Kissarkad

Kissarkad (Горбок)
Kissarkad címere
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Munkácsi járás (2020–)
Község	Munkács község
Rang	falu
Irányítószám	90121
Népesség
Teljes népesség	778 fő
Népsűrűség	57,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	139 m
Terület	13,46 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 18′ 46″, k. h. 22° 52′ 34″48.312777777778, 22.876111111111
Kissarkad Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kissarkad témájú médiaállományokat.

Kissarkad (Горбок) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.

Fekvése

Ilosvától nyugatra, Beregkisalmás, Beregpálfalva, Beregújfalu, Nyíresújfalu, Makarja és Felsőremete közt fekvő település.

Nevének eredete

A helységnév magyar eredetű, vízfolyás vagy mocsár kiszögellésével kapcsolatos. A névadást a földrajzi környezet motiválta, mivel a falu a Román-patak és a környező dombok által határolt területen jött létre. A Kis- előtagot az 1903-as országos helységnévrendezés során kapta a Békés megyei várostól való megkülönböztetés céljából, és a falu méretére utal. Az 1944-ben megjelenő ruszin Шаркадь a magyar név átvétele, ami egyértelműen arra utal, hogy a falu alapítói és elnevezői magyarok voltak. Az 1946-tól jelenleg is hivatalos ukrán Горбок (= kis domb, halom) azzal lehet kapcsolatos, hogy a helység egy kisebb dombság tetején települt.

Története

A falu a 14. század végén települt a Román-patak mellett, 1398-ban „Sarkad” néven említik.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SARKAD. Orosz falu Bereg Várm. földes Ura G. Schönborn Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Nyiresfalvához közel, mellynek filiája; határja sovány.”

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sarkad, orosz falu, Beregh vgyében, Nyiresfalvához 1/2 órányira, 300 g. kath., 7 zsidó lak. F. u. gr. Schönborn.”

A trianoni béke előtt Bereg vármegye Felvidéki járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.

1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.

Népessége

1910-ben 695 lakosából 28 magyar, 667 ruszin volt; ebből 670 görögkatolikus, 23 izraelita volt.

Források

• A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
• Sebestyén Zsolt: Kárpátalja helységnevei