Tiszaszentmárton
| Tiszaszentmárton | |||
 | |||
| A tiszaszentmártoni református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Záhonyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szélné Pap Aranka (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4628 | ||
| Körzethívószám | 45 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1130 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 76,99 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14,56 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Tiszaszentmárton
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 48° 22′ 38″, k. h. 22° 13′ 60″Koordináták: é. sz. 48° 22′ 38″, k. h. 22° 13′ 60″ | |||
Tiszaszentmárton
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
| |||
| Tiszaszentmárton weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaszentmárton témájú médiaállományokat. | |||
Tiszaszentmárton község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Záhonyi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A megye északi szélén helyezkedik el, közvetlenül az ukrán határ mellett, a Tisza bal partján.
A szomszédos települések a határ magyar oldalán: észak felől Zsurk, dél felől Eperjeske, nyugat felől Tiszabezdéd, északnyugat felől pedig Záhony. A határ túloldalán a legközelebbi települések: északkelet felől Eszeny (Есень), kelet felől pedig Szalóka (Соловка).
Megközelítése[szerkesztés]
Csak közúton érhető el, Zsurk vagy Eperjeske érintésével, a 4115-ös úton. Az ország távolabbi részei felől a 4-es főúton érhető el a legegyszerűbben, tuzséri vagy záhonyi letéréssel.
A hazai vasútvonalak közül a Mátészalka–Záhony-vasútvonal érinti, de a vonalnak nincs megállási pontja a határai között. Áthalad még a területén egy, kizárólag teherforgalmat bonyolító vasútvonal is, mely a falu déli határában állandó híddal szeli át a Tiszát és az ukrajnai Bátyúig (Батьово) vezet.
Története[szerkesztés]
Az igen korai, XI. századi település nevét a Szent Márton tiszteletére emelt kápolnájáról kapta.
Nevét az oklevelek 1212-ben említik először, Artolph-földe néven, de Szentmárton néven is nevezték.
Első ismert birtokosa az Aba nemzetségből származó Artolph volt.
1322-ben a Tomaj nemzetség tagjainak birtoka.
1584-ben a település a Losonczi családé és Losonczi Annáé.
1588-ban házasság révén kerül a Forgácz családhoz, Forgácz Zsigmond kapta meg Losonczi Anna kezével.
A Losonczy család a XVI. században kastélyt emelt itt, ami hol a király, hol az erdélyi fejedelmek birtokában volt. A birtokot a XVII. században a Forgách család szerezte meg, s bár a XVIII. században több más család tulajdonában is volt, 1945-ig az övék maradt. Az épület mára teljesen elpusztult, nagyobb részét elmosta a Tisza; nyomai a Tó soron alig láthatóak. Helyét 1964-ben védetté nyilvánították.
1964-ben épült fel Tiszaszentmárton közigazgatási területén a Tiszaszentmárton–szalókai vasúti Tisza-híd, amely egy második összeköttetést teremtett a Szovjetunióval vasúton Záhony mellett. A mai napig ez a fő iránya a teherforgalomnak.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Szántó Gyula (független)[3]
- 1994–1998: Szűcs Dezső (független)[4]
- 1998–2002: Szűcs Dezső (független)[5]
- 2002–2006: Szűcs Dezső (független)[6]
- 2006–2010: Szűcs Dezső (független)[7]
- 2010–2014: Szűcs Dezső (független)[8]
- 2014–2019: Szücs Dezső (független)[9]
- 2019-től: Szélné Pap Aranka (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94%-a magyarnak, 22,3% cigánynak, 0,3% ukránnak mondta magát (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,1%, református 81,5%, görögkatolikus 1%, felekezeten kívüli 1,3% (12,4% nem válaszolt).[11]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Református templom - Műemlék, a XVI. században épült, gótikus stílusban. Az 1800-as években bővítették, ekkor épült tornya is.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Tiszaszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Tiszaszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Tiszaszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Tiszaszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Tiszaszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Tiszaszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Tiszaszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Tiszaszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Tiszaszentmárton Helységnévtár
