Fagyalos
| Fagyalos (Медведівці) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Nagylucska község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1557 |
| Irányítószám | 89633 |
| Körzethívószám | +380 3131 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 470 fő (2001) |
| Népsűrűség | 435,59 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 159 m |
| Terület | 1,079 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 33′ 08″, k. h. 22° 36′ 20″48.552222°N 22.605556°EKoordináták: é. sz. 48° 33′ 08″, k. h. 22° 36′ 20″48.552222°N 22.605556°E | |
 Fagyalos
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fagyalos témájú médiaállományokat. | |
Fagyalos (korábban Medvegyóc, ukránul Медведівці [Medvegyivci]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Munkácstól északnyugatra, Szerednyétől keletre, Beregsárrét, Oroszkucsova, Bereghalmos és Nagymogyorós közt fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés]Medvegyóc neve személynévi eredetű, de családnévből keletkezett. Jelentése szerint: egy Medve nevű ember faluja.
Története
[szerkesztés]Nevét 1557-ben említette először oklevél „Medwefalwa” formában, 1570-ben pedig „Meduefalua” néven említették. A nevéből következtetve magyar alapítású falu volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MEDVEDÓCZ. Orosz falu Bereg Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Nagy Mogyoróshoz nem meszsze, és annak filiája, határja meg lehetős.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Medvedocz, orosz falu, Beregh vmegyében, ut. postája Szerednyéhez keletre 1 1/2 mfd. 219 g. kath., 4 zsidó lak. F. u. gr. Buttler.”[2]
Mai Fagyalos nevét 1904-ben fagyallal sűrűn benőtt erdeiről kapta. A trianoni béke előtt Bereg vármegye Latorcai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része. Az egykori Kőrösfalva is hozzá tartozik.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 467 lakosából 5 magyar, 8 német, 447 ruszin anyanyelvű volt; ebből 459 görögkatolikus, 8 izraelita volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Templom
Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. december 10.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. december 10.)
