Dolha

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Dolha (Довге)
Dolhai panoráma
Dolhai panoráma
Dolha címere
Dolha címere
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás Ilosvai járás
Rang falu
Alapítás éve1454
Irányítószám 90154
Körzethívószám +380 3144
Népesség
Teljes népesség 6790 fő (2001)
Népsűrűség145,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság172 m
Terület46,66 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Dolha (Ukrajna)
Dolha
Dolha
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 22′ 07″, k. h. 23° 16′ 52″Koordináták: é. sz. 48° 22′ 07″, k. h. 23° 16′ 52″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dolha témájú médiaállományokat.

Dolha (ukránul Довге [Dovhe], oroszul Долгое [Dolgoje / Dolgoe], szlovákul Dlhé) város Ukrajnában, Kárpátalján, az Ilosvai járásban.

Nevének eredete[szerkesztés]

Régi magyar neve Hosszúmező és mai neve is nyilvánvalóan a szláv dlhá (= hosszú) melléknévből származik.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyszőlőstől 43 km-re északkeletre, a Dolha-patak és Borzsa folyó összefolyásánál fekszik.

Története[szerkesztés]

1454-ben Nagh Dolha néven említik. A hagyomány szerint a falu egykor nem itt, hanem a Szvinka-patak völgyében feküdt, de egy földrengés elpusztította. 14. századi eredetű falu, a Dolhay család egykori birtoka. 1454-ben királyi rendeletre helyezték át Bereg vármegyéből Máramarosba. A Dolhai család 15. századi várkastélyát Mátyás hűtlenség miatt 1471-ben leromboltatta. Itt lepte meg 1703. június 7-én Károlyi Sándor nyolc század katonával és egy század vasas némettel a gyanútlanul táborozó kurucokat. 1902-ben ma is álló kuruc emlékoszlopot állítottak a csatahelyre, a város főterére. 1751-ben a bádogkészítő üzem, 1760-ban a papírgyár, 1780-ban a szövöde, 1830-ban a vasgyár termelése indult meg, de mára csak az 1900-ban alapított fűrészüzem maradt meg. A falu egykor vashámorairól volt híres.

1910-ben 3524 lakosából 2226 ruszin, 509 német, 383 magyar és 332 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Dolhai járásának székhelye volt. Ma 6000 lakosából 200 (3%) a magyar.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Református temploma 15. századi, gótikus eredetű, 1938-ban átépítették, ma már nem működik.
  • Mai Teleki-kastélya a 17. században épült, 1712-ben bővítették, majd erődfallal és bástyákkal erősítették meg. Mai formáját 1798-ban nyerte el, ma elhanyagolva áll, egykori épületeinek egy részében tüdőkórház működik.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]