Robert Maxwell

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Robert Maxwell
Robert Maxwell 1989.jpg
Született Ján Ludvík Hyman Binyamin Hoch
1923. június 10.
Csehszlovákia
Elhunyt 1991. november 5. (68 évesen)
Tenerife
Állampolgársága brit[1][2][3]
Nemzetisége csehszlovák (1923–1946)
brit (1946–1991)
Házastársa Elisabeth Meynard Maxwell
Gyermekei Christine Maxwell,
Isabell Maxwell,
Ian Maxwell,
Kevin Maxwell,
Ghislaine Maxwell,
további 4 gyermek
Foglalkozása vállalkozó, médiatulajdonos
Tisztség
  • Member of the 43rd Parliament of the United Kingdom (1964. október 15. – 1966. március 10.)
  • Member of the 44th Parliament of the United Kingdom (1966. március 31. – 1970. május 29.)
  • az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének helyettes tagja (1968. május 6. – 1969. május 1.)
Kitüntetései Hadi Kereszt
Halál okafulladás
Sírhely Olajfák hegye Zsidó Temető

A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Maxwell témájú médiaállományokat.

Robert Maxwell, eredeti nevén Ján Ludvík Hyman Binyamin Hoch (Aknaszlatina, Csehszlovákia, 1923. június 10.Atlanti-óceán, Kanári-szigetek, 1991. november 5.) brit médiatulajdonos, lapkiadó, az egykori Mirror Group tulajdonosa. Nevéhez fűződik az egyik legnagyobb gazdasági csődeljárás és sikkasztás, mely nem sokkal halála után vált ismertté.

Élete[szerkesztés]

Ján Ludvík Hyman Binyamin Hoch néven született egy kárpátaljai településen, szegény zsidó családban. Már gyerekkorában önmegvalósító ambíciók fűtötték. A második világháború idején eltökélten harcolni akart a náci uralom ellen, majd miután a Brit Királyi Haditengerészet evakuálta Liverpoolba, beállt a brit hadsereghez mint J.L. Hoch önkéntes, ahol Katonai Kereszttel ismerték el érdemeit. Későbbi hírek szerint azonban nem kizárt, hogy háborús bűntetteket hajtott végre,[4] egy alkalommal pedig maga dicsekedett el azzal, hogy lelőtt egy fegyvertelen tizenöt éves német katonát. Családja két nővére kivételével a holokauszt áldozata lett, emiatt élete végéig gyűlölte a nácikat. A háború után az antiszemitizmustól félve vette fel az angolos Robert Maxwell nevet, és így kezdte el kiadói karrierjét Németországban tudományos könyvek kiadásával. Hadi járadékából megalapította a Pergamon Press kiadót, amely hatmillió fontos multinacionális vállalattá fejlődött. A céget később, 1969-ben volt kénytelen eladni egy amerikai befektetőnek, miután kiderült, hogy csalt a cég könyvelésével. 1964 és 1970 között parlamenti képviselő is volt a Munkáspárt színeiben.

1984-ben szerezte meg a Mirror Groupot, és teljesen átszervezte a rosszul működő céget. Modernizálta a nyomdákat, új eljárásokat vezetett be, és teljesen színessé tette a kiadványokat. Ugyanakkor elkezdte arra használni a cég sajtótermékeit, hogy őt dicsőítő cikkeket jelentessenek meg bennük. Híresen hiú és beképzelt ember volt, aki előszeretettel tetszelgett különböző rendezvényeken vagy fogadásokon, de önmagával is sokat foglalkozott: külön fodrászt tartott például a haja és a szemöldöke festésére. Szinte sportot űzött a kiadóban dolgozó különböző szerkesztők és egyéb felsőbb vezetők megalázásából, miközben a cégbirodalom ügyei egyre átláthatatlanabbakká váltak. Ennek oka, hogy a nyolcvanas évek recessziója miatt a cég a csőd szélére került, amit Maxwell a Mirror nyugdíjalapjából elsikkasztott fontmilliókkal akart elkendőzni. Az összeg végül több mint 400 millió fontra rúgott. Mindez azután derült ki, hogy Maxwell 1991. november 5-én vízbe esett Tenerife körül hajózó Lady Ghislaine nevű luxusjachtjáról, és megfulladt. Halálával kapcsolatban különböző mendemondák is lábra kaptak, miután híre ment, hogy a Moszad ügynöke lett volna, és hogy összekülönbözött nyomdász-szakszervezetekkel vagy a szervezett bűnözés köreivel, de a legvalószínűbb teória az volt, hogy egyszerűen részegen átesett a hajó korlátján.

A sikkasztás hírére hatalmas botrány kerekedett. Az okozott kár 406,8 millió font volt. Maxwell Mirrornál dolgozó két fia, Kevin és Ian próbálta egyben tartani a céget, de ez reménytelen vállalkozás volt, a cégbirodalom csődbe ment, és azok részegységeit külön-külön értékesítették. Maxwellt Jeruzsálemben temették el.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]