Kőrösmező

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kőrösmező (Ясіня)
Yasinia view.jpg
Kőrösmező címere
Kőrösmező címere
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátontúli terület
Járás Rahói járás
Rang városi jellegű település
Irányítószám 90630
Körzethívószám +380 3132
Népesség
Teljes népesség ismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság650 m
Terület1,46 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kőrösmező (Ukrajna)
Kőrösmező
Kőrösmező
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 16′ 22″, k. h. 24° 22′ 29″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 22″, k. h. 24° 22′ 29″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kőrösmező témájú médiaállományokat.

Kőrösmező (ukránul: Ясіня [Jaszinya], szlovákul: Jasyna, románul: Frasin) városi jellegű település Ukrajnában, Kárpátalján, a Rahói járásban. Dombhát, Havasalja, Mezőhát és Moheljki tartozik hozzá. Ma 8100 lakosából 900 magyar.

Lakóinak száma (2003): 8006 fő; valamint településrészként Dombhát (Sztebnij) 804 fő, melynek irsz.-a: 90631 és Lombos (korábban Bíróvölgy, ukránul: Lopusanka) 238 fő.

Földrajz[szerkesztés]

Rahótól 35 km-re északkeletre a Fekete-Tisza völgyében, a Tatár-hágó közelében fekszik. A Huculvidék kárpátaljai részének egyik jelentős települése.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét onnan kapta, hogy kőrisfaerdőben települt, az ukrán név a magyarból való (szláv: ’’jaszeny’’ = kőrisfa).

Történelem[szerkesztés]

A kőrösmezői Szent Péter és Pál római katolikus templom

1555-ben Kreusmezew néven említik először. Az 1500-as évek végén a magyarországi Károlyiak tulajdona volt. Lakói részt vettek a Rákóczi-szabadságharcban és az 1848-49-es szabadságharcban is (ez utóbbiban Ivan Pintye vezette a csapatot), melyeket osztrák megtorlás követett. Római katolikus temploma 1785-ben épült. 1882-ben nyílt magyar nyelvű elemi iskolája. 1896-ban nagy millenniumi ünnepségek színhelye volt, melyek keretében a községháza előtt egy 2,5 m magas szürke márvány emlékoszlopot állítottak. Ez ma már nincs meg.

A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Tiszavölgyi járásához tartozott. 1910-ben 9795 lakosából 6824 ruszin, 1484 német és 1461 magyar volt. 1918. november 8-án Kőrösmező és a környező falvak lakói megalakították a Hucul Néptanácsot, majd másnap kikiáltották a Hucul Köztársaságot, amely kifejezte csatlakozási szándékát Ukrajnához. (Még abban a hónapban képviseletet is nyitott a galíciai Sztanyiszlavban.) December 22-én a magyar hadsereg egységei bevonultak Kőrösmezőre, a Néptanács képviselői pedig a környező hegyekbe menekültek. 1919. január 7–8-án a Hucul Néptanács Kőrösmezőn felkelést robbantott ki, és a településről kiindulva pár nap múlva az egész Rahói járást elfoglalta. A Néptanács katonai térnyerésének csak a térségbe betört román hadsereg szabott gátat, amely 1919 májusára harc nélkül teljesen felszámolta a Hucul Néptanács tevékenységét. 1919-ben csehszlovák megszállás következett. A csehszlovák időszakban a helyi közélet legbefolyásosabb személyiségei a Kőrösmezőn és környékén gazdálkodó, majd később vállalkozói tevékenységet is folytató Klimpus-fivérek voltak. Egyikük, Dmitro Ivanovics Klimpus, 19381939 között a Kárpáti Szics parancsnoka volt. 1939 márciusában a magyar csapatok megszállták a bécsi döntésekkel Kárpátalja vissza nem kapott részeit, így Kőrösmezőt is.

1941-ben a kamenyec-podolszkiji deportálás során ide gyűjtötték össze a magyar állampolgársággal nem rendelkező zsidókat, akiket később a németek által megszállt galíciai területre szállítottak, majd itt a német SS-csapatok legyilkoltak.

1944. október 14-én a 4. Ukrán Front egységei foglalták el a települést.

Közlekedés[szerkesztés]

A települést érinti az Ivano-Frankivszk–Deljatin–Rahó-vasútvonal.

Turizmus[szerkesztés]

A római katolikus templom belseje
  • A falu elején egy dombon áll 1824-ben épített "Sztrukovszka" görögkatolikus fatemploma a Szentháromság tiszteletére szentelve. Tornya 1813-ban épült. Benne 17. századi ikonosztáz áll. A Tiszán át függőhíd vezet hozzá.
  • Mezőháti határában áll a 18. század végén épített "Plitovate" Péter-Pál templom, melynek belsejében az 1700-as évek végéről származó fafaragások találhatók.
  • Fontos turistaközpont, ahonnan túrautak indulnak a környező hegyekbe.
  • A település melletti hegyeken az Árpád-vonal völgyzáraihoz tartozó bunkerek maradványai találhatók.
  • I. és II. világháborús magyar katonatemető

Személyek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]