Dolha

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dolha (Довге)
Dolhai panoráma
Dolhai panoráma
Dolha címere
Dolha címere
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Terület Kárpátalja
Járás Ilosvai járás
Rang falu
Alapítás éve 1454
Irányítószám 90154
Körzethívószám +380 3144
Népesség
Teljes népesség 6790 fő (2001)
Népsűrűség 145,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 172 m
Terület 46,66 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Dolha (Ukrajna)
Dolha
Dolha
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 22′ 07″, k. h. 23° 16′ 52″Koordináták: é. sz. 48° 22′ 07″, k. h. 23° 16′ 52″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dolha témájú médiaállományokat.

Dolha (ukránul Довге [Dovhe], oroszul Долгое [Dolgoje / Dolgoe], szlovákul Dlhé) város Ukrajnában, Kárpátalján, az Ilosvai járásban.

Nevének eredete[szerkesztés]

Régi magyar neve Hosszúmező és mai neve is nyilvánvalóan a szláv dlhá (= hosszú) melléknévből származik.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyszőlőstől 43 km-re északkeletre, a Dolha-patak és Borzsa folyó összefolyásánál fekszik.

Története[szerkesztés]

1454-ben Nagh Dolha néven említik. A hagyomány szerint a falu egykor nem itt, hanem a Szvinka-patak völgyében feküdt, de egy földrengés elpusztította. 14. századi eredetű falu, a Dolhay család egykori birtoka. 1454-ben királyi rendeletre helyezték át Bereg vármegyéből Máramarosba. A Dolhai család 15. századi várkastélyát Mátyás hűtlenség miatt 1471-ben leromboltatta. Itt lepte meg 1703. június 7-én Károlyi Sándor nyolc század katonával és egy század vasas némettel a gyanútlanul táborozó kurucokat. 1902-ben ma is álló kuruc emlékoszlopot állítottak a csatahelyre, a város főterére. 1751-ben a bádogkészítő üzem, 1760-ban a papírgyár, 1780-ban a szövöde, 1830-ban a vasgyár termelése indult meg, de mára csak az 1900-ban alapított fűrészüzem maradt meg. A falu egykor vashámorairól volt híres.

1910-ben 3524 lakosából 2226 ruszin, 509 német, 383 magyar és 332 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Dolhai járásának székhelye volt. Ma 6000 lakosából 200 (3%) a magyar.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Református temploma 15. századi, gótikus eredetű, 1938-ban átépítették, ma már nem működik.
  • Mai Teleki-kastélya a 17. században épült, 1712-ben bővítették, majd erődfallal és bástyákkal erősítették meg. Mai formáját 1798-ban nyerte el, ma elhanyagolva áll, egykori épületeinek egy részében tüdőkórház működik.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]