Csalhó (település)
Csalhó (Ceahlău) | |
Csalhó temploma | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Moldva |
Fejlesztési régió | Északkelet-romániai fejlesztési régió |
Megye | Neamț |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 617125 |
SIRUTA-kód | 122034 |
Népesség | |
Népesség | 1264 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 3 |
Község népessége | 2180 (2011)[1] |
Népsűrűség | 26 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 508 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 01′ 01″, k. h. 25° 55′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 01″, k. h. 25° 55′ 59″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csalhó (románul: Ceahlău) település Romániában, Moldvában, Neamț megyében.
Fekvése[szerkesztés]
A Békás-tó (Lacul Bicaz) délnyugati partján fekvő település.
Leírása[szerkesztés]
A településnek a 2007-ben 2488 lakosa volt.
Itt Csalhóban található a kenézek palotája (Ruinele palatului Cnezilor), mely eredetileg megerősített kolostor volt, és a Cantacuzino család építtette még a 17. században. Az épületet később vadászkastélynak használták, de ma már romokban van.
Az egykori kolostornak csupán a temploma maradt fenn, helyreállított állapotban.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Ebben a vadászkastélyban az évek során több híresség is megfordult: Így többek között egy ideig itt lakott A. F. Kotzebue (1761-1819) osztrák író is.
- Az idősebb Alexandre Dumas (1803–1870) is szintén vendég volt itt, és talán e környék vadregényes szépsége ihlette egyik regényének: „A Kárpátok boszorkányának” megírására.
Források[szerkesztés]
- Cs. Tompos Erzsébet – Czellár Katalin. Moldvai utazások. Panoráma (1978). ISBN 963-243-099-9
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)