Ökörmezői járás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ökörmezői járás
Mizhhirs'kyi district, Zakarpats'ka oblast, Ukraine - panoramio (1).jpg
Ökörmezői járás címere
Ökörmezői járás címere
Közigazgatás
Ország Ukrajna
Terület Kárpátalja
Rang ukrajnai járás
Székhely Ökörmező
Alapítás éve1947
Megszűnés éve2020
Népesség
Teljes népesség47 552 fő (2019. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség40,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület1166 km²
Elhelyezkedése
Ökörmezői járás (Ukrajna)
Ökörmezői járás
Ökörmezői járás
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 31′ 29″, k. h. 23° 30′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 31′ 29″, k. h. 23° 30′ 10″
Térkép
Mizhgirskyi-Raion.png
Ökörmezői járás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ökörmezői járás témájú médiaállományokat.

Az Ökörmezői járás egykori közigazgatási egység Ukrajna Kárpátontúli területén 1946–2020 között. Kárpátalja északi középső részén helyezkedett el; keletről a Técsői, délről a Huszti, Ilosvai és Szolyvai, nyugatról a Volóci járásokkal, északról a Lvivi és az Ivano-frankivszki területtel volt határos.

1953-ban hozták létre, de évszázadokon át része volt a történelmi Magyarország közigazgatási beosztásának is Máramaros vármegye egyik járásaként.

A 2020. júliusi ukrajnai közigazgatási reform során megszüntették; területét az újonnan létrehozott Huszti járáshoz csatolták, amely a korábbi Huszti járást, valamint szintén megszüntetett egykori Ilosvai és Técsői járások egy-egy részét is magában foglalja.

Történelem[szerkesztés]

A járás alapvetően mindig gyér lakosságú terület volt, távol mindenféle központtól. A magyar uralom megszilárdulása a 13. században történik. Ekkor a terület Máramaros vármegyéhez kerül. A 15. században már kialakul Ökörmező település.

Jelenlegi formájában 1953-ban szervezték meg, de évszázadokon át része volt a történelmi Magyarország közigazgatási beosztásának is Máramaros vármegye egyik járásaként, hegyláncok által kijelölt természetes határai alig változtak az évszázadok alatt. A két világháború közötti időszakban Csehszlovákiában is tovább létezett, majd 1939 és 1944 között ismét Magyarországhoz, ekkor a Máramarosi közigazgatási kirendeltséghez tartozott. 1946-tól a Szovjetunióhoz tartozik.

Gazdaság[szerkesztés]

A környék abból a szempontból egyedülálló, hogy nem halad erre egyetlen vasútvonal sem. Emellett a közúti infrastruktúra is komoly hiányosságokkal küzd a térségben. Mindazonáltal a környék idegenforgalma fellendülőben van, amit elsősorban a környező tájak érintetlenségének (falusi turizmus) és a jó levegőnek (gyógyturizmus) köszönhet. A turizmuson kívül az élelmiszeripar, amely a helyi burgonyatermesztésre és a környékbeli gombákra települt, és a könnyűipar is jellemző.

Népesség[szerkesztés]

A lakosság nagy része ortodox – esetenként görögkatolikus – hívő, ukrán nemzetiségű.

Települések[szerkesztés]

(Zárójelben az ukrán név szerepel cirill betűkkel és magyar átírásban.)

Városi jellegű települések[szerkesztés]

Községi tanácsok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2019 року (ukrán nyelven). Ukrán Statisztikai Hivatal, 2019. (Hozzáférés: 2019. június 25.)

További információk[szerkesztés]