Ökörmezői járás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az Ökörmezői járás elhelyezkedése Kárpátalján

Az Ökörmezői járás Kárpátalja északi középső részén helyezkedik el, keletről a Técsői, délről a Huszti, Ilosvai és Szolyvai, nyugatról a Volóci járásokkal, északról a Lvivi és az Ivano-frankivszki területtel határos.

Jelenlegi formájában 1953-ban szervezték meg, de évszázadokon át része volt a történelmi Magyarország közigazgatási beosztásának is Máramaros vármegye egyik járásaként.

Történelem[szerkesztés]

A járás alapvetően mindig gyér lakosságú terület volt, távol mindenféle központtól. A magyar uralom megszilárdulása a 13. században történik. Ekkor a terület Máramaros vármegyéhez kerül. A 15. században már kialakul Ökörmező település.

Jelenlegi formájában 1953-ban szervezték meg, de évszázadokon át része volt a történelmi Magyarország közigazgatási beosztásának is Máramaros vármegye egyik járásaként, hegyláncok által kijelölt természetes határai alig változtak az évszázadok alatt. A két világháború közötti időszakban Csehszlovákiában is tovább létezett, majd 1939 és 1944 között ismét Magyarországhoz, ekkor a Máramarosi közigazgatási kirendeltséghez tartozott. 1946-tól a Szovjetunióhoz tartozik.

Gazdaság[szerkesztés]

A környék abból a szempontból egyedülálló, hogy nem halad erre egyetlen vasútvonal sem. Emellett a közúti infrastruktúra is komoly hiányosságokkal küzd a térségben. Mindazonáltal a környék idegenforgalma fellendülőben van, amit elsősorban a környező tájak érintetlenségének (falusi turizmus) és a jó levegőnek (gyógyturizmus) köszönhet. A turizmuson kívül az élelmiszeripar, amely a helyi burgonyatermesztésre és a környékbeli gombákra települt, és a könnyűipar is jellemző.

Népesség[szerkesztés]

A lakosság nagy része ortodox – esetenként görög katolikus – hívő, ukrán nemzetiségű.

Települések[szerkesztés]

(Zárójelben az ukrán név szerepel.)

Városi jellegű települések[szerkesztés]

Községi tanácsok[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]