Tiszaszentmárton
| Tiszaszentmárton | |||
 | |||
| A református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Záhonyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szélné Pap Aranka (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4628 | ||
| Körzethívószám | 45 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1079 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 76,99 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14,56 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Tiszaszentmárton
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 48° 22′ 38″, k. h. 22° 13′ 60″Koordináták: é. sz. 48° 22′ 38″, k. h. 22° 13′ 60″ | |||
Tiszaszentmárton
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |||
| Tiszaszentmárton weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaszentmárton témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Tiszaszentmárton község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Záhonyi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A megye északi szélén helyezkedik el, közvetlenül az ukrán határ mellett, a Tisza bal partján. A szomszédos települések a határ magyar oldalán: észak felől Zsurk, dél felől Eperjeske, nyugat felől Tiszabezdéd, északnyugat felől pedig Záhony. A határ túloldalán a legközelebbi települések: északkelet felől Eszeny, kelet felől pedig Szalóka.
Megközelítése[szerkesztés]
Csak közúton érhető el, Zsurk vagy Eperjeske érintésével, a 4115-ös úton. Az ország távolabbi részei felől a 4-es főúton érhető el a legegyszerűbben, tuzséri vagy záhonyi letéréssel.
A hazai vasútvonalak közül a Mátészalka–Záhony-vasútvonal érinti, de a vonalnak nincs megállási pontja a határai között. Áthalad még a területén egy, kizárólag teherforgalmat bonyolító vasútvonal is, mely a falu déli határában állandó híddal szeli át a Tiszát és az ukrajnai Bátyúig (Батьово) vezet.
Története[szerkesztés]
Az igen korai, 11. századi település nevét a Szent Márton tiszteletére emelt kápolnájáról kapta. Nevét az oklevelek 1212-ben említik először, Artolph-földe néven, de Szentmárton néven is nevezték. Első ismert birtokosa az Aba nemzetségből származó Artolph volt. 1322-ben a Tomaj nemzetség tagjainak birtoka volt, 1584-ben a Losonczi családé és Losonczi Annáé. 1588-ban házasság révén került a Forgácz családhoz, Forgácz Zsigmond kapta meg Losonczi Anna kezével. A Losonczy család a 16. században kastélyt emelt itt, ami hol a király, hol az erdélyi fejedelmek birtokában volt. A birtokot a 17. században a Forgách család szerezte meg, s bár a 18. században több más család tulajdonában is volt, 1945-ig az övék maradt. Az épület mára teljesen elpusztult, nagyobb részét elmosta a Tisza; nyomai a Tó soron alig láthatóak. Helyét 1964-ben védetté nyilvánították.
1964-ben épült fel Tiszaszentmárton közigazgatási területén a Tiszaszentmárton–szalókai vasúti Tisza-híd, amely egy második összeköttetést teremtett a Szovjetunióval vasúton Záhony mellett. A mai napig ez a fő iránya a teherforgalomnak.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Szántó Gyula (független)[3]
- 1994–1998: Szűcs Dezső (független)[4]
- 1998–2002: Szűcs Dezső (független)[5]
- 2002–2006: Szűcs Dezső (független)[6]
- 2006–2010: Szűcs Dezső (független)[7]
- 2010–2014: Szűcs Dezső (független)[8]
- 2014–2019: Szücs Dezső (független)[9]
- 2019-től: Szélné Pap Aranka (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1151 | 1128 | 1130 | 1056 | 1095 | 1079 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94%-a magyarnak, 22,3% cigánynak, 0,3% ukránnak mondta magát (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,1%, református 81,5%, görögkatolikus 1%, felekezeten kívüli 1,3% (12,4% nem válaszolt).[11]
2022-ben a lakosság 94,8%-a vallotta magát magyarnak, 18,5% cigánynak, 1,7% ukránnak, 0,2% németnek, 0,2% ruszinnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 2,9% volt római katolikus, 72,6% református, 2,1% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,1% ortodox, 3,5% felekezeten kívüli (16,9% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Református templom. Műemlék, a 16. században épült, gótikus stílusban. Az 1800-as években bővítették, ekkor épült tornya is.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Tiszaszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Tiszaszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Tiszaszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Tiszaszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Tiszaszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Tiszaszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Tiszaszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Tiszaszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Tiszaszentmárton Helységnévtár
- ↑ Tiszaszentmárton Helységnévtár
