Románvásár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Románvásár (Roman)
Városi kollégium
Városi kollégium
Románvásár címere
Románvásár címere
Románvásár zászlaja
Románvásár zászlaja
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Moldva
Fejlesztési régió Északkelet-romániai fejlesztési régió
Megye Neamț
Rang város
Községközpont Roman
Beosztott falvak Roman
Polgármester Lucian Micu
Irányítószám 611100
SIRUTA-kód 120860
Népesség
Népesség 50 713 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 25
Népsűrűség 2309 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 30,8 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Románvásár (Románia)
Románvásár
Románvásár
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 55′ 20″, k. h. 26° 55′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 55′ 20″, k. h. 26° 55′ 47″
Románvásár weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Románvásár témájú médiaállományokat.

Románvásár (románul Roman, németül Romanvarasch) Románia Moldva régiójának középső részén található közepes méretű város Neamț megyében

Fekvése[szerkesztés]

Karácsonkőtől (Piatra Neamț) 46 kilométerre keletre, a Szeret és a Moldova folyók összefolyásánál fekvő közlekedési csomópont. Észak-déli irányban az DN2-es főút keresztezi.

Nevének eredete[szerkesztés]

Feltételezhetőleg állítólagos alapítójáról, Roman halicsi fejedelemtől származik. Lengyel elnevezése ezért Romanow Torg (a Romanok mezővárosa).

Története[szerkesztés]

A város látképe

Nevét 1392-ben említették először az oklevelek. A 15. században itt még csak favár állt; kőerődítését 1483-ban Stefan cel Mare építtette. Alexandru cel Bun alatt ortodox püspökségi székhely lett. Püspökeinek egyike az 1624-1693 között élt ukrán származású Dosoftei metropolita, neves író volt, aki egyházi írásaiba népi mondákat és hagyományokat is beleszőtt.

A város szomorú nevezetességei közé tartozik, hogy itt fejezték le a híres moldvai krónikaírót Miron Costint, aki lengyel műveltségének felhasználásával törekedett a moldvai kultúra felvirágoztatására.

Ipar, kereskedelem[szerkesztés]

A Szeret folyó jobb partján fekvő város egyben híres viziút is, mely a moldvai fejedelmek középkori székhelyét Szucsávát a dunai kikötőkkel kötötte össze, ezáltal kedvezően elősegítette a város kereskedelmének fejlődését is.

A város ipara a 20. század ötvenes éveiben korszerűsödött, régi cukorgyára és gépgyára is újjáépült, továbbá betonelemgyár, csőgyár kerámiaüzem is létesült itt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosságának mintegy 15%-a, 10 087 fő moldvai csángó[forrás?], azonban a 2002-es népszámláláson csak 6 fő vallotta magát csángónak, 25 magyarnak.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Püspöki templom (Biserica Episcopala) - A város legértékesebb műemléke. Építése a 15. században kezdődött, Petru Rareș fejedelem uralkodása alatt fejeződött be. Az erődített kolostor központjában fekvő templom jellegzetes moldvai alkotás: háromkaréjos szentélyzáródású épületében a naosz súlyoontját torony jelzi. Architektúráját később a 17, 18, 19. századokban ismét megújították. A belsejében található értékes falfestmények a 16-17. század fordulóján készültek. Készítőjük az újabb kutatások szerint suceviṭai lehetett.
  • Nagyboldogasszony-templom (Biserica Precistả Mare) - 1569-ben Alexandru Lăpușneanu fejedelem felesége, Ruxandra emeltette, ezért Ruxandra néven is ismert. Vaskapuja 1826-1838 között készült.
  • Szent Fejedelmek temploma (Biserica Sfintii Voievozi) - II. Ștefan Tomșa fejedelem alapította. Jelenlegi formája a 17. század elején alakult ki.
  • Örmény templom (Bioserica armenească) - a környék nagy számú örmény telepesének kezdeményezésére 1609-ben épült. Alapítóinak kulturális öröksége következtében régi kéziratairól nevezetes hely.
  • Történelmi múzeum - A város és környéke régészeti emlékeit őrzi.
  • Természettudományi múzeum - Gazdag gyüjteményének állattani része különösen érdekes.
  • Városi park - 1963-ban létesült, sétányain Moldva kiemelkedő személyiségeinek szobrai láthatók.
  • Roman Musat fejedelem vára - A vár maradványai, mely eredetileg fából és földből épült. A váreggyüttest a 15. század második felében jelentős erődítménnyé fejlesztették.

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)