Felsőapsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Felsőapsa (Верхнє Водяне)
Közigazgatás
Ország Ukrajna
Járás Rahói járás
Rang falu
Alapítás éve1947
Irányítószám 90611
Körzethívószám 3132
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság393 m
Terület8,908 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Felsőapsa (Ukrajna)
Felsőapsa
Felsőapsa
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 00′ 34″, k. h. 23° 58′ 05″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 34″, k. h. 23° 58′ 05″

Felsőapsa (ukránul: Верхнє Водяне (Verhnye Vogyane), románul: Apşa de Sus) falu Kárpátalja Rahói járásában.

Általános információk[szerkesztés]

Közigazgatásilag hozzátartozik: Almáspatak (Sztrimba): 90612, valamint önálló irányítószám nélkül Rika (település) (Ricsana) és Tyuság (Tjusag).

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét a hagyományok szerint az Apeczka havasok-ban eredő Apsa folyóról kapta, mely keresztülfolyik rajta.

Története[szerkesztés]

Felsőapsa nevét 1406-ban említette először oklevél Superior Apcha néven.

A magyar alapításúnak tartott település az 1300-as évek utolsó évtizedeiig a Kusalyi Jakcs család birtokai közé tartozott.

1387-ben Zsigmond király a Kusalyi Jakcsoktól csere útján Szász fia Máramarosi János-nak adta, később pedig az Urmezei családé lett.

1429 után helybeli román nemesek birtoka volt, de a század végén a ruszin falukkal rendelkező csebi Pogány családé lett, kiknek birtokában eloroszosodott, de a településnek a 16. században még tekintélyes magyar lakossága is lehetett.

Felsőapsa ismert birtokosai voltak még: 1550-ben Brodarics Máté, 1600-ban Pogány György, Pogány Péter, Pernyeszi Imre.

A trianoni békeszerződés előtt Máramaros vármegye Szigeti járásához tartozott.

1910-ben 4704 lakosából 50 magyar, 1027 német, 3594 román volt. Ebből 3646 görögkatolikus, 1029 izraelita volt.

Lakóinak száma (2003): összesen 6873 fő, Felsőapsa = 5219 fő; Almáspatak (Sztrimba) = 1320 fő, Rika + Tyuság = kb. 300 fő.

Források[szerkesztés]