AS Roma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
AS Roma
Csapatadatok
Teljes csapatnév Associazione Sportiva Roma SpA
Becenév Giallorossi (Sárga-vörösök)
La Magica (A Varázslatos)
Lupi (Farkasok)
SzékhelyRóma, Olaszország
Alapítva1927. július 22.
Stadion Stadio Olimpico
Vezetőedző POR José Mourinho[1]
Elnök USA Dan Friedkin
Bajnokság Serie A
Nemzeti sikerek
olasz Bajnok3 alkalommal
olasz Kupagyőztes9 alkalommal
olasz Szuperkupa-győztes2 alkalommal
Nemzetközi sikerek
VVK1 alkalommal
Statisztika
Legtöbb mérkőzésFrancesco Totti (614)
Legtöbb gólFrancesco Totti (250)
Csapatmezek
Hazai
Idegenbeli
Jelenlegi szezon
Soccerball current event.svg 2020–2021 szezon
A Wikimédia Commons tartalmaz AS Roma témájú médiaállományokat.

Az AS Roma olasz labdarúgócsapat. Hazai mérkőzéseit (akárcsak az SS Lazio) a Stadio Olimpicóban, a római olimpiai stadionban rendezi. A 2019–2020-as szezonban a ötödik helyen végzett és ezzel Európa-liga indulási jogot szerzett.

Klubtörténelem[szerkesztés]

A kezdetek[szerkesztés]

1893-ban ért el a futball Olaszországba, azon belül először Genovába, ahol pár angol fiatal megalapította a Genoa Cricket and Athletic Club-ot, amit később, (1896-ban) Genoa Cricket and Football Club-bá kereszteltek.

Habár a következő 40 évben Olaszország szerte új klubok, egyesületek százai alakultak, az első össznemzeti bajnokságot mégis csak 19391940-ben rendezték meg először. Addig a klubok csupán különböző regionális bajnokságokban versenyeztek, majd a „scudetto”-t az ún. nemzeti döntőben nyerték el a csapatok.

A genovai klubalapítás és az első nemzeti bajnokság elindulása között természetesen a futball megjelent Rómában is, ami itt is azt jelentette, hogy számos új klub alakult egymás után. Az első ilyen a Football Club Roma (1901) volt, melyet később a Roman, a Lazio (1900), az Alba (1907), a Fortitudo (1908) és még később az Audace, az Esperia és a Juventus Roma követett.

Az 1920-as években a római csapatok csatlakoztak a bajnoksághoz (amit még mindig régiókra osztva bonyolítottak). Először a Fortitudo-nak sikerült bejutnia a döntőbe, 1922-ben, azonban kettős győzelemmel a Pro Vercelli nyerte a bajnokságot. Három év múlva, 1925-ben, az Alba hasonlóan járt, ők a Bologna csapatával szemben maradtak alul 4:0, 2:0 arányban. A következő években az Alba még egyszer eljutott a döntőig, akkor azonban a torinói Juventus állta útjukat a kupa megszerzésében.

Ezekben az időkben vált világossá, hogy a római futballrégió túlságosan is megosztott és gyenge ahhoz, hogy felvegye a versenyt az északi csapatokkal, így szükségessé vált egy radikális átszervezés. 1927-re a Pro Roma és a Romana egyesültek, hozzájuk csatlakozott később a Fortitudo, míg a Juventus Roma feloszlott, valamint az Audace beleolvadt az Albába. Négy új klub született: Alba-Audace, Fortitudo, Roman és a Lazio.

Az Alba játékosai zöld (vízszintesen) csíkos felsőt, fehér nadrágot és zöld-fehér csíkos fekete lábszárvédőt viseltek, a Fortitudo a „katolikusok” csapata volt, rendszerint piros felsőben (alján egy kék csíkkal), fehér nadrágban és piros zokniban (szintén kék csíkkal) léptek pályára. A Roman (a későbbi AS Róma) a tehetősebb (Flaminio és Parioli) kerületek csapata volt, akik az örök város császári hagyományait követve giallorosso-ban, azaz a sárga-bordóban szerepeltek.

A csapat születése[szerkesztés]

A négy csapat közül a Lazio volt a legszervezettebb egyesület, ahol a labdarúgáson kívül biciklizéssel és gimnasztikával is foglalkoztak, a klub egyfajta sportcentrumként üzemelt. Ezen okok miatt a Lazio vezetői elutasították a másik három csapat azon felvetését, hogy egyetlen nagy, közös egyesületbe kéne tömörülniük. 1927. június 6-án a Lazio elnöke olyan elfogadhatatlan pénzügyi körülményeket mutatott be a jelen lévő másik három csapat vezetőinek, amely meghiúsította a csapatok egyesítését.

Válaszul 1927. július 22-én az Olasz labdarúgó-szövetség épületében az Alba, a Fortitudo és a Roman csapatának képviselői elfogadták az egyesülés ötletét, a jó és sikeres római sportért, továbbá megegyeztek abban is, hogy megszakítják a Lazio-val a tárgyalásokat. A döntés jónak bizonyult, hiszen az Albának nagy szurkolói tábora volt, a Furtitudo a játékosokat adta, a Roman pedig pénzt hozott a fúzióba. Ezen a napon született meg az AS (Associazione Sportiva) Roma.

Az elnök Italo Foschi lett, az edzői teendőket ideiglenesen Pietro Piselli (az Alba volt edzője) és Jozsef King (a Fortitudo volt edzője) látták el.

1927. június 17-én lépett először pályára a csapat, már mint AS Roma a Velodromo Appio-ban, ami akkor az Alba stadionja volt, itt játszották a mérkőzéseiket egészen 1929-ig, amíg az új stadion, a Testaccio befejezésére vártak. A történelmi, első meccsüket az Újpesti TE-vel játszották, a következő felállásban: Rapetti a kapuban, Mattei, Corbyons, Ferraris IV, Degni, Caimmi, Heger, Boros, Rovida, Cappa és Ziroli. A Roma nyerte 2:1-re a találkozót Cappa és Heger góljaival, akik így a giallorossa-k történetének első hivatalos góljait szerezték. A mez, amit viseltek, a hagyományos bordó poló („sangue di bue” – ökör vére) sárga nyakkal („becco d'oca” – kacsa csőre) és a fehér nadrág és vörös zokni sárga hajtókával. A csapat története első bajnoki címét az 1941-1942-es szezonban érte el, a győzelmet a háború miatt azonban csak szerény keretek között lehetett megünnepelni. A harcok ezután elérték Olaszországot is, véget vetve a Roma felívelő pályájának is.

Az első sikerkorszak[szerkesztés]

Az 1960-as években két Olasz Kupát ('64 és '69) is megnyertek, amellett, hogy olyan értékes játékosok öltötték magukra a Roma mezét, mint Lojacono, Schiaffino, Angelillo, Losi vagy „Picchio” De Sisti. Főleg az 1969-es Olasz Kupa győzelme emlékezetes, melyet Alvaro Marchini elnöksége és a „mágus” Helenio Herrera technikai vezető idején szereztek. Ennek az időszaknak a góllövői közül „Ciccio” Cordova és Fabio Capello sok évvel később, mint edzők tértek vissza a Romába. A sikerek időszakát csak egy, igen szomorú eset árnyékolta be, Giuliano Taccola egy tragikus márciusi vasárnapon a Cagliari elleni meccs után, máig tisztázatlan körülmények között az öltözőben hunyt el. (Feltehetően a dopping áldozata lett).

Az 1970-es éveket Gaetano Anzalone elnöksége jellemezte, kinek igen jó megérzése volt Nils Liedholm Rómába hozatala. A „báró” érdeme volt fiatal játékosok értékesítése, mint Rocca és Di Bartolomei. Nem hiányzott a kiváló helyezés sem, 19741975-ben bronzérmet nyertek. '79 nyarán a Roma története fordulóponthoz ért, elnöke Dino Viola lett, aki az azóte eligazolt Liedholmot újból visszahozta, továbbá olyan fiatal reménységeknek adott lehetőséget, mint Bruno Conti és Carlo Ancelotti, míg Roberto Pruzzo folyamatosan bizonyította milyen kiváló bomba formában van. Természetesen a siker sem maradt el, az 1979-es Olasz Kupát már ők emelhették a magasba a Torino ellenében.

Az 19801981-es szezonban a klub történelme egyik legjobb vételét ütötte nyélbe Paulo Roberto Falcão leigazolásával. Szintén ebben a szezonban a Juventus megerősödésével elkezdődött a rivalizálás a két klub között. 19821983-ban végre sikerült, amire már régóta vártak, Pruzzo döntetlent érő Genova ellen lőtt góljával az AS Roma történetében másodszor Olasz Bajnok lett. Róma önkívületbe került ezzel a fantasztikus győzelemmel, még dal is született a csapatról, mely később az AS Roma himnuszává vált.

Lassú hanyatlás[szerkesztés]

A következő időszak a nagy vereségek kora. Első veresége az Olimpicó-ban érte a csapatot, ahová egy egész város ment ki szurkolni nekik a Bajnokok Kupájának döntőjére, de a Liverpool FC legyőzte őket. Az ott érzett keserűséget az Olasz Kupa újbóli elhódítása sem tudta enyhíteni.

A következő évek hiábavaló kísérleteket jelentettek a korábbi tündökléshez való visszatéréshez, Viola még egyszer visszahívta Liedholmot, de ezúttal a csoda elmaradt. A „sárga-pirosak” iskolájának egyik legjobb talentuma ekkoriban Giuseppe Giannini volt. Liedholm hőseinek árnyékában nőtt fel, egy a Roma számára kevéssé boldog időszakban érte el az érettségét és a nemzeti válogatottban is kénytelen volt elszenvedni Olaszország 1990-es csúfos világbajnoki vereségét.

Viola lemondása után, 1991-ben úgy tűnt a csapat újra magához tér. Bejutott az UEFA-kupa döntőjébe az Interrel együtt, de ismét csalódniuk kellett, a milánói 0–2-es vereségre csak Rizzitelli egyetlen góljával tudtak válaszolni az Olimpicóban. A Szuperkupában sem ment jobban: a Sampdoriától kaptak ki 1–0-ra, így idén sem enyhítette keserűségüket a hetedik alkalommal is elnyert Olasz Kupa.

Dino Viola-t Ciarrapico követte, aki azonban csak egy évig maradt, helyét Franco Sensi vette át. Carlo Mazzone, egy igazi tősgyökeres római jött a csapathoz, azonban a győzelmek csak nem jöttek, a technikai vezetés egyetlen igazi sikere Francesco Totti volt. Egy szezonon át tartó megbeszélés után, Carlos Bianchi kísérletét jelezve, az elnök Sensi egy technikai újításba fogott, mely Zdenek Zeman nevéhez fűződött.

Második sikerkorszak[szerkesztés]

A cseh szakember alkalmazása fontos játékosok, mint Cafu és Candela érkezését, valamint Damiano Tommasi, Marco Delvecchio megerősítését és Francesco Totti felemelkedését hozta magával, de az igaz eredmények valahogy továbbra is elkerülték a csapatot.

Az 19992000-es szezonban végre bekövetkezett az oly rég óta várt fordulat. A Roma szurkolói egy hosszú, sikertelen időszak után győzelmet követeltek. Sensi elnök Fabio Capello-nak szavazott bizalmat az edzői poszton. A körülményekkel tökéletesen tisztában lévő szakember leigazoltatta a klubbal többek között Montellát és Nakatát. A szezon túlnyomó részében kiválóan teljesítettek, azonban a véghajrára lendületük elfogyott és végül a hatodik helyre zuhantak. A Lazio győzelme csak fokozta a keserűséget a szurkolókban.

A következő szezon már Capello szakértelmét dicséri: 20002001-ben a Roma átütő sikerrel, 75 pontos rekorddal győzött az akkor még 18 csapatos Serie A-ban. A résztvevők közül elsősorban Gabriel Batistuta 20 góljával, Montella fontos döntő helyzetekben lőtt góljaival és Totti vezetői képességével és tehetségével járult hozzá döntő mértékben a sikerhez. A harmadik diadal volt és a „sárga-pirosak” tengere a Circus Maximusban gyűlt össze a hetekig tartó ünnepre. A bajnokságban aratott győzelem hozzájárult ahhoz, hogy az AS Roma biztosítsa helyét az olasz foci elitjében. A következő szezonban a Roma csupán egy ponttal lemaradva második lett a bajnokságban a Juventus mögött. Ezután a 2003-2004-es szezonban erősödött meg a csapat, amikor 2. lett a Milan mögött. Utána egy 8. hely következett, majd az ezt követő három szezonban: 2005-2006-ban, 2006-2007-ben és 2007-2008-ban a csapat rendre 2. lett, mindhárom alkalommal az Inter mögött. A 2009-2010-es idény kiélezett bajnokságában megint az Inter mögött lett második két ponttal lemaradva.

Sikerlista[szerkesztés]

Bajnok (3): 1941-42, 1982-83, 2000-01
Győztes (9): 1963–64, 1979-80, 1980-81, 1983-84, 1985-86, 1990-91, 2006-07, 2007-08
Győztes (2): 2001, 2007
Bajnok (1): 1951-52
Győztes (1): 1960-61

Egyéb címek[szerkesztés]

Győztes (1): 1972
Győztes (1): 1984
Győztes (1): 2013

Játékoskeret[szerkesztés]

Utolsó módosítás: 2021. szeptember 16. [2]

A vastaggal jelzett játékosok felnőtt válogatottsággal rendelkeznek.
A dőlttel jelzett játékosok kölcsönben szerepelnek a klubnál.
Mezszám Név Nemzetiség Születési hely Születési idő (kor) Korábbi csapat Érték (€) Szerződés lejárta
Kapusok
1 Rui Patrício POR Leiria 1988február 15. (33 éves) angol Wolverhampton Wanderers FC 10 000 000 2024.06.30.
63 Pietro Boer olasz Mestre 2002május 12. (19 éves) utánpótlásból került fel 150 000 2024.06.30.
87 Daniel Fuzato brazil olasz Santa Bárbara d’Oeste 1997július 4. (24 éves) brazil SE Palmeiras 800 000 2023.06.30.
Védők
2 Rick Karsdorp holland Schoonhoven 1995. február 11. (26 éves) holland Feyenoord 12 000 000 2025.06.30.
3 Roger Ibañez brazil uruguayi Cenela 1998. november 23. (23 éves) olasz Atalanta BC 25 000 000 2025.06.30.
5 Matías Viña uruguayi olasz Empalme Olmos 1997november 9. (24 éves) brazil SE Palmeiras 5 000 000 2026.06.30.
6 Chris Smalling angol London 1989. november 22. (32 éves) angol Manchester United FC 12 000 000 2023.06.30.
13 Riccardo Calafiori olasz Róma 2002május 19. (19 éves) utánpótlásból került fel 2 500 000 2025.06.30.
18 Davide Santon olasz Portomaggiore 1991. január 2. (31 éves) olasz FC Internazionale Milano 2 000 000 2022.06.30.
19 Bryan Reynolds USA Fort Worth 2001június 28. (20 éves) USA FC Dallas 6 000 000 2025.06.30.
20 Federico Fazio argentin olasz Buenos Aires 1987. március 17. (34 éves) angol Tottenham Hotspur FC 800 000 2022.06.30.
23 Gianluca Mancini olasz Pontedera 1996. április 17. (25 éves) olasz Atalanta BC 30 000 000 2024.06.30.
24 Marash Kumbulla albán olasz Peschiera del Garda 2000. február 8. (21 éves) olasz Hellas Verona FC 25 000 000 2022.06.30.
37 Leonardo Spinazzola olasz Foligno 1993. március 25. (28 éves) olasz Juventus FC 26 000 000 2024.06.30.
Középpályások
4 Bryan Cristante olasz kanadai San Vito al Tagliamento 1995. március 3. (26 éves) olasz Atalanta BC 18 000 000 2024.06.30.
7 Lorenzo Pellegrini Csapatkapitány olasz Róma 1996. június 19. (25 éves) olasz US Sassuolo Calcio 40 000 000 2022.06.30.
8 Gonzalo Villar spanyol Murcia 1998. március 23. (23 éves) spanyol Elche CF 15 000 000 2024.06.30.
15 Steven Nzonzi francia COD Colombes 1988december 15. (33 éves) FRA Stade Rennais FC 8 000 000 2022.06.30.
17 Jordan Veretout francia Ancenis 1993. március 1. (28 éves) olasz ACF Fiorentina 33 000 000 2024.06.30.
42 Amadou Diawara guinea Conakry 1997. július 17. (24 éves) olasz SSC Napoli 14 000 000 2024.06.30.
52 Edoardo Bove olasz Róma 2002május 26. (19 éves) utánpótlásból került fel 300 000 2024.06.30.
53 Alessio Riccardi olasz Róma 2001április 3. (20 éves) olasz Delfino Pescara 1936 900 000 2023.06.30.
55 Ebrima Darboe GAM Bakoteh 2001június 6. (20 éves) utánpótlásból került fel 2 000 000 2023.06.30.
59 Nicola Zalewski POL olasz Tivoli 2002január 23. (19 éves) utánpótlásból került fel 900 000 2024.06.30.
77 Henrih Mhitarján örmény Jereván 1989. január 21. (32 éves) angol Arsenal FC 15 000 000 2022.06.30.
Támadók
9 Tammy Abraham angol NGR London 1997október 2. (24 éves) angol Chelsea FC 38 000 000 2026.06.30.
14 Eldor Shomurodov UZB Jarkurgan 1995június 29. (26 éves) olasz Genoa CFC 7 000 000 2026.06.30.
21 Borja Mayoral spanyol Parla 1997. április 5. (24 éves) spanyol Real Madrid CF 14 000 000 2022.06.30.
22 Nicolò Zaniolo olasz Massa d’Albe 1999. július 2. (22 éves) olaszFC Internazionale Milano 40 000 000 2024.06.30.
31 Carles Pérez spanyol Granollers 1998. február 16. (23 éves) spanyol FC Barcelona 8 000 000 2024.06.30.
92 Stephan El Shaarawy olasz EGY Savona 1992október 27. (29 éves) CHN Sanghaj Greenland 7 000 000 2023.06.30.
Kölcsönadott játékosok
Név Poszt Nemzetiség Születési hely Születési idő (kor) Kölcsönben itt Érték (€) Kölcsön lejárta
Pau López kapus spanyol Girona 1994. december 13. (27 éves) francia Olympique de Marseille 10 000 000 2022.06.30.
Robin Olsen kapus SWE DEN Malmö 1990január 8. (32 éves) angol Sheffield United FC 3 000 000 2022.06.30.
Mert Cetin védő TUR Ankara 1997január 1. (25 éves) olasz Hellas Verona FC 2 800 000 2022.06.30.
Alessandro Florenzi védő olasz Róma 1991március 11. (30 éves) ITA AC Milan 13 000 000 2022.06.30.
William Bianda védő francia CIV Suresnes 2000április 30. (21 éves) FRA AS Nancy-Lorraine 500 000 2022.06.30.
Ante Ćorić középpályás CRO Zágráb 1997április 14. (24 éves) SWI FC Zürich 700 000 2022.06.30.
Cengiz Ünder támadó TUR Balıkesir 1997július 14. (24 éves) francia Olympique de Marseille 18 000 000 2022.06.30.
Justin Kluivert támadó holland SUR Zaandam 1999május 5. (22 éves) francia OGC Nice 14 000 000 2022.06.30.
Ruben Providence támadó francia HAI Lagny-sur-Marne 2001július 7. (20 éves) BEL Club Brugge KV 350 000 2022.06.30.
Riccardo Ciervo támadó olasz Latina 2002április 1. (19 éves) ITA UC Sampdoria 300 000 2022.06.30.

Egykori híres játékosai[szerkesztés]

   

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. [1]
  2. Transfermarkt. (Hozzáférés: 2020. október 10.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:AS Roma
A Wikimédia Commons tartalmaz AS Roma témájú médiaállományokat.