ACF Fiorentina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fiorentina
A Fiorentina címere
A Fiorentina címere
Csapatadatok
Teljes csapatnév ACF Fiorentina SpA
Becenév La Viola (Violák)
Gigliati (Liliomok)
SzékhelyITA Firenze, Olaszország
Alapítva1926augusztus 26. (92 éves)
Stadion Stadio Artemio Franchi
Vezetőedző Stefano Pioli
Elnök Mario Cognigni
Bajnokság Serie A
Nemzeti sikerek
olasz Bajnok2 alkalommal
olasz Kupagyőztes6 alkalommal
olasz Szuperkupa-győztes1 alkalommal
Nemzetközi sikerek
KEK1 alkalommal
Csapatmezek
Hazai
Idegenbeli
Hivatalos honlap
Fiorentina honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Fiorentina témájú médiaállományokat.

Az ACF Fiorentina egy 1926-ban alapított olasz labdarúgóklub Firenzében. Becenevük Lilák, Violák, Liliomok.

Történelem[szerkesztés]

A Fiorentina csapatát 1926. augusztus 26-án alapították két egyesület, a Libertas, és a Club Sportivo Firenze összeolvadásából. A klub székhelye eleinte a Via Belleniben volt, és a mára már szimbólummá vált lila mez sem találtatott ki akkor még. A kezdeti színek a piros és a fehér volt, melyek a fent említett két egylet színei is voltak egyben. 1931-ben a csapat átköltözött az addigra, Pier Luigi Nervi tervei alapján felépített, egészen a mai napig a klub otthonául szolgáló Stadio Artemio Franchiba. Az első, az új otthonban lejátszott meccsen a Fiorentina 2-1-re verte a Signa csapatát, tehát már a debütálás is jól sikerült a Franchiban. A csapat első hivatalos mérkőzését a szintén toszkán Pisa elleni 3-1-gyel jegyzik a Violák krónikásai, mely mérkőzést 1926. október 3-án játszották. Ekkortájt a klub elnöke Luigi Ridolfi volt. Az ő regnálása alatt lett tagja a firenzei klub a Serie A-nak, ahol az első meccsét Milánóban játszotta a Rossonerok ellen, ami Prendato góljával 1-1-re végződött.

Az első trófeák: a 40-es Coppa Italia és az 56-os Scudetto[szerkesztés]

Az első trófeát a 39/40-es években nyerte a csapat. A Coppa Italia akkori kiírása szerint az első meccs éppen '39 karácsonyára esett, ám ez nem zavarta a játékosokat, 7-1-re verték a Cavagnaro, utána a 16 között a Milan ellen 1-1 illetve 5-0, végül a negyeddöntőben 4-1 a Lazio ellenében. Az elődöntőben a Juventus volt az ellenfél, 3-0-lal lépett túl ellenfelén a liliomos csapat. A június 15-i döntőn a Genova már nem okozott gondot, 1-0-val a Coppa Italia Firenzébe vándorolt.

A 40-es évek közepétől a firenzei gépezet beindult. Egyszer-egyszer bronzérmet és negyedik helyet szerzett a csapat, és két alkalommal tudott a Serie A ötödik helyén végezni. Ezt a teljesítményt 1956-ban koronázták meg, amikor is elhódították történetük első Scudettoját, ráadásul a gólkirályt is a violák adták, Virgili személyében, aki 21 gólt szerzett 30 meccsen. A következő évben pedig már BL döntőt játszottak, amit azonban a bombaformában lévő Real Madrid ellen 2-0-ra elbuktak.

1960-70: A második Scudetto, és 4 másik cím évtizede[szerkesztés]

Az első bajnoki cím utáni évek is sikerekben gazdagok voltak. Az 58-59-es szezonban mindmáig rekordnak számító 95 gólt rúgott a csapat, majd 1961-ben megnyerte egyetlen európai trófeaként a KEK-et, valamint Czeizler Lajos irányításával az Olasz-kupát. A svájci Luzern csapatát 9-2-es összesítéssel, majd a jugoszláv Dinamo Zágráb 4-2-es összesítéssel behódolt az ekkor már lilában futballozó firenzeieknek. A döntőben a skót Rangers csapata volt az ellenfél, akiket szintén legyőztek Firenze fiai, ezzel elhódítva a KEK serleget, annak fennállásának első évében. Ugyanebben az évben a Coppa Nazionale is ismét Firenzébe került. 65/66-ban ismét kupagyőzelem, a Laziót verték a döntőben 2-0-ra. Ekkor a Fiorentina edzője Hidegkuti Nándor volt.

A 60-as évek végén, a 68/69-es szezonban ismét ünnepelhetett Firenze. A liliomosok másodszor is Michelangelo városába vitték a Scudettot, amely sikerben nagy szerepe volt a 14 gólt szerző Maraschinak és természetesen Superchinek, Ferrantenak, és De Sistinek, akik szintén a góllövőlista élmezőnyében végeztek.

A 80-as évek[szerkesztés]

A 80-as években a klubot a Pontello család vette meg. Gazdaságilag rendben volt a csapat, azonban újabb bajnoki cím nem született, annak ellenére, hogy a 80/81-es bajnokságban az utolsó fordulóban bukta el a Juventus ellenében története harmadik Scudettoját a Fiorentina. Pár évre rá harmadik lett a csapat. Ebben az időszakban került Firenzébe a klub történetének egyik nagy legendája, Roberto Baggio, aki annak ellenére, hogy 91-ben elment, belül mindmáig Viola maradt.

A 90-es évek, a Cecchi-Gori éra[szerkesztés]

A 90-es években újabb csillag született Firenzében. Az argentin csatárcsillag, Gabriel Omar Batistuta 91-ben Roby Baggio pótlására érkezett, és egészen 2002-ig a klub játékosa volt. Mellette a csapatot olyan játékosok erősítették ebben az évtizedben, mint Francesco Toldo, Manuel Rui Costa, Jörg Heinrich, Moreno Torricelli, Angelo di Livio, Edmundo, Nuno Gomez. Ebben az évtizedben a firenzeiek kivívták a BEK utódjának a Bajnokok Ligájának főtáblájára jutást. Itt sem maradtak el a sikerek. Olyan csapatokat győzött le a Fiorentina mint az Arsenal a Wembleyben, vagy éppen a Barcelona, a Franchiban. Azonban semmi sem fenékig tejfel, tartja a mondás. 2001-ben komoly gondok jelentkeztek a klub pénzügyeiben. A több más üzletébe belebukó tulajdonos, a maffiózó és homoszexuális Vittorio Cecchi-Gori, akit többszörösen körözött bűnözőként 2008-ban tartóztatták le Rómában, a Fiorentinából vette ki a pénzét, hogy egyéb maffia-adósságait törlessze. Ennek következtében a játékosoknak nem tudtak fizetést adni, és mindennek a tetejébe, következményképpen a csapat kiesett a Serie A-ból. Ha ez nem lett volna elég, még felszámolási eljárás is indult a klub ellen, minek végén megszűnt a 76 éve fennálló patinás klub.

Az új korszak, a Della Valle testvérek[szerkesztés]

Ekkor jött a firenzei Della Valle testvérpár, Diego és Andrea, akik kezükbe vették a dolgokat, és a Fiorentina romjain létrehozták a Florentia Viola elnevezésű csapatot, amely azonban nem volt jogutódja a Fiorentinának. A csapatot csak a negyedosztályban, a Serie C-2-ben engedték indulni, ami sikeresen meg is nyert. Az osztálybővítések miatt, és nem kis szerencse segítségével a következő évben nem a Serie C-1-ben, hanem rögtön a másodosztályból a Serie B-ből indultak a violák. Itt a szintén új feljutási rendszernek köszönhetően első évben kivívták a Serie A tagságot. Ekkor már 2004-et írtunk. Első „újkori” elsőosztályú versengésében a lila csapat nem kis szerencsével maradt bent a Serie A-ban, miután az utolsó fordulóban 3-0-ra verte hazai pályán a Bresciát és hármas holtversenyben jobbnak bizonyult két vetélytársánál.

A 2005/06-os bajnokságban már-már régi önmagát idézően játszott a csapat, és célba vették a régi szép idők emlékére Európát. A végül 4. helyen végzett klub belekerült a bundabotrányba. A csapatot első fokon a másodosztályba száműzték, másodfokon visszatették az első ligába, ahonnan 19 pontos hátrányról kellett elstartolnia, ám ezt az Olasz Olimpiai Bizottság (CONI) 4 ponttal csökkentette, így a végleges büntetés, tekintve a vezetőség elállt a per polgári úton történő folytatásától, 15 pont lett. A pontlevonás ellenére is a csapat a 2006/2007-es szezont az 5. helyen fejezte be, amely feljogosította a következő évi UEFA-kupában való indulásra. A 2007/2008-as szezonban az UEFA-kupa elődöntőjében tizenegyes párbajban maradtak alul a Glasgow Rangerssel szemben. A bajnokságban pedig az AC Milant megelőzve a 4. helyen végeztek, ami Bajnokok Ligája selejtezőre jogosította fel a firenzei alakulatot, ahol azonban a csoportkörben kiestek.

Sikerlista[szerkesztés]

Hazai[szerkesztés]

Nemzetközi[szerkesztés]

Egyéb[szerkesztés]

Jelenlegi keret[szerkesztés]

2019. január 31. szerint.[1]

# Poszt Név
1 FRA K Alban Lafont
2 FRA V Vincent Laurini
3 ITA V Cristiano Biraghi
4 SRB V Nikola Milenković
5 ITA V Federico Ceccherini
6 DEN KP Christian Nørgaard
8 BRA KP Gerson (kölcsönben az AS Romától)
9 ARG CS Giovanni Simeone
10 CRO CS Marko Pjaca (kölcsönben a Juventustól)
11 BEL KP Kevin Mirallas (kölcsönben az Evertontól)
14 BFA KP Bryan Dabo
16 SVK V Dávid Hancko
# Poszt Név
17 FRA KP Jordan Veretout
20 ARG V Germán Pezzella (Csapatkapitány)
23 ITA K Pietro Terracciano (kölcsönben az Empolitól)
24 ITA KP Marco Benassi
25 ITA CS Federico Chiesa
26 SUI KP Edimilson Fernandes (kölcsönben a West Ham Unitedtől)
27 CZE CS Martin Graiciar
28 SRB CS Dušan Vlahović
29 COL CS Luis Muriel (kölcsönben a Sevillától)
31 BRA V Vitor Hugo
67 ITA K Simone Ghidotti

Kölcsönben[szerkesztés]

# Poszt Név
BRA K Marcos Miranda (Pro Vercelli)
ITA V Cristiano Piccini (Carrarese)
Szerbia V Nikola Gulan (Chievo)
BRA V Enrique David Mateo (Campobasso)
ITA KP Francesco Di Tacchio (Juve Stabia)
# Poszt Név
ITA KP Federico Carraro (Modena)
ITA KP Massimiliano Taddei (Carrarese)
BRA CS Jefferson (Latina Calcio)

Híres játékosok[szerkesztés]

Visszavonultatott mezszámok[szerkesztés]

Források és jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2017-2018-as keret (olasz nyelven). it.violachannel.tv. [2016. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 12.)

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:ACF Fiorentina
A Wikimédia Commons tartalmaz ACF Fiorentina témájú médiaállományokat.