Kendereske
| Kendereske (Коноплівці) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Kölcsény község |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 89611 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 135 m |
| Terület | 0,946 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 26′ 40″, k. h. 22° 45′ 54″48.444444°N 22.765000°EKoordináták: é. sz. 48° 26′ 40″, k. h. 22° 45′ 54″48.444444°N 22.765000°E | |
 Kendereske
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
Kendereske (ukránul: Коноплівці) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Munkácstól egyik közvetlen keleti szomszédja a Latorca bal oldalán, Munkács és Kustánfalva között fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés]Eredeti Kenderesfalva neve magyar eredetű, a Kenderes családnév és a falu főnév összetételével keletkezett. A Kenderes előtag eredete már bizonytalan, származhat az azonos magyar családnévből, mivel Munkács közelsége miatt első lakosai között jelentős lehetett a magyarok száma. De származhat a román Chendriş (= kender) családnévből is, mivel a környező településekhez hasonlóan román betelepülők alapíthatták. A 16. század második felére a -falva utótag helyét a -ke kicsinyítő képző vette át. Jelenlegi Коноплівці nevét téves etimológia alapján (orosz/ukrán конопeль = kender főnév) 1946-ban kapta.
Története
[szerkesztés]A falu 14. századi, kenézi alapítású település, 1378-ban „Kenderesfalva” néven említik. 1548-ban „Kenderes”, 1572-ben „Kendereske”, „Kendreske” formában írják.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KENDERESKE. Kenderesócz. Orosz falu Bereg Várm. földes Ura G. Schönborn Uraság, lakosai leg inkább ó hitűek, fekszik Munkácshoz nem meszsze mellynek filiája, határja sovány, réttye, legelője tsekély.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kendereske, orosz falu, Beregh vármegyében, Munkácshoz 1/2 mfd. 16 r. kath., 98 g. kath., 7 zsidó lak. F. u. gr. Schönborn.”[2]
A trianoni béke előtt Bereg vármegye Munkácsi járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 190 lakosából 56 német, 134 ruszin volt; ebből 47 római katolikus, 134 görögkatolikus, 7 izraelita volt.
Források
[szerkesztés]- Sebestyén Zsolt: Kárpátalja helységnevei
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2026. március 18.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2026. március 18.)
