Ugrás a tartalomhoz

Tiszaadony

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszaadony
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásVásárosnaményi
Jogállásközség
PolgármesterLakatos József (független)[1]
Irányítószám4833
Körzethívószám45
Népesség
Teljes népesség570 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség42,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,63 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 14′, k. h. 22° 18′48.233333°N 22.300000°EKoordináták: é. sz. 48° 14′, k. h. 22° 18′48.233333°N 22.300000°E
Tiszaadony (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Tiszaadony
Tiszaadony
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Tiszaadony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaadony témájú médiaállományokat.

Tiszaadony község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye Vásárosnaményi járásában.

A vármegye északkeleti széle közelében helyezkedik el, annak az egykor Bereg vármegyéhez tartozó részén, a Tisza jobb partján.

A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Tiszakerecseny, kelet felől Barabás, dél felől Tiszavid, délnyugat felől Aranyosapáti, északnyugat felől pedig Újkenéz (utóbbi kettő a Tisza túlsó, bal partján fekszik).

A legközelebbi nagyobb város Vásárosnamény, nagyjából 14 kilométerre délre.

Közúton négy irányból érhető el: Kisvárda-Aranyosapáti felől (a folyót komppal keresztezve) a 4109-es, Tiszakerecseny vagy Tiszavid érintésével a 4113-as, Barabás felől pedig a 4121-es úton.

Tiszaadony (Adony) nevét az oklevelek 1290-ben említették először, Odon néven.

Adony ekkor Fügedi (de Fygud) Farkas birtoka volt, Galgó földjével együtt, melyen két falu települhetett.

Fügedi Farkastól a Gutkeled nemzetségbeli Apoy fia Apoy ispán és fia Ekch vásárolta meg, akik 1287-ben zálogba adták Szalók nemzetségbeli Szalóki Péternek 120 M-ért. Szegénységük miatt azonban kiváltani már nem tudták, így 1290-ben végleg eladták a Szalókiaknak.

Az 1300-as években a Szalóki család birtoka volt.

1404-ben Zsigmond király hűtlenség miatt a Szalókiaktól elkobozta, és a Guti családnak adományozta.

A 15. században a Kerecsényiek és a Guti család tagjai osztoztak meg rajta.

A 16. században a Batthyány család és a pálosok birtoka volt egy ideig, majd Büdi Mihály beregi főispán lett birtokosa.

1600-ban a Büdi család kihaltával részüket Melith Péter , a birtok másik részét Lónyai Farkas szerezte meg.

A Jobbágyfelszabadítás előtti időkben több birtokos is osztozott rajta, így birtokos volt itt gróf Dégenfeld, Ilosvay, és a Gyulay család is.

A település határába esett Galgó, mára már elpusztult település is:

Galgó Árpád-kori település volt, a mai Tiszaadony mellett.

Nevét az oklevelek 1290-ben említették először Golgoua néven.

Fügedy (de Fyged) Farkas birtoka volt Adonnyal együtt, 1260 körül azonban eladta Gutkeled-Nemzetségbeli Apoynak és fiának, Ecknek, akik 1290-ben 120 M-ért Adonnyal együtt eladták a Szalók nemzetséghez tartozó Szalóki Mihály fiának, Péternek.

1298-ban Szalóki Péter birtoka volt, de Eszenyi Tamás fiai és azok csapi jobbágyai lerombolták a falut.

  • 1990–1994: Balogh Sándor (független)[3]
  • 1994–1998: Balogh Sándor (MSZP-Agrárszövetség)[4]
  • 1998–2002: Lakatos József (független)[5]
  • 2002–2006: Lakatos József (független)[6]
  • 2006–2010: Lakatos József (független)[7]
  • 2010–2014: Lakatos József (független)[8]
  • 2014–2019: Lakatos József (független)[9]
  • 2019–2024: Lakatos József (független)[10]
  • 2024– : Lakatos József (független)[1]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
664
652
655
658
586
583
584
570
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,5%-a magyarnak, 5% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% ukránnak mondta magát (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 8,4%, református 58%, görögkatolikus 15%, felekezeten kívüli 3,6% (14,7% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 94,5%-a vallotta magát magyarnak, 5,6% cigánynak, 0,7% ukránnak, 0,7% németnek, 0,2% bolgárnak, 0,2% ruszinnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 3,8% volt római katolikus, 44,2% református, 11,4% görög katolikus, 5,5% felekezeten kívüli (35% nem válaszolt).[13]

  • Református templom.
  1. 1 2 "Tiszaadony települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 28.
  2. "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
  3. "Tiszaadony települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  4. "Tiszaadony települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. február 7.
  5. "Tiszaadony települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. április 4.
  6. "Tiszaadony települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. április 4.
  7. "Tiszaadony települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. április 4.
  8. "Tiszaadony települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2012. január 8.
  9. "Tiszaadony települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. február 10.
  10. "Tiszaadony települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 14.
  11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. Tiszaadony Helységnévtár
  13. Tiszaadony Helységnévtár

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]