Tiszaszentmárton

	Tiszaszentmárton
	A református templom
; Tiszaszentmárton címere	; Tiszaszentmárton zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Záhonyi
Jogállás	község
Polgármester	Szélné Pap Aranka (független)
Irányítószám	4628
Körzethívószám	45
	Népesség
Teljes népesség	1056 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	76,99 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	14,56 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Tiszaszentmárton Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 22′ 38″, k. h. 22° 13′ 60″Koordináták: é. sz. 48° 22′ 38″, k. h. 22° 13′ 60″
	Tiszaszentmárton Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
	Tiszaszentmárton weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaszentmárton témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Tiszaszentmárton község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Záhonyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A megye északi szélén helyezkedik el, közvetlenül az ukrán határ mellett, a Tisza bal partján. A szomszédos települések a határ magyar oldalán: észak felől Zsurk, dél felől Eperjeske, nyugat felől Tiszabezdéd, északnyugat felől pedig Záhony. A határ túloldalán a legközelebbi települések: északkelet felől Eszeny, kelet felől pedig Szalóka.

Megközelítése[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Zsurk vagy Eperjeske érintésével, a 4115-ös úton. Az ország távolabbi részei felől a 4-es főúton érhető el a legegyszerűbben, tuzséri vagy záhonyi letéréssel.

A hazai vasútvonalak közül a Mátészalka–Záhony-vasútvonal érinti, de a vonalnak nincs megállási pontja a határai között. Áthalad még a területén egy, kizárólag teherforgalmat bonyolító vasútvonal is, mely a falu déli határában állandó híddal szeli át a Tiszát és az ukrajnai Bátyúig (Батьово) vezet.

Története[szerkesztés]

Az igen korai, 11. századi település nevét a Szent Márton tiszteletére emelt kápolnájáról kapta. Nevét az oklevelek 1212-ben említik először, Artolph-földe néven, de Szentmárton néven is nevezték. Első ismert birtokosa az Aba nemzetségből származó Artolph volt. 1322-ben a Tomaj nemzetség tagjainak birtoka volt, 1584-ben a Losonczi családé és Losonczi Annáé. 1588-ban házasság révén került a Forgácz családhoz, Forgácz Zsigmond kapta meg Losonczi Anna kezével. A Losonczy család a 16. században kastélyt emelt itt, ami hol a király, hol az erdélyi fejedelmek birtokában volt. A birtokot a 17. században a Forgách család szerezte meg, s bár a 18. században több más család tulajdonában is volt, 1945-ig az övék maradt. Az épület mára teljesen elpusztult, nagyobb részét elmosta a Tisza; nyomai a Tó soron alig láthatóak. Helyét 1964-ben védetté nyilvánították.

1964-ben épült fel Tiszaszentmárton közigazgatási területén a Tiszaszentmárton–szalókai vasúti Tisza-híd, amely egy második összeköttetést teremtett a Szovjetunióval vasúton Záhony mellett. A mai napig ez a fő iránya a teherforgalomnak.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Szántó Gyula (független)^[3]
1994–1998: Szűcs Dezső (független)^[4]
1998–2002: Szűcs Dezső (független)^[5]
2002–2006: Szűcs Dezső (független)^[6]
2006–2010: Szűcs Dezső (független)^[7]
2010–2014: Szűcs Dezső (független)^[8]
2014–2019: Szücs Dezső (független)^[9]
2019-től: Szélné Pap Aranka (független)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94%-a magyarnak, 22,3% cigánynak, 0,3% ukránnak mondta magát (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,1%, református 81,5%, görögkatolikus 1%, felekezeten kívüli 1,3% (12,4% nem válaszolt).^[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

Református templom

Református templom. Műemlék, a 16. században épült, gótikus stílusban. Az 1800-as években bővítették, ekkor épült tornya is.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Tiszaszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ Tiszaszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Tiszaszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
↑ Tiszaszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
↑ Tiszaszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
↑ Tiszaszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
↑ Tiszaszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
↑ Tiszaszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
↑ Tiszaszentmárton Helységnévtár