Kishídvég
| Kishídvég (Пасіка) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Polena község |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 89323 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1193 fő (2001) |
| Népsűrűség | 94,38 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 238 m |
| Terület | 12,64 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 31′ 45″, k. h. 22° 54′ 21″48.529167°N 22.905833°EKoordináták: é. sz. 48° 31′ 45″, k. h. 22° 54′ 21″48.529167°N 22.905833°E | |
 Kishídvég
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
Kishídvég (ukránul: Пасіка) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Szolyvától nyugatra, Munkácstól északkeletre, a Latorca bal partján fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés]A helység eredeti Paszika neve ruszin eredetű, a ruszin/ukrán пасіка~пасeка „vágáspuszta, irtás” főnévből származik. A falu erdei tisztáson jött létre. Lehoczky a településnevet víznévből magyarázza: „Nevét vette a hasonló nevű folyótól, amely határában folyik...” A dűlő- és a víznév közül azonban a dűlőnév az elsődleges.
Története
[szerkesztés]A falu a 16. század végén települt a Latorca bal partján, 1588-ban „Pazyka” néven említik.
1630-ban „Pasika”, 1645-ben „Paszika”, 1715-ben „Pászika” alakban írják a nevét.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PASZINKA. Orosz falu Bereg Vármegyében, földes Ura Gróf Schönborn Uraság, lakosai többnyire ó hitüek, fekszik Szuszkónak szomszédságában, mellynek filiája, réttye jó füvet terem, piatzozása Munkátson, két mértföldnyire, legelője, fája van, de mivel határja egyebet zabnál nem igen terem trágya nélkűl, harmadik osztálybéli.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Pászika, orosz falu, Bereg vmegyében, Szászkóhoz 3/4 órányira a Latorcza mellett, mellyen vámhid visz keresztül, 279 kath., 6 zsidó lak. – Derék erdő. Mész-égetés. Vizimalom. F. u. gr. Schönborn. Ut. p. Munkács.”[2]
A falu nevét 1904-ben, az országos helységnévrendezés során „Kishídvég”-re változtatták, ami a ruszin névvel nincs kapcsolatban. A trianoni béke előtt Bereg vármegye Szolyvai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott. 1939-ben visszakapta eredeti nevét. 1944 őszén a szovjet csapatok megszállták. 1944-ben „Paszika”, „Пасъка” néven említik.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része. Jelenlegi hivatalos ukrán neve (Пасіка) a történelmi név átvétele.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 771 lakosából 94 magyar, 85 német, 588 ruszin volt; ebből 40 római katolikus, 627 görögkatolikus, 72 izraelita volt.
Források
[szerkesztés]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
- Sebestyén Zsolt: Bereg megye helységneveinek etimológiai szótára
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2026. április 2.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2026. április 2.)
