Debreceni EAC

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Debreceni Egyetemi Atlétikai Club
Csapatadatok
Székhely Debrecen, Magyarország
Alapítva 1919. augusztus 1.
Klubszínek fekete-fehér
Elnök Jávor András
Bajnokság Kosárlabda NB I
Röplabda NB I
Futsal NB I
Strandfoci NB I
Kézilabda NB I/B
Magyar labdarúgó-bajnokság (harmadosztály)
Csapatmezek
Hazai
Hivatalos honlap
Debreceni Egyetemi Atlétikai Club honlapja

A Debreceni Egyetemi Atlétikai Club (röviden: DEAC) a Debreceni Tudományegyetem 1919-ben alapított sportklubja. Elődje az 1906-ban alapított Debreceni Akadémiai Atlétikai Club. Székhelye Debrecenben található, központja az 1926-ban épített Dóczy József utca 9. alatti sporttelep. A sportegyesületnek 2017-ben 16 szakosztálya működött, melyek közül négy az NB I-ben szerepelt. Megalakulása óta az egyesületi tagok zömében a Debreceni Egyetem hallgatóiból és oktatóiból kerülnek ki.

A klub története[szerkesztés]

A DEAC elődje az 1906-ban alapított Debreceni Akadémiai Athletikai Club (DAAC), amely elsősorban a Debreceni Református Kollégium diákságának nyújtott sportolási lehetőséget, futballtagozata azonban nem volt.[1] A DEAC testvéregyesülete volt az 1907-ben alakult DGASE (Debreceni Gazdasági Akadémia Sport Egyesülete), amely az Agrártudományi Egyetem elődjén, a gazdászokat képző akadémián működött. A két főiskolai-egyetemi egyesület harmonikus szimbiózisban élt.[2] Az 1912-ben alapított Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem része lett a Református Hittudományi Kar, és így a DEAC 1919. augusztus 1-jei megalapítása egyben a DAAC megszűnését jelentette. Az újonnan alakult klub hét szakosztállyal indult (torna, atlétika, labdarúgás, vívás, tenisz, télisport, úszás).[3] Első elnöke Milleker Rezső világhírű földrajztudós volt, aki 13 éven át viselte ezt a tisztséget.[4]

Alapításának célja az alapító okirat szerint: A debreceni egyetemi, és általában a művelt ifjúság testi és szellemi épségének rendszeres testgyakorlás és önképzés útján való előmozdítása és ezzel a bajtársi érzés kifejezése: a nemzeti és egyéni boldogulás egyik fő feltételének megadása.

1921. szeptemberben kezdték füvesíteni a futballpálya talaját. Ez volt az első szisztematikusan füvesített labdatér Debrecenben. 1926-ban hozzáfogtak – Mattyók Aladár okleveles mérnök tervei alapján – a stadion, a klubház és a tribün felépítéséhez,[4] amelynek ünnepélyes átadására 1928. június 3-án Klebelsberg Kuno kultuszminiszter jelenlétében került sor.[5] A romantikus környezetben épült sporttelep az 1920-as évek Magyarországának legszebb létesítménye volt.[4] 1939-ben megépült a régóta várt fedett sportcsarnok, berendezésére azonban a háborús nehézségek miatt már nem került sor, a katonaság le is foglalta a sporttelepet. A sportcsarnok és a sporttelep újjáépítése 1949-ben fejeződött be.[3]

1946. augusztus 3-án a Debreczen című lap közölte, miszerint "a belügyminiszter a DEAC -ot feloszlatta, mert az egyesület tagjai az elmúlt rendszer alatt a fasiszta eszme kiszolgálói voltak".[6] 1947 májusában újfent DEAC lett belőle, és akkor újjászervezte labdarúgó-szakosztályát,[7] és ekkor alakult a kosárlabda szakosztálya.[3] 1948-ban egyesült a Debreceni Gazdasági Akadémiai Sportegyesülettel (DASE) és 1948 decemberétől Debreceni MEFESZ (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége) lett a klub elnevezése. 1949. december 7-től a sportegyesület mint Szakszervezeti Üzemi Sporttitkárság működött.[8] 1951-ben kötelezővé tették, hogy a felsőoktatáshoz tartozó klubok felvegyék a Haladás nevet, az elnevezése Debreceni Haladás Sport Egyesület (DHSE) lett.[4][9] 1951-ben a Debreceni Haladás SE 10 szakosztállyal működött, és 1952-re majdnem 900 tagot számolt, akik közül 165 minősített sportoló volt. 1954-re a minősített sportolók létszáma megkétszereződött és a Haladás SE csapatai 14 sportágban vettek részt rendszeres bajnokságokon. Különösen a sakkban, atlétikában, teniszben és vívásban voltak sikeresek.[3]

1955. decemberben a klub elnöke Kulin László Kossuth-díjas egyetemi tanár lett. 1957. február 5-én a klub visszavette a történelmi DEAC nevet, és tanár elnöknek Szabó Istvánt, a gazdaságtörténet professzorát választotta meg. Ekkor 12 szakosztályban folyt a munka.

1957-ben megszüntették a Haladás SE-ket, és a klub újra felvehette a hagyományos DEAC nevet. A klub ekkor 12 szakosztállyal működik, a röplabdázók NB I-ben, a kosarasok NB II-ben, a labdarugók NB III-ban játszanak.[3]

1965. szeptember 4-én a DEAC pályáján érte el Zsivótzky Gyula 73,74 méteres világcsúcsát. Ez volt az első világcsúcs, amit Debrecenben értek el.[10]

1979. június 21-én a DEAC, a DASE és az Ybl Miklós Műszaki Főiskolai SE sportolói a Debreceni Universitas SE személyi állományába, az új klub tizenegy szakosztályába kerültek. Az egylet elnöke Tóth József, az Agrártudományi Egyetem rektora, ügyvezető elnöke Czédl Lajos, a KISZ debreceni VB-titkára lett. 1989 őszén megalakult a KLTE-DSK, amely a DEAC jogutódjának tekintette magát, alapjain épült újjá a klub 1991-ben.

2006-ban átalakult a DEAC egyesülete és DEAC Sport Kft néven 19 szakosztályt működtetett.[3][11]

2009-ben az egyesület alapításának 90. évfordulóján a klub örökös elnökévé választották Nyirkos István (1933−2013) professzort, akinek mellszobrát 2016. október 5-én avatták fel a sportpálya délkeleti sarkán.[12]

Elnevezései[szerkesztés]

  • Debreceni Egyetemi Athletikai Club (1919−1946)
  • Debreceni Egyetemi Sport Egyesület (1946−1947)
  • Debreceni MEFESz SE (1948−1949)
  • Debreceni Főiskolai SE (1949−1950)
  • Debreceni Egyetemi SE (1950−1951)
  • DEAC−DISZ FSE (1951)
  • Debreceni Haladás SE (DHSE) (1951−1957)
  • Debreceni Egyetemi Atlétikai Club (1957−1979)
  • Debreceni Universitas SE (1979. június 21.−1989. november 30.)
  • KLTE−DSK (1989−1991)
  • Debreceni Egyetemi Atlétikai Club (1991. június 12.−)
  • Debreceni EAC - Szertár Sportbolt (2005−2014)[13]

Neves sportolói[szerkesztés]

  • Gyarmati Olga, távolugró, futó, gátfutó, egy ideig a DEAC sportolója, a londoni olimpián távolugrásban aranyérmet szerzett.
  • Filep Tibor sakkmester, 1959-ben tagja volt a főiskolai világbajnokságon a 3. helyezést megszerző magyar válogatottnak.

Szakosztályai[szerkesztés]

Labdarúgó[szerkesztés]

A klub alapításával egyidőben alakult labdarúgó szakosztálynak 1919. december 5-én 22 igazolt játékosa volt. 1920. február 12-én számuk 34-re nőtt, és júliusban már 71 igazolt játékossal rendelkeztek.[4] A mez mai napig is tartó megjelenését 1921 nyarán határozták meg: „a dressz színe fekete-fehér lesz, keresztcsíkkal, a bal oldalán DEAC fölírással.”[14]

Az akkor indult Kelet-magyarországi labdarúgó bajnokságban az 1921−1922-es idényben a 2. helyen végzett a csapat. Ez az ezüstérem volt a DEAC legjobb amatőr bajnoki eredménye 1945 előtt. Egy esztendő múlva bronzmedált harcolt ki a társulat. 1926-ban, majd 1927-ben Kelet-Magyarország válogatottjában négyen (Boda József, Cseszkó Gyula, Jacsó János és László Márton kapus) kaptak helyet a klubból. [4]

A DEAC labdarúgó csapata 1932-ben megnyerte a Debrecen város Ezüstlabda díját, majd 1934-ben harmadik lett az Országos Főiskolai Labdarúgó-bajnokságban.[4]

1935-ben a csapat két játékosa, Végváry és Jacsó bekerült az olimpiai válogatott keretbe.[15] Fejér Rezső 24 alkalommal lépett pályára Kelet-Magyarország válogatottjában.

1959-ben az Országos Főiskolai Labdarúgó-bajnokság második helyét szerezte meg a csapat, majd 1961 tavaszán felkerült az NB II-be, és a 8. helyen végeztek. Ez a DEAC labdarúgó csapatának a legjobb NB-s bajnoki helyezése.

2011-ben a megyei élvonalban szereplő DEAC-Szertár Sportbolt futballcsapata megnyerte a bajnokságot, ezt követően pedig – fennállása során először – az NB III-ban indulhatott, 2013-ban azonban kiesett. 2017-ben jutott fel ismét az NB III-ba.[16]

Sikerek[szerkesztés]

NB II
  • Résztvevő: 1961-62, 1962-63, 1979-80, 1980-81, 1981-82, 1988-89
NB III
  • Bajnok: 1960-61
Hajdú-Bihar megyei labdarúgó-bajnokság (első osztály)
  • Bajnok: 1995-96, 2010-11, 2016-17

Futsal[szerkesztés]

A DEAC Futsal Club a DEAC-Armada jogutódjaként indult a 2012/2013-as bajnoki szezonban. A 2016/2017-es idényben a csapat felkerült az NB I-be, így az ország tíz legjobb teremlabdarúgó csapata közé tartozik.[17]

Atlétika[szerkesztés]

A DEAC sportolója Gordoni Imre 800 és 1500 méteren magyar bajnok volt. A magyar női válogatottban két DEAC-os versenyző szerepelt.[4] Gyarmati Olga a londoni olimpián távolugrásban aranyérmet szerzett. A férfiaknál a főiskolai VB-n három DEAC-os versenyzővel lett első a magyar csapat, Tóth Lajos egyéniben lett második.[3]

1960-ban Göri István az országos bajnokságon első lett a 20 km-es gyaloglásban, ugyanebben a számban 15. helyezést ért el 1964-ben a tokiói olimpián. Az országos junior bajnokságon 10 km-es gyaloglásban Bereczky Ferenc, távolugrásban Tatár László lett aranyérmes.

Asztalitenisz[szerkesztés]

Thomasz Henrik egyéniben és párosban Kelet-Magyarország bajnoka volt.[4]

Bridge[szerkesztés]

Cheerleader[szerkesztés]

A szakosztály 2017. januárban 12 hallgató részvételével alakult.[18] A VII. Kárpát-medencei Egyetemek Kupáján a Cheer Dance Team kategóriában ezüstérmet szereztek.[19]

E-sport[szerkesztés]

Magyarországon elsőként a DEAC színeiben jött létre E-sport szakosztály, melynek tagjai professzionális módon, versenyszerűen foglalkoznak az egyes videojátékokkal, a tervek szerint az egyetem Informatikai Karával együttműködve.[18]

Kézilabda[szerkesztés]

2005-ben alakult meg a D-Medikus SE, a többszörös DEK kupa győztes és Medikus kupa győztes orvostanhallgatókból álló együttes, amely néhány év múlva az NB II-be került, majd visszaesett a megyei bajnokságba. A 2012-ben ezüstérmes csapat a visszalépő Balmazújváros utódjaként, annak junior csapatával indulva jutott vissza az NB II -es bajnokságba. A csapat a 2016/2017-es szezonban az NB II felnőtt észak-keleti csoportjában első helyezést ért el, így a 2017/2018 szezont már az NB I/B-ben folytatja.[20]

Kosárlabda[szerkesztés]

Az 1942-ben alakult kosárlabda szakosztály 1950-ig megyei szinten játszott, majd fél évszázadon át az NB II-ben folytatták. 2011 óta az NB I/B-ben szerepeltek, ahol 2015-ben már dobogós helyen végeztek, míg 2017-ben kiharcolták az NB I/A-s tagságot.[18]

A DEAC 2011-ben vált az elsőszámú kosárlabdacsapattá a városban, akkor még mindössze két felnőtt csapattal indult a harmadosztályban. A csapat a másod- vagy alacsonyabb osztályú csapatok számára kiírt Hepp-kupát 2015-ben megnyerte, ugyanebben az évben a bajnokságban ezüstéremig jutott. A másodosztály megnyerése után, 2017-től már indulhat az NB I A-csoportjában, emellett a legtehetségesebb fiatalok továbbra is az NB I B-csoportjában versenyezhetnek. A DEAC partneri kapcsolatban áll a Debreceni Kosárlabda Akadémiával, így a keleti-régió legnagyobb utánpótlás bázisa áll a felnőtt együttesek mögött. Az elmúlt években a debreceni fiatalok rendszeresen részt vesznek az országos nyolcas döntőkön, melyet az országban csak nagyon kevés egyesület mondhat el magáról.[21]

Röplabda[szerkesztés]

A DEAC férfi röplabdacsapata 2003-ban jutott fel a bajnokság legmagasabb osztályába, az NB I-be, és azóta is ott szerepel. A csapat játékosai két kivétellel mindnyájan egyetemisták. Női röplabdacsapata első alkalommal a 2016/17-es bajnoki évben startolt az NB II-ben és itt indulhat a 2017/18-as bajnokságban is. A csapat játékosai mindannyian az egyetem hallgatói.[22]

Sakk[szerkesztés]

A sakkszakosztály hosszú ideig rendszeresen az OB I-ben és az OB II-ben szerepelt.[4] Filep Tibor 1959-ben tagja volt a főiskolai világbajnokságon a 3. helyezést megszerző magyar válogatottnak.[23]

Strandfoci[szerkesztés]

A klub legfiatalabb szakosztálya. A csapat egy brazil világbajnok edzővel, Luiz Escobarral 2017 nyarán feljutott az NB I-be.[24]

Tenisz[szerkesztés]

Torna[szerkesztés]

1964-től kezdve hosszú időn keresztül I. osztályú női tornászcsapata is volt a klubnak.[3]

Vívás[szerkesztés]

1934-ben a DEAC kardcsapata mindössze 5:4 arányban kapott ki a Ludovika Akadémia olimpiai és országos bajnokokból álló csapatától.[3]

Vitorlázás[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Alkonyat az Újkertben – az élet Debrecen felett. dehir.hu, 2014. január 16. (Hozzáférés: 2017. szeptember 29.)
  2. Ez indokolja, hogy egyes források (például a Futball Almanach 1980 és a Sport Zsebkönyv 80/81 a DEAC alapítási éveként 1907-et adja meg.
  3. ^ a b c d e f g h i A debreceni egyetem sportjának múltja. magyarfutball.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  4. ^ a b c d e f g h i j DEAC. DEAC. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  5. (1928. június 3.) „Sporttelepavatás Debrecenben”. 8 Órai Ujság 14 (125), 6. o. (Hozzáférés ideje: 2017. szeptember 28.)  
  6. Feloszlatva: 287701/1946. IV/3. BM
  7. Debreceni Egyetemi Atlétikai Club. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  8. Debreceni egyesületek. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  9. Debrecen, Debreceni Egyetemi AC. magyarfutball.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  10. Kő András: Világcsúcs-hitelesítés gyertyafénynél. Magyar Nemzet, 2010. szeptember 14. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  11. DASE: "Egy életen át kell játszani". Hajdú Online, 2017. május 16. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  12. Nyirkos István. kozterkep.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  13. A labdarúgó csapat hivatalos elnevezése volt.
  14. Kelet magyarországi Sporthírlap 1921. június 20.
  15. Debreczen Újság, 1935. augusztus 8.
  16. Labdarúgás − Bemutatkozás. DEAC. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  17. Futsal − Bemutatkozás. DEAC. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  18. ^ a b c Az országban egyedülálló szakosztályokkal kezdi az idényt a DEAC. Hajdú Online, 2017. augusztus 16. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  19. Videó: A legjobbak között a debreceni cheerleaderek!. Hajdú Online, 2016. március 7. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  20. Kézilabda − Bemutatkozás. DEAC. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  21. Kosárlabda − Bemutatkozás. DEAC. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  22. Röplabda − Bemutatkozás. DEAC. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  23. World Student Team Chess Championship. OlimpBase. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  24. Strandfoci − Bemutatkozás. DEAC. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)

Források[szerkesztés]