Nyíregyháza Spartacus FC

	Nyíregyháza Spartacus
	Csapatadatok
Teljes csapatnév	Nyíregyháza Spartacus; Football Club
Becenév	Szpari
Székhely	Nyíregyháza, Magyarország
Alapítva	1928
Klubszínek	piros-kék
Stadion	Sóstói úti stadion
Vezetőedző	Zoran Spisljak
Bajnokság	NB II
	Csapatmezek
Hazai	Idegenbeli
	Hivatalos honlap
	Nyíregyháza Spartacus honlapja

A Nyíregyháza Spartacus FC egy nyíregyházi labdarúgócsapat, mely 1928-ban alakult. A klub fennállása során 13 szezont töltött eddig a Magyar labdarúgó-bajnokság első osztályában. A csapat a Sóstói úti Stadionban játssza hazai mérkőzéseit. A klub hivatalos színe a piros és a kék, de tradicionális okok miatt gyakran megjelenik a fehér is. Mátyus János irányításával a Szpari hiába végzett a 12. helyen az első osztályban a 2014-15-ös szezonban, ugyanis az MLSZ a klub licencproblémái miatt az NB III-ba száműzte az együttest. A harmadosztály megnyerése után jelenleg az NB I-be való feljutásért harcolnak a másodosztályban, melynek négyszeres bajnokai.

Története[szerkesztés]

Kezdetek és az aranykorszak[szerkesztés]

A gárda 1928-ban alakult meg. Nyíregyházán a kezdetektől fogva több futballcsapat létezett. 1959-ben a Spartacus és az Építők fúziójaként alakult újjá az egyesület, Nyíregyházi Spartacus néven.

A hatvanas évek elején a Szpari megnyerte a bajnokságot, és feljutott az NB II-be, ami ma a harmadosztályt jelenti. Néhány év múlva NB I/B-ben szerepelt a gárda, a mai másodosztályban. A teljesség igénye nélkül nézzük, kik szerepeltek a hatvanas években a Szpari színeiben:

Bakos védett, később Pilcsuk lett a hálóőr, Kovacsics, Páll Cini, Papp Szuszka, Szokol, Kaskötő, Ignéczi, Nagy, Harcsa, Groholy, Csemiczky.

Őket nyugodtan nevezhetjük a hatvanas évek aranycsapatának. Sajnos, a gárda 1968-ban kiesett az NB I/B-ből. 1973-ban a Spartacus egyesült a Nyíregyházi Petőfivel, 1977-ben pedig a Nyíregyházi Spartacus Petőfi és az NYVSC egyesüléséből létrejött a Nyíregyházi Vasutas Spartacus SC. Az újabb aranyfejezet a város fociéletében a nyolcvanas évektől kezdődött el. Temesvári Miklóst nevezték ki edzőnek.

Először az élvonalban[szerkesztés]

Az 1979/80-as bajnokságtól mindenki azt várta, hogy a nyíregyházi labdarúgás történetében először feljut az első osztályba. Ez be is jött, mert a Szpari 10 pontos előnnyel nyerte a bajnokságot. Nem árt újra felidézni a pályára lépő hazai csapatot:

Buús, Szekrényes, Gáspár, Szűcs, Cséke, Kozma, Moldván, Czeczeli, Polyák, Turtóczki, Kiss M.

Az első NB I-es meccsen a Szpari a DVTK-t fogadta. Kozma József az 50. percben szerezte a sporttörténelmi gólt, majd Cséke György bombájával a hazaiak nyertek 2–0-ra. Ekkor 20 ezer szurkoló látogatott ki a stadionba, ennél 5 ezerrel voltak többen, amikor a Fradi vendégszerepelt nálunk. A bravúr ugyan nem sikerült, hiszen a zöldek nyertek, de keservesen. Az őszt az NYVSSC az ötödik helyen zárta. Ekkor már a Szolnokról igazolt és ott eltiltás alatt lévő Szendrei védte a kapunkat. Ő egy külön fejezet lett a nyíregyházi labdarúgás életében, hiszen Csámpi nagyszerűen védett, később az Újpesti Dózsa hatalmi szóval, külön helikopterrel vitte el. Később Spanyolországban védett.

A bajnokságban a Szpari az Újpesti Dózsát és a Vasast idegenben győzte le, s végül az előkelő 7. helyen végzett, úgy, hogy vendéglátóként csak a Fraditól kapott ki. Az ünneplés sokáig és hosszan tartott, s eközben nemcsak Szendreit, hanem Temesvárit is elvitte az Újpesti Dózsa. A következő első osztályú idényben Papp (Cila) László ült a csapat kispadján, s a gárda 28 ponttal a 15. helyen végzett. Osztályozót kellett játszani. Nagykanizsát idehaza 3–1-re legyőzte a Szpari, idegenben pedig 4–1-re, így az NYVSSC maradt az első osztályban. Akkorra már megmentőként Várhidi Pál, az Újpesti Dózsa volt edzője ült a kispadon, s dirigálta azt a csapatot, amely érdekességként Líbiában a válogatottal kétszer is megmérkőzött. Egy győzelem és egy döntetlen volt a vendégek mérlege, Tripoliban a három nyírségi találatot a gólvágó Kiss Miklós, a ballábas bombázó Czeczeli, valamint Babus lőtte. A harmadik első osztályú idényben újabb edzőváltás következett, dr. Magyar Györgyöt nevezték ki trénernek, aki a 10. helyre vezette a csapatot. Következett az a szezon, amelyről még manapság is nagyon sokat beszélnek, az 1983-84-es bajnokság. Ebben a szezonban mindössze egy meccsre Eszenyi Dénes vezette a csapatot, majd Kovács Imréé volt az irányítás. A záró fordulóban több meglepő eredmény született, amit végül az MLSZ megsemmisített. Az MLSZ döntése alapján a Honvéd megmaradt bajnoknak, viszont a Volán, a Nyíregyháza és a DVTK kiesett az NB II-be.

A másodosztályban[szerkesztés]

A másodosztály 4 pontos pontlevonással Dalnoki Jenő vezetésével kezdte a gárda, majd érkezett Ubrankovics Mihály vezetőedzőnek, egy évre rá már Tóth János ült a kispadon, őt Buús György követte. A csapat többnyire az 5-11. hely valamelyikén tanyázott. Sándor Istvánnal, az Ukrajnából érkezett trénerrel a csapat az 1991-92-es szezonban a dobogó második fokán állt és osztályozót játszhatott a Haladás VSE-vel. Akkorra már a Hajdúnánás elleni hazai 2:1-e vereség után azonnali hatállyal menesztették Sándort, s az osztályozón már Kovács János ült a kispadon. A Nyíregyháza az első meccsen Csehi Tibor góljával nyert, a visszavágón győzött a Haladás. A tizenegyeseket Csehi T., Kertész, Erdei, Csehi I. és Malisenkó berúgta, a Haladásból viszont Schaffer hibázott, így újra NB I-es lett a gárda.

15 év után az élvonalban[szerkesztés]

Az akkori keret: Andrejev, Bíró Sz. – Burchel, Barna, Barczi, Cselószki, a három Csehi (Tibor, István és Zoltán), Derkács, Drobni, Erdei, Ivanics, Kertész, Kovács I., Kákóczki, Kaskinszki, Molnár, Malisenkó, Marhel, Nagy N., Pacaj, Papp, Sedecaru, Szatke, Szkunc, Tóth Gy., Tóth Z., Vasi.

Érdekesség, hogy Kovácsot a 15. forduló után Burcsa Győző követte, de a csapat így is a 15. helyen végzett, s kiesett.

Másodosztály, edzőkeringéssel[szerkesztés]

A következő évadban Burcsa töltött el fél szezont, őt a záró 15 fordulóban Buús György váltotta fel. A csapat 8. lett, a következő idényben már Tóth Jánossal a 6. helyen kötött ki. Az edzőkeringő nem állt le, hiszen 1996 tavaszán már ismét Kovács János a vezetőedző.

Aranykortól a kiesésig[szerkesztés]

A második aranykorra, vagyis az első osztályú szakaszra 1998-ig kellett várni. Talán a sors akarta így, vagy a véletlen műve, de pont a minőségi nyíregyházi labdarúgás 70. évfordulóján jutott a Nyíregyházi FC ismét az NB I-be. Kulimár János klubelnök Bozai Gyulát nevezte ki trénernek. Tíz napig tartott (!) a Bozai-korszak, ideiglenesen még beszállt Kovács János, a végső kinevezést viszont Őze Tibor kapta. Idehozták Kirchmayert, majd a feljutás után Baranyit, Novákot, Gradinariut, Celeszkit, Nagyot és Szabót, megalakítottak egy szponzori kört, amely jelentős összeggel támogatta a csapatot. Kulimár lemondott, helyére Kosztik József, a stadion volt igazgatója került. A pénztelenség miatt többször is sztrájkhangulat volt az öltözőben, végül Kosztik lemondott, Kárpátfalvi László ügyvezető igazgatóként, Zákány László klubelnökként debütált. Közben az 1998-99-es bajnokságot a 13. helyen zárta a csapat, amely legtöbbször az alábbi összeállításban szerepelt:

Celeszki – Ács, Szatke, Nagy S., Kiss Gy. – Kondora, Szabó, Kirchmayer, Karkusz – Baranyi, Novák.

A házi góllövőlistát Kirchmayer nyerte 9 góllal. A következő szezonban még jobban szerepelt a gárda, hiszen a 9. helyen végzett. A csapatba beépült Túróczi, Kondora, Dican és Csernijenko. Utóbbi lett a házi gólkirály. A 2000-es év őszi alapszakaszában a Szpari három győzelmet és 11 vereséget szenvedett. Időközben a klubvezetés már megegyezett Garamvölgyi Lajossal, de mégis Őze maradt a kispadon, aki bízott a bentmaradásban, de hiába, a kiesés elkerülhetetlen volt.

Cél a visszajutás[szerkesztés]

2000. november 6-án a nyíregyházi közgyűlés Dajka Lászlót bízta meg a Nyírség-Spartacus Labdarúgó Kft. Irányításával, aki végül is Garamvölgyivel kötött szerződést. A csapat a bajnoki szezon zárásakor az NB I/B-ben a harmadik helyet érte el. Nyáron újabb váltás következett, ismét visszahozták az egykori sikeredzőt, Sándor Istvánt, aki mindössze egy fél szezont töltött el Nyíregyházán. Egy meccsre még "beugrott" Kis Károly, akivel a gárda a 7. helyen végzett. A 2002/2003-as szezonban egyértelműen a feljutás volt a cél, ami nem sikerült. Kiss Károlyt a záró fordulók előtt, amikor már csak matematikailag volt esély a feljutásra, Buús György váltotta a kispadon.

A szezon során Nyíregyháza másik labdarúgócsapata, a Kertvárosi FC kiharcolta a feljutást a harmadosztályból a másodosztályba. Hogy ne legyen két másodosztályú csapat egy városban, az önkormányzat hivatalosan felszámolta a Nyírség-Spartacus Labdarúgó Kft.-t, azonban a Kertváros jogutódjaként létrejött a Nyíregyháza Spartacus FC, piros-kék színekkel, a Városi Stadionbeli székhellyel. Így gyakorlatilag a Szpari maradt meg, új tulajdonosi háttérrel. A hagyományok ápolását fejezte ki a Szpari Lovagrend létrehozása. A játékoskeretben egyaránt voltak egykori kertvárosiak, régi Spartacus-játékosok, valamint újonnan igazoltak.

Az élvonalban[szerkesztés]

A következő feljutásig 4 évet kellett várni, 2004-ben ötödikként, adminisztratív úton került az NB I-be. A csapat edzője Herédi Attila volt, de mellette Várhidi Péter későbbi szövetségi kapitány volt a menedzser. A 2004/2005-ös bajnokságban ősszel rosszul szerepelt a Szpari, félévkor nagytakarítást tartottak a klubnál. 14 labdarúgó távozott télen, s helyükre 10 új focistát szerződtettek a Sóstói útra. Edzőt is váltott a klub, a korábbi újpesti tréner Szabó András váltotta Herédit, akinek segítője Détári Lajos és a korábbi edző, Kovács lett, míg kapusedzőnek Buús Györgyöt nevezték ki, aki korábban a másodosztályban szintén vezette már a csapatot. A jónevű stáb és a sok új játékos sem volt elég arra, hogy bennmaradjanak. A következő szezont az NB II-ben töltötte a gárda ez egykori játékos Madalina György vezetésével, majd 2006-ban érkezett Gálhidi György. A csapat kerete igen erős lett, messze kimagaslott a keleti csoportból. Az MLSZ döntés nyomán azonban egy óriási riválist kapott, a másodosztályba sorolt, válogatottak sorát felvonultató Ferencvárosnak is innen kellett volna feljutnia. A csapat óriási bravúrt végrehajtva, megelőzte nagy múltú riválisát, s megnyerte a bajnokságot. Ezután azonban váratlan dolgok történtek. A sikeredzőt kirúgták, helyére Tajti Józsefet nevezték ki. A klubnál az új tulajdonos, Révész Attila lett a menedzser. Gálhidi eltávolítása a sajtóban és a szurkolók körében is közfelháborodást okozott. A 2007/2008-as szezonnak a biztos bennmaradás reményében vágtak neki, és ez sikerült is: 40 pontot szerezve 10. helyen végzett a csapat, a kieső Tatabányát 30 ponttal megelőzve. A távlati célok között szerepel egy NB I-es bajnokesélyes csapat kialakítása, amely felé az első lépés az Dinamo Kijiv csapatával kötött együttműködési szerződés.

Kizárás, visszakapaszkodás[szerkesztés]

Miután a Szparit a 2014-15-ös szezon végén licenc hiányában az NB III-ba száműzték, Mátyus János vezetésével egy év után visszajutottak az NB II-be, a Keleti csoport bajnokaként. Ettől a szezontól állandó tagja az NB2-nek, ugyanis nem sikerült feljutniuk annak ellenére, hogy több híres vezetőedző is megfordult a klubnál.

Névváltozások[szerkesztés]

1928 – 1944 Nyíregyházi Vasutas Sport Club (NYVSC)
1945 – 1946 Nyíregyházi MÁV Egyetértés
1946 – 1948 Nyíregyházi MÁV SE
1948 – 1949 Nyíregyházi VSE
1950 – 1954 Nyíregyházi Lokomotív
1955 – 1956 Nyíregyházi Törekvés
1957 – 1977 Nyíregyházi Vasutas Sport Club (NYVSC)
1977 – 1990 Nyíregyházi Vasutas Spartacus SC (NYVSSC)
1990 – 1992 Nyíregyházi Vasutas Sport Club (NYVSC)
1992 – 1998 Nyíregyházi FC (NYFC)
1998 – 2003 Nyírség-Spartacus FC (NYSL – a Nyírség-Spartacus Labdarúgó Kft. rövidítése)
2003 – jelenleg Nyíregyháza Spartacus FC (NYSFC)

Fúziók[szerkesztés]

1977 Nyíregyházi Spartacus Petőfi SC és a Nyíregyházi Vasutas SC egyesült Nyíregyházi Vasutas Spartacus SC néven.
2003 A Nyírség-Spartacus Labdarúgó Kft. felszámolása után a Kertvárosi FC jogutódaként létrejött a Nyíregyháza Spartacus FC.

Sikerek[szerkesztés]

legjobb élvonalbeli helyezés: 7. (1980-81)
legjobb kupaszereplés: negyeddöntő, 3-szor (1980-81, 1998-99, 2013–14)
másodosztályú bajnok: 4-szer (1979–80 NB II Keleti csoport, 1997–98 NB I/B, 2006–2007 NB II Keleti csoport, 2013–14)
harmadosztályú bajnok: 1-szer (2015-16 NB III Keleti csoport)
megyei bajnok: 3-szor (1951, 1957-58, 1976-77)
kerületi bajnok: 1-szer (1945 Debreceni kerület I. osztály Szabolcsi csoport)

NB I. Eredmények[szerkesztés]

A Nyíregyháza Spartacus FC összes eddigi eredménye a Magyar labdarúgó első osztályában.

Év	M	Gy	D	V	Rg–Kg	Gk	P	Eredmény
2014–2015	30	8	6	16	33–49	-16	30	12. (kizárva)
2009–2010	30	6	9	15	41–60	–19	27	15. (Kiesett)
2008–2009	30	7	11	12	32–41	–9	32	14.
2007–2008	30	11	7	12	34–37	–3	40	10.
2004–2005	30	5	11	14	38–63	–25	26	15. (Kiesett)
2000–2001*	14	3	0	11	10–24	–14	9	8. (Kiesett)
1999–2000	32	12	8	12	32–42	–10	44	9.
1998–1999	34	10	9	15	46–52	–6	39	13.
1992–1993	30	3	12	15	17–39	–22	18	15. (Kiesett)
1983–1984	30	7	8	15	28–47	–19	22	15. (Kiesett)
1982–1983	30	9	8	13	29–37	–8	26	10.
1981–1982	34	8	12	14	35–51	–16	28	15.
1980–1981	34	11	16	7	30–25	+5	38	7.
Összesen	359	92	112	155	373–519	–146	356

M: Mérkőzések száma, Gy: Győzelmek száma, D: Döntetlenek száma, V: Vereségek száma, Rg: Rúgott gólok száma, Kg: Kapott gólok száma, Gk: Gólkülönbség, P: Pontok száma.

* Az MLSZ a bajnoki rendszer menet közbeni átalakításáról döntött, két nyolcas csoportba osztotta a csapatokat, a két-két utolsó helyezett kiesett.

Szakmai stáb, Vezetőség[szerkesztés]

2019. január 12-én lett frissítve.^[1]^[2]

Elnök	Révész Bálint
Cégvezető	Kozák Attila
Irodavezető, marketing vezető	Szirtes Virág
Klubjogász	Dr. Sarkadi Zoltán
Gazdasági vezető	Bruzsonyák Rita
Pénzügyi asszisztens	Tóth Andrea
Sajtófőnök	Dankó László
Sportigazgató,vezetőedző	Zoran Spišljak
Szakmai igazgató	Purguly Árpád
Edző	Lengyel Roland
Kapusedző	Tuska János
Erőnléti edző	Darabos Balázs
Asszisztensedző	Ambrusz Árpád
Kluborvos	Dr. Sánta János
Fizioterapeuta	Varga Tamás
Masszőr	Tanyi Attila
Technikai vezető	Kopjári Nándor
Technikai intéző	Szmollár Tamás

Jelenlegi keret[szerkesztés]

2019. március 1-jén frissítve^[3]

Mezszám	Név	Nemzet	Posztok	Szül. év (kor)
Kapusok
1	Nagy Máté	magyar	Kapus	1999. december 29. (19 éves)
30	Fadgyas Tamás	magyar	Kapus	1995. október 20. (24 éves)
55	Jova Levente	magyar	Kapus	1992. január 30. (27 éves)
Védők
3	Polényi Gábor	magyar	hátvéd	1991. július 2. (28 éves)
5	Fodor Ferenc	magyar	hátvéd	1991. március 22. (28 éves)
13	Rubus Tamás	magyar	hátvéd	1989. július 13. (30 éves)
21	Végső Előd	magyar	hátvéd	2000. augusztus 24. (19 éves)
22	Nagy József	magyar	hátvéd	1988. január 1. (31 éves)
23	Forró Gyula	magyar	hátvéd	1988. június 6. (31 éves)
31	Pejović Danilo	szerb–magyar	hátvéd	1998. június 21. (21 éves)
33	Farkas Márk	magyar	hátvéd	1992. január 13. (27 éves)
88	Nagy Tamás	magyar	hátvéd	1988. január 18. (31 éves)
Középpályások
4	Ötvös Bence	magyar	középpályás	1998. március 13. (21 éves)
6	Kártik Bálint	magyar	középpályás	1997. április 18. (22 éves)
7	Kulcsár Hunor	magyar	középpályás	1999. május 8. (20 éves)
8	Bakos Szabolcs	román–magyar	középpályás	1987. február 4. (32 éves)
16	Gulyás Máté	magyar	középpályás	1988. június 27. (31 éves)
70	Gyurján Bence	magyar	középpályás	1992. február 21. (27 éves)
91	Rokszin Ádám	magyar	középpályás	1991. július 21. (28 éves)
Csatárok
9	Rezes László	magyar	Csatár	1987. augusztus 12. (32 éves)
17	Dávid Starosta	magyar	Csatár	2001. október 4. (18 éves)
18	Kovács Norbert	magyar	Csatár	2000. június 28. (19 éves)
48	Hornyák Marcell	magyar	Csatár	1993. december 7. (25 éves)
77	Tóth Ádám	magyar	Csatár	2001. december 19. (17 éves)
99	Tangel László	magyar	Csatár	2002. január 18. (17 éves)