Lakatosfalva
| Lakatosfalva (Клочки) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás |
| ||
| Község | Kölcsény község | ||
| Rang | falu | ||
| Irányítószám | 89644 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 300 fő (2001) | ||
| Népsűrűség | 293,83 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 264 m | ||
| Terület | 1,021 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 31′ 14″, k. h. 22° 44′ 49″48.520556°N 22.746944°EKoordináták: é. sz. 48° 31′ 14″, k. h. 22° 44′ 49″48.520556°N 22.746944°E | |||
 Lakatosfalva
Pozíció Kárpátalja térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lakatosfalva témájú médiaállományokat. | |||
Lakatosfalva (ukránul: Клочки) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Munkácstól északra, Kölcsény északi, Frigyesfalva nyugati, Felsőviznice déli szomszédjában fekvő település. A határában folyik el a Viznice-patak.
Nevének eredete
[szerkesztés]A Klocskófalva helységnév magyar eredetű: az ukrán Klocskó családnévnek és a birtokos személyjellel ellátott falu főnévnek az összetételével keletkezett. A falut a 16. században élt kenézéről, Klucsko Andrásról nevezték el.
Története
[szerkesztés]A település kenézi alapítású a Viznice-patak völgyében. 1599-ben említik „Kluczko”, „Kluchko” néven.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KLOCZKOFALVA. Klocskofalva, Kloczky. Orosz falu Bereg Várm. földes Ura G. Schönborn Uraság, lakosai többnyire ó hitűek, fekszik Hribócznak szomszédságában, és annak filiája, határja soványas, ’s leg inkább zabot terem, fája mind a’ két féle van, szőlő hegye, ’s piatza közel, a’ vas műhelyben is módgyok van a’ keresetre.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kloczkófalva, Beregh vm. orosz valu, a Viznicze patak mellett: 98 g. kathol., 4 zsidó lak. F. u. gr. Schönborn.”[2]
1904-ben említik először „Lakatosfalva” néven. A trianoni béke előtt Bereg vármegye Latorcai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 92 lakosából 4 magyar, 5 német, 83 ruszin volt; ebből 9 római katolikus, 83 görögkatolikus volt.
Források
[szerkesztés]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
- Sebestyén Zsolt: Kárpátalja helységnevei
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2026. február 16.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2026. február 16.)