Kelecsény (Ukrajna)
| Kelecsény (Келечин) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Fülöpfalva község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1457 |
| Polgármester | Ivan Fedorovics Cserepaninec |
| Irányítószám | 90022 |
| Körzethívószám | +380 3146 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 679 fő (2001) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 531 m |
| Terület | 0 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 37′ 36″, k. h. 23° 23′ 30″48.626667°N 23.391667°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 36″, k. h. 23° 23′ 30″48.626667°N 23.391667°E | |
 Kelecsény
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kelecsény témájú médiaállományokat. | |
Kelecsény (ukránul: Келечин [Kelecsin]) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Huszttól északra, Ökörmezőtől északnyugatra, Fülöpfalva, Repenye és Iszka közt, a Repinka folyó mentén fekvő település. Az Ökörmezői járás három legnagyobb településének egyike, mely a Szolyvai-havasokban található, a tengerszint felett 700-750 méteres magasságban, és több hegyi patak is keresztülfolyik rajta.
Története
[szerkesztés]Kelecsényt a Verhovina egyik legrégibb települése. A Bilkei, Lipcsei, Bilkei Gorzó és Urmezei kenézcsaládok telepítettek a 15. században Ripinye és Vízköz falvakkal együtt. Nevét 1457-ben említette először oklevél Keleczen néven, amikor a Bilkei és az Urmezei családok pereskedtek érte, majd a falvakat maguk közt egyenlő részre osztották fel.
A települést még a 15. század végén a Dolhaiak, akik leányágáról a Barczi, Bejczi, Budai, Imrefi, Kornis, Sibrik családok szerezték meg. 1550-ben Bilkei Péter, Dolhai György és Imre, 1600-ban Kornis György, Bernáth László és más nemesek birtoka volt. 1610-ben Kelechien néven írták.
A falut 1659 körül a krími tatárok elpusztították. Ekkor pusztult el első fatemploma is, amelynek helyébe a 19. században emelték új fatemplomukat. Ez azonban 1871-ben leégett, csak a mellette álló fa harangláb maradt meg.
A trianoni békeszerződés előtt Máramaros vármegye Ökörmezői járásához tartozott. 1910-ben 762 lakosából 16 magyar, 49 német, 697 ruszin volt. Ebből 707 görögkatolikus, 49 izraelita volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Fa harangláb - négyszög alaprajzú, kétszintes épület.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1874. március 17-én Avgusztin Volosin, a rövid ideig független Kárpátalja miniszterelnöke.
Források
[szerkesztés]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
