Ugrás a tartalomhoz

Cseh–Morva Protektorátus

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cseh–Morva Protektorátus
Protektorát Čechy a Morava
Cseh–Morva Protektorátus zászlaja
Cseh–Morva Protektorátus zászlaja
Cseh–Morva Protektorátus címere
Cseh–Morva Protektorátus címere

FővárosaPrága
é. sz. 50° 04′ 60″, k. h. 14° 28′ 00″50.083300°N 14.466700°EKoordináták: é. sz. 50° 04′ 60″, k. h. 14° 28′ 00″50.083300°N 14.466700°E
Legnagyobb városPrága
Államformaprotektorátus
Vezetők
Köztársasági elnökEmil Hácha
HelytartóKonstantin von Neurath
HelytartóReinhard Heydrich
HelytartóKurt Daluege
HelytartóWilhelm Frick
Hivatalos nyelvcseh, német
függőséga Harmadik Birodalomtól
Müncheni egyezmény1938. szeptember 29.
Megalakulása1939. március 15.
Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint7 380 000 fő (1939)
Becsült7 380 000 fő (1939)
Népsűrűség150 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület49 363 km²
Vízelhanyagolható%
IdőzónaCET (UTC+1)
Egyéb adatok
Pénznemprotektorátusi korona
A Wikimédia Commons tartalmaz Cseh–Morva Protektorátus témájú médiaállományokat.

A Cseh–Morva Protektorátus, korabeli megnevezéssel Cseh-Morva Védnökség[1] (csehül Protektorát Čechy a Morava, németül Reichsprotektorat Böhmen und Mähren) a Harmadik Birodalom által korábban már megszállt nyugat-csehszlovákiai területeken 1939. március 15-én létrehozott protektorátus. A protektorátus félgyarmati helyzetbe süllyesztette Csehországot. A volt köztársasági elnök, Emil Hácha ugyan a helyén maradt, de az igazi hatalmat a Führer által kinevezett kormányzók (helytartók) gyakorolták.

19391945 között a következő kormányzók voltak hivatalban:

A német kormányzat betiltott minden náciellenes sajtót és szervezetet. A németekkel szimpatizáló csehek a Vlajka nevű szervezetbe tömörültek. Mindennapossá vált a rendőri és politikai terror. Munkatáborok jöttek létre, pl. Theresienstadt. A cseh gazdaságot a német hadiipar számára alakították át. Üldözték a nemzeti érzelmű értelmiséget: 1939. november 17-én bezárták az összes cseh egyetemet és főiskolát. A leghírhedtebb kormányzó Reinhard Heydrich volt (SS-helyettes), aki 1942-ben az Antropoid hadművelet során merénylet áldozata lett. A németek bosszúból két cseh falut kiirtottak (Ležáky, Lidice). A cseh és morva területeket 1945-ben délről az angolszász erők, keletről és északról pedig a román és szovjet hadsereg szabadította föl. Prága 1945. május 9-én szabadult föl.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]