Németvásár

Németvásár (Târgu Neamț)
Németvásári vár
Németvásár címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Moldva
Fejlesztési régió	Északkelet-romániai fejlesztési régió
Megye	Neamț
Rang	város
Községközpont	Târgu Neamț
Beosztott falvak	Blebea Humulești Humuleștii Noi
Polgármester	Decebal Arnăutu
Irányítószám	615200
SIRUTA-kód	121055
Népesség
Népesség	13 852 fő (2021. dec. 1.) +/-
Magyar lakosság	4 (0%, 2021)
Község népessége	18 029 fő (2021. dec. 1.)
Népsűrűség	264 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	365 m
Terület	77,5 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 12′ 09″, k. h. 26° 21′ 31″47.2025, 26.358611111111
Németvásár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Németvásár témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Németvásár (románul: Târgu Neamț, héberül/jiddisul: טרגו נאמץ, latinul: Ante Castrum Nempch, németul Deutschmarkt vagy Niamtz, törökul Niyamiç) város Neamț megyében, Moldvában, Romániában.

Fekvése

A megye északi részén helyezkedik el, az Ozana folyó (más néven Neamț folyó) völgyében. Bukaresttől 410 km-re, Karácsonkőtől pedig 45 km-re található.

Történelem

A város területén már az újkőkorszakból és a bronzkorszakból is találtak régészeti leleteket, így a település Moldva egyik legrégebben lakott területének számít.

A XII. században szász telepesek érkeztek a vidékre és az erdélyi német városok mintájára alapítottak új települést.

Első írásos említése 1387-ből való, az úgy nevezett „Orosz lista a városokról” románul: Letopisețul Novgorodului című felsorolásban, I. Péter moldvai fejedelem idejéből, aki várat épít a település mellé. A vár évszázadokon keresztül a mindenkori moldvai fejedelem uradalma, és sok esetben ezek menedékéül szolgált.

1691-ben Sobieski János lengyel király seregeit verték vissza a várvédők.

1718-ban az akkori fejedelem a várat lerombolja.

A XIX. században a település megint fejlődésnek indul, köszönhetően az Erdélyből betelepülő lakosoknak, akik főleg Nagyszeben és Fogaras városok környékéről érkeztek, ebben az időszakban nagyszámú zsidó lakosság is érkezik. A század közepén Mihail Kogălniceanu megalapítja a településen Moldva első gyapjúfeldolgozó üzemét.

1852-ben Grigore Alexandru Ghica moldvai fejedelem megalapítja a város első kórházát és uradalmi iskoláját.

A második világháború során a frontvonal a városon keresztül vezetett, a lakosságot kitelepítették, a település szinte teljesen megsemmisült.

Népesség

A település népességének alakulása:

• 1890 – 6690 lakos
• 1912 – 9095 lakos
• 1930 – 9475 lakos
• 1948 – 8948 lakos
• 1956 – 10 373 lakos
• 1966 – 12 877 lakos
• 1977 – 14 953 lakos
• 1992 – 22 282 lakos
• 2002 – 20 496 lakos

A település etnikai megoszlása a 2002-es népszámlálási adatok alapján:

• Románok: 20 152 (98,32%)
• Romák: 302 (1,47%)
• Magyarok: 12 (0,05%)
• Zsidók: 12 (0,05%)
• Görögök: 3 (0,01%)
• Olaszok: 3 (0,01%)
• Ukránok: 2 (0,0%)
• Németek: 2 (0,0%)
• Lipovárok: 1 (0,0%)
• Törökök: 1 (0,0%)
• Más: 6 (0,02%)

A lakosság 97,66%-a ortodox vallású.

Látnivalók

• Németvásári vár (Cetatea Neamțului)
• Humulești – ma a város egyik kerülete, régen falu volt, ahol Ion Creangă született
• Ion Creangă emlékháza
• "Creanga Land" park
• A településen és környékén kb. 20 műemléknek számító kolostor található
• "Adormirea Maicii Domnului" katedrális (ortodox)
• A hegyivadászok katonai emlékműve
• Băilor Oglinzi („Tükör Fürdő”) – a város mellett található termálvizes üdülőközpont, ami a román királyi család egyik legkedveltebb üdülője volt az országban. A II. világháborúban a 90%-a megsemmisült, később újjáépítették.
• Több tájvédelmi körzet található a város körül, például az Ezüst Erdő (Pădurea de Argint)
• A vidék erdői gazdag vadállománnyal büszkélkedhetnek (őz, vaddisznó, róka, nyúl, medve, nyuszt, nyest)

Közigazgatási beosztás

A város negyedei:

Centru Țuțuieni Pometea	Gară Humulești Humuleștii Noi	Blebea Băile Oglinzi Stadion

Hozzá tartozik még két falu: Blebea és Humuleștii Noi

Gazdaság

A kommunizmus idején a település gazdaságának legfontosabb ágazatává az ipar vált. A rendszerváltást követően a gigantikus szocialista gyárak gyorsan csődbe mentek.

Jelenleg a város jelentős turisztikai központnak számít, továbbá fontos a textilipara, faipara, kohászata.

Testvérvárosok

• – Dendermonde, Belgium (1995)
• – Quing Zhon, Kína (1995)
• – Panazol, Franciaország (1997)
• – Saint-Étienne, Franciaország (1997)
• – Telenești, Moldova (1998)

Média

• Városi TV: Tele M Plus
• Városi rádiók: Radio M Plus Târgu Neamț – 95.7 FM és Radio FlashFM Târgu Neamț – 97,6 FM
• Újságok: „Monitorul de Neamț”, „Gazeta de Neamț”, „Ceahlăul”, „Realitatea Media” (Neamț) és „Vestea”.

Sport

Labdarúgó csapata a FC Cetatea Târgu Neamț, jelenleg a román C1 ligában játszik, 1974-ben alapították, 1996-ban megszűnt, majd 2006-ban újra létrehozták.

Iskolai Sport Klub: 1978-ban alapították, összefogja a város iskoláit, három szakosztálya van: atlétikai, kézilabda és labdarúgó.

Steel-Man Sport Klub: testépítő egyesület, nemzetközi hírnevű.

Hírességek

Itt születtek, vagy a városban éltek:

• Ion Creangă – (1837–1889) – író
• Veronica Micle – (1850–1889) – költő
• Vasile Conta – (1845–1882) – filozófus
• Nicolae Popa – (1919–2010) – népművész
• Moshe Idel – (1947–) – filozófus és kutató, aki a zsidó kultúrával és mítoszokkal foglalkozott
• Mitropolitul Varlaam – (1580–1657) – ortodox metropolita
• Sfânta Teodora de la Sihla – (1650?-?) – az ortodox egyház egyik szentje
• Irving Layton – (1912–2006) – kanadai költő
• Florin Gheorghiță – (1928–) – író és műfordító
• Daniel Corbu – (1953–) – költő, műfordító és kiadó
• Rodica (Pușcatu) Arba – (1962–) – sportoló, kenus, a Los Angelesi 1984-es és a Szöuli 1988-as olimpia aranyérmese
• Ioan Vieru – (1962–) – költő, újságíró és kiadó
• Constantin Crișan – (1939–1996) – kritikus, műfordító
• Nicolaie Hantăr - (1910–1983) – festő, professzor

További információk

• A polgármesteri hivatal honlapja
• A 2002-es népszámlálási adatok
• A városról