Aknaszlatina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aknaszlatina (Солотвино)
Strand a sós tó partján
Strand a sós tó partján
Aknaszlatina címere
Aknaszlatina címere
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Terület Kárpátalja
Járás Técsői járás
Rang városi jellegű település
Alapítás éve 1360
Irányítószám 90575
Körzethívószám +380 3134
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 8977 fő (2011. jan 1.)[1] +/-
Magyar lakosság 2193
Népsűrűség 836 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 283 m
Terület 11,10 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Aknaszlatina (Ukrajna)
Aknaszlatina
Aknaszlatina
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 47° 57′ 30″, k. h. 23° 52′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 30″, k. h. 23° 52′ 08″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Aknaszlatina témájú médiaállományokat.
Felszíni sótömb Aknaszlatinán. Háttérben a sóbánya építményei.
Szanatórium az aknaszlatinai sóbányában.
Aknaszlatina, Ferencz-bánya: Oldalkamra oltárral (1940)

Aknaszlatina (ukránul: Солотвино (Szolotvino), románul: Ocna Slatina, oroszul: Солотвина (Szolotvina), szlovákul: Slatinské Doly) város Ukrajnában, Kárpátalján a Técsői járásban. Lakóinak száma 9276 fő a 2001-es népszámlálás adatai szerint, ebből mintegy 4000 magyar nemzetiségű.

Fekvése[szerkesztés]

Técsőtől 24 km-re délkeletre a Tisza jobb partján fekvő település. Faluszlatina tartozik hozzá. A Tisza túlpartján Romániában, Aknaszlatinával szemben Máramarossziget terül el. A két települést korábban híd kötötte össze, amelyet 1944-ben felrobbantottak. A hidat 2002-re újjáépítették, de csak 2007. január 15-én nyitották meg a román–ukrán határátkelőt a két ország elnökének jelenlétében. A település átlagos tengerszint feletti magassága 283 m.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a magyar akna és a szláv zalato (= arany) főnevek összetétele.

Története[szerkesztés]

1360-ban Zlatina néven említik először. Már a római korban lakott volt. A környék leggazdagabb sóbányája van itt, amely a 13. század óta működik. Szinte kimeríthetetlenül gazdag az aknaszlatinai sótest, amely 2160 m hosszú, 1700 m széles és több mint 600 m vastag, ÉNy-DK irányú csapással és 65-81° ÉK-i dőléssel.[2] Bányászai már 1492-ben lázongtak a rossz körülmények miatt, 1514-ben tevékenyen részt vettek a Dózsa-féle parasztfelkelésben, majd 1703-ban a Rákóczi-szabadságharcban. A 18. és 19. században egymás után nyitották meg az újabb és újabb sóbányákat. 1880-ban ért ide a vasútvonal. 1910-ben 2330, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Szigeti járásához tartozott. 1944-ben innen is elvitték a magyar és sváb nemzetiségű férfiakat, akik többsége elpusztult az orosz lágerekben. 1989-ben magyar középiskola nyerte vissza itt önállóságát.

Gazdasága[szerkesztés]

A település életét évszázadok óta a sóbányászat határozza meg. Az ipari méretű sókitermelés csak az Osztrák–Magyar Monarchia idején, a 19. században kezdődött el. A szovjet időkben jelentősen növelték a termelést. 1960-ban 326 000 t, 1970-ben 451 000 t sót hoztak a felszínre (ez az Ukrán SZSZK sótermelésének 10%-ka volt). A Szovjetunió felbomlását követő gazdasági válság a bányát sem kerülte el, a termelése jelentősen visszaesett. Napjainkban ipari és mezőgazdasági célokra bányásznak sót.

Napjainkban a 8-as és a 9-es számú bánya működik, előbbiben főleg románok, utóbbiban magyarok dolgoznak. A korábbi bányák kimerültek, többségük beomlott. A 9-es bánya felső vágataiban 1968 óta allergiát és légúti betegségeket gyógyítanak. A településen – Ukrajnában egyedüliként – allergológiai kórház működik.

Közlekedés[szerkesztés]

A települést érinti a Bátyú–Királyháza–Taracköz–Aknaszlatina-vasútvonal.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Már a 19. században sósvizű gyógyfürdő működött itt, jelenleg Kisszlatinán van gyógyfürdő.
  • A település életét meghatározó sóbányászat történetét a helyi bányamúzeum mutatja be.
  • Bivalytenyészete

Itt születtek[szerkesztés]

  • Szabó Béla (Aknaszlatina, Máramaros vm., 1896. április 16. – Budapest, 1982. április 14.) műkertész, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa
  • Nagy Béla (1882-1962) magyar katona, altábornagy.
  • Robert Maxwell, született: Ján Ludvík Hoch (Slatinské Doly (Aknaszlatina), Csehszlovák Köztársaság, 1923. június 10. – Kanári-szigetek körüli tenger, 1991. november 5.) angliai sajtómogul magyar katona, altábornagy.
  • Rétfalvi Sándor (Aknaszlatina, 1941. május 31.) magyar szobrász

Testvérvárosok[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 helytelen ISBN kód: 963356833X

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]