sparta Praha hódította el a kupát. 1929-ben a jugoszláv csapatok helyére az olaszok léptek be. A kupa egyre népszerűbb lett, és egyre több új országot kértek fel, hogy szerepeljen a kupában: 1936-ban Svájc és Románia csatlakozott a versenyhez. 1938-tól az Anschluss miatt Ausztria a továbbiakban nem vett részt, Svájc kiszállt a versengésből. A nyolccsapatos tornára két magyar, két olasz, két csehszlovák, egy-egy román és jugoszláv csapat kvalifikálhatta magát. 1939-ben a megszállt és feldarabolt Csehszlovákia helyét a Cseh–Morva Protektorátus vette át. A kupában képviseltetett országok erejét jól mutatta, hogy válogatott szinten a legjobbak voltak a világon (1934, 1938: olasz vb-győzelem, 1934: Csehszlovákia vb-második, 1938: Magyarország vb-második, 1934: Ausztria elődöntős, 1930: Jugoszlávia elődöntős).

A második világháború alatt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második világháború alatt megint megváltozott a részt vevő csapatok összetétele: három-három magyar és jugoszláv, valamint két román csapat alkotta a kupát. 1940-ben a Ferencváros és a Rapid Bukarest játszotta volna a döntőt, ám nem került sor az összecsapásra, hiszen Magyarországhoz került Észak-Erdély.

A kupa utolsó évei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második világháború után, 1951-ben indult újra a kupa Mitropa Kupa név alatt, ám presztízse nagyot csökkent az újabb és újabb európai kupák megjelenése miatt. Az 1980-as évekig megváltozott a kupa: már nem az országok legjobbjai mérték össze tudásukat, hanem a másodosztály győztesei. A kupa 1992-ben végleg megszűnt, az utolsó győztes a jugoszláv FK Borac Banja Luka lett.

Győztesek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Győztes csapat Ország Megjegyzés
1927 CsehszlovákiaAC Sparta Praha Csehszlovákia
1928 MagyarországFerencvárosi TC Magyarország
1929 MagyarországÚjpest FC Magyarország
1930 AusztriaSK Rapid Wien Ausztria
1931 AusztriaFirst Vienna FC Ausztria
1932 OlaszországBologna FC 1909 Olaszország
1933 AusztriaFK Austria Wien Ausztria
1934 OlaszországBologna FC 1909 Olaszország
1935 CsehszlovákiaAC Sparta Praha Csehszlovákia
1936 AusztriaFK Austria Wien Ausztria
1937 MagyarországFerencvárosi TC Magyarország
1938 CsehszlovákiaSK Slavia Praha Csehszlovákia
1939 MagyarországÚjpest FC Magyarország
1940 [1]
1941-1950 A tornát nem rendezték meg.
1951 AusztriaSK Rapid Wien Ausztria [2]
1952-1954 A tornát nem rendezték meg.
1955 MagyarországMTK Budapest FC Magyarország
1956 MagyarországVasas SC Magyarország
1957 MagyarországVasas SC Magyarország
1958 JugoszláviaFK Crvena zvezda Jugoszlávia [3]
1959 MagyarországBudapest Honvéd FC Magyarország
1960 MagyarországMagyarország Magyarország [4]
1961 OlaszországBologna FC 1909 Olaszország
1962 MagyarországVasas SC Magyarország
1963 MagyarországMTK Budapest FC Magyarország
1964 CsehszlovákiaAC Sparta Praha Csehszlovákia
1965 MagyarországVasas SC Magyarország
1966 OlaszországACF Fiorentina Olaszország
1967 CsehszlovákiaFC Spartak Trnava Csehszlovákia
1968 JugoszláviaFK Crvena zvezda Jugoszlávia
1969 CsehszlovákiaFK Inter Bratislava Csehszlovákia
1970 MagyarországVasas SC Magyarország
1971 JugoszláviaNK Čelik Zenica Jugoszlávia
1972 JugoszláviaNK Čelik Zenica Jugoszlávia
1973 MagyarországFC Tatabánya Magyarország
1974 MagyarországFC Tatabánya Magyarország
1975 AusztriaFC Swarovski Tirol Ausztria [5]
1976 AusztriaFC Swarovski Tirol Ausztria
1977 JugoszláviaFK Vojvodina Jugoszlávia
1978 JugoszláviaFK Partizan Jugoszlávia
1979 A tornát nem rendezték meg.
1980 OlaszországUdinese Calcio Olaszország
1981 Csehszlovákia1. FC Tatran Prešov Csehszlovákia
1982 OlaszországAC Milan Olaszország
1983 MagyarországVasas SC Magyarország
1984 AusztriaSC Eisenstadt Ausztria
1985 JugoszláviaNK Iskra Bugojno Jugoszlávia
1986 OlaszországSC Pisa Olaszország
1987 OlaszországAscoli Calcio Olaszország
1988 OlaszországSC Pisa Olaszország
1989 CsehszlovákiaFC Baník Ostrava Csehszlovákia
1990 OlaszországAS Bari Olaszország
1991 OlaszországTorino FC Olaszország
1992 JugoszláviaFK Borac Banja Luka Jugoszlávia

Rekordok, statisztikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legsikeresebb klubok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csapat Győztes
Magyarország Vasas SC 6 (1956, 1957, 1962, 1965, 1970, 1983)
Csehszlovákia AC Sparta Praha 3 (1927, 1935, 1964)
Olaszország Bologna FC 1909 3 (1932, 1934, 1961)
Magyarország Ferencvárosi TC 2 (1928, 1937)
Magyarország Újpest FC 2 (1929, 1939)
Ausztria SK Rapid Wien 2 (1930, 1951)
Ausztria FK Austria Wien 2 (1933, 1936)
Magyarország MTK Budapest FC 2 (1955, 1963)
Jugoszlávia FK Crvena zvezda 2 (1958, 1968)
Jugoszlávia NK Čelik Zenica 2 (1971, 1972)
Magyarország FC Tatabánya 2 (1973, 1974)
Ausztria FC Swarovski Tirol 2 (1975, 1976)
Olaszország SC Pisa 2 (1986, 1988)
Ausztria First Vienna FC 1 (1931)
Csehszlovákia SK Slavia Praha 1 (1938)
Magyarország Budapest Honvéd FC 1 (1959)
Magyarország Magyarország 1 (1960)
Olaszország ACF Fiorentina 1 (1966)
Csehszlovákia FC Spartak Trnava 1 (1967)
Csehszlovákia FK Inter Bratislava 1 (1969)
Jugoszlávia FK Vojvodina 1 (1977)
Jugoszlávia FK Partizan 1 (1978)
Olaszország Udinese Calcio 1 (1980)
Csehszlovákia 1. FC Tatran Prešov 1 (1981)
Olaszország AC Milan 1 (1982)
Ausztria SC Eisenstadt 1 (1984)
Jugoszlávia NK Iskra Bugojno 1 (1985)
Olaszország Ascoli Calcio 1 (1987)
Csehszlovákia FC Baník Ostrava 1 (1989)
Olaszország AS Bari 1 (1990)
Olaszország Torino FC 1 (1991)
Jugoszlávia FK Borac Banja Luka 1 (1992)

Legsikeresebb országok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzet Győztes Győztes klubok
Magyarország Magyarország 16 Vasas SC (6), Ferencvárosi TC (2), Újpest FC (2), MTK Budapest FC (2), FC Tatabánya (2), Budapest Honvéd FC (1), Magyarország (1)
Olaszország Olaszország 11 Bologna FC 1909 (3), SC Pisa (2), ACF Fiorentina (1), Udinese Calcio (1), AC Milan (1), Ascoli Calcio (1), AS Bari (1), Torino FC (1)
Ausztria Ausztria 8 SK Rapid Wien (2), FK Austria Wien (2), FC Swarovski Tirol (2), First Vienna FC (1), SC Eisenstadt (1)
Csehszlovákia Csehszlovákia 8 AC Sparta Praha (3), SK Slavia Praha (1), FC Spartak Trnava (1), FK Inter Bratislava (1), 1. FC Tatran Prešov (1), FC Baník Ostrava (1)
Jugoszlávia Jugoszlávia 8 FK Crvena zvezda (2), NK Čelik Zenica (2), FK Vojvodina (1), FK Partizan (1), NK Iskra Bugojno (1), FK Borac Banja Luka (1)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az 1940. évi kiírást nem fejezték be, a Ferencváros és a Rapid Bukarest csapatai közötti döntőt ugyanis nem játszották le.
  2. Az 1951. évi kiírás a "Zentropa Kupa" nevet viselte, az ezt megelőző és az ezt követő kiírások - az 1958. évi kiírást kivéve - a "Mitropa Kupa" nevet viselték.
  3. A KK 1958. évi kiírása a „Duna Kupa” nevet viselte.
  4. A részt vett magyar klubcsapatok a Diósgyőri VTK, a Ferencváros, az MTK, a Tatabányai Bányász, az Újpesti Dózsa és a Vasas SC voltak. Mindegyik csapat egy külföldi ellenféllel játszott, oda-vissza.
  5. Lásd e szócikk más - például német, angol, olasz - nyelvű változatait; valamint ezt a szócikket: [1].

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mitropa Cup statistics
  • Keir Radnedge: A futball enciklopédiája. (Ventus Libro, 2005) ISBN 9639546429
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mitropa Cup című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.