Románvásár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Románvásár (Roman)
Városi kollégium
Városi kollégium
Románvásár címere
Románvásár címere
Románvásár zászlaja
Románvásár zászlaja
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Moldva
Fejlesztési régió Északkelet-romániai fejlesztési régió
Megye Neamț
Rang város
Községközpont Roman
Beosztott falvak Roman
Polgármester Lucian Micu
Irányítószám 611100
SIRUTA-kód 120860
Népesség
Népesség 50 713 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 25
Népsűrűség 2309 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 30,8 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Románvásár (Románia)
Románvásár
Románvásár
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 55′ 20″, k. h. 26° 55′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 55′ 20″, k. h. 26° 55′ 47″
Románvásár weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Románvásár témájú médiaállományokat.

Románvásár (románul Roman, németül Romanvarasch) Románia Moldva régiójának középső részén található közepes méretű város Neamț megyében

Fekvése[szerkesztés]

Karácsonkőtől (Piatra Neamț) 46 kilométerre keletre, a Szeret és a Moldova folyók összefolyásánál fekvő közlekedési csomópont. Észak-déli irányban az DN2-es főút keresztezi.

Nevének eredete[szerkesztés]

Feltételezhetőleg állítólagos alapítójáról, Roman halicsi fejedelemtől származik. Lengyel elnevezése ezért Romanow Torg (a Romanok mezővárosa).

Története[szerkesztés]

A város látképe

Nevét 1392-ben említették először az oklevelek. A 15. században itt még csak favár állt; kőerődítését 1483-ban Stefan cel Mare építtette. Alexandru cel Bun alatt ortodox püspökségi székhely lett. Püspökeinek egyike az 1624-1693 között élt ukrán származású Dosoftei metropolita, neves író volt, aki egyházi írásaiba népi mondákat és hagyományokat is beleszőtt.

A város szomorú nevezetességei közé tartozik, hogy itt fejezték le a híres moldvai krónikaírót Miron Costint, aki lengyel műveltségének felhasználásával törekedett a moldvai kultúra felvirágoztatására.

Ipar, kereskedelem[szerkesztés]

A Szeret folyó jobb partján fekvő város egyben híres viziút is, mely a moldvai fejedelmek középkori székhelyét Szucsávát a dunai kikötőkkel kötötte össze, ezáltal kedvezően elősegítette a város kereskedelmének fejlődését is.

A város ipara a 20. század ötvenes éveiben korszerűsödött, régi cukorgyára és gépgyára is újjáépült, továbbá betonelemgyár, csőgyár kerámiaüzem is létesült itt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosságának mintegy 15%-a, 10 087 fő moldvai csángó[forrás?], azonban a 2002-es népszámláláson csak 6 fő vallotta magát csángónak, 25 magyarnak.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Püspöki templom (Biserica Episcopala) - A város legértékesebb műemléke. Építése a 15. században kezdődött, Petru Rareș fejedelem uralkodása alatt fejeződött be. Az erődített kolostor központjában fekvő templom jellegzetes moldvai alkotás: háromkaréjos szentélyzáródású épületében a naosz súlyoontját torony jelzi. Architektúráját később a 17, 18, 19. századokban ismét megújították. A belsejében található értékes falfestmények a 16-17. század fordulóján készültek. Készítőjük az újabb kutatások szerint suceviṭai lehetett.
  • Nagyboldogasszony-templom (Biserica Precistả Mare) - 1569-ben Alexandru Lăpușneanu fejedelem felesége, Ruxandra emeltette, ezért Ruxandra néven is ismert. Vaskapuja 1826-1838 között készült.
  • Szent Fejedelmek temploma (Biserica Sfintii Voievozi) - II. Ștefan Tomșa fejedelem alapította. Jelenlegi formája a 17. század elején alakult ki.
  • Örmény templom (Bioserica armenească) - a környék nagy számú örmény telepesének kezdeményezésére 1609-ben épült. Alapítóinak kulturális öröksége következtében régi kéziratairól nevezetes hely.
  • Történelmi múzeum - A város és környéke régészeti emlékeit őrzi.
  • Természettudományi múzeum - Gazdag gyüjteményének állattani része különösen érdekes.
  • Városi park - 1963-ban létesült, sétányain Moldva kiemelkedő személyiségeinek szobrai láthatók.
  • Roman Musat fejedelem vára - A vár maradványai, mely eredetileg fából és földből épült. A váreggyüttest a 15. század második felében jelentős erődítménnyé fejlesztették.

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)