Rákócziszállás
| Rákócziszállás (Завадка) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás |
| ||
| Község | Alsóverecke község | ||
| Rang | falu | ||
| Alapítás éve | 1630 | ||
| Irányítószám | 89130 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | ismeretlen | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 528 m | ||
| Terület | 1,928 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
Rákócziszállás (ukránul: Завадка [Zavadka]) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban, Volóctól északnyugatra.
Nevének eredete
[szerkesztés]A falu a Zavadka patak mellett alakult ki, s nevét is a patakról kapta, melynek neve szláv eredetű, magyar jelentése: vízen, folyón túli. Mai nevét azután kapta, hogy II. Rákóczi Ferenc 1703-ban itt járt Zavadkán, s innen bocsátotta ki híres felhívását a nemzethez. Rákóczi Magyarország földjére 1703. június 16-ikán a Vereczkei hágón keresztül lépett, aznap a beregi Szentpéteri és Zavadka között pihente ki az átkelés fáradalmait.[1] Innen indult Munkács elfoglalására, majd ennek kudarca után visszatért a faluba, ahol hadseregének újjászervezéséhez látott. Eközben jelentős egységek csatlakoztak még hozzá, így 1703. július 7-én 2400 emberrel indította el a faluból a tiszántúli hadjáratot.
Története
[szerkesztés]Rákócziszállás nevét 1630-ban említette először oklevél Zavodka néven.
1641-ben Zavatka, 1773-ban Zavatka, Zawotka, 1808-ban Zavádka, 1913-ban Rákócziszállás néven írták.
1889-ben a Zavadka nevet Rákócziszállás-ra változtatták.
1910-ben 790 lakosa volt, melyből 10 magyar, 134 német, 646 ruszin volt. Ebből 652 görögkatolikus, 135 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Alsóvereczkei járásához tartozott.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Sebestyén Zsolt: Kárpátaljai helynévmagyarázatok
