Tiszaszentmárton
Tiszaszentmárton | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Záhonyi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Szélné Pap Aranka (független)[1] | ||
Irányítószám | 4628 | ||
Körzethívószám | 45 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1130 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
Népsűrűség | 76,99 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 14,56 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 22′ 38″, k. h. 22° 13′ 60″Koordináták: é. sz. 48° 22′ 38″, k. h. 22° 13′ 60″ | |||
Tiszaszentmárton weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaszentmárton témájú médiaállományokat. |
Tiszaszentmárton község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Záhonyi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A település megközelíthető közúton: a 4-es úton Tuzsérig, majd utána balra Tiszabezdédre, Záhonyból is meg lehet közelíteni.
Története[szerkesztés]
Az igen korai, XI. századi település nevét a Szent Márton tiszteletére emelt kápolnájáról kapta.
Nevét az oklevelek 1212-ben említik először, Artolph-földe néven, de Szentmárton néven is nevezték.
Első ismert birtokosa az Aba nemzetségből származó Artolph volt.
1322-ben a Tomaj nemzetség tagjainak birtoka.
1584-ben a település a Losonczi családé és Losonczi Annáé.
1588-ban házasság révén kerül a Forgácz családhoz, Forgácz Zsigmond kapta meg Losonczi Anna kezével.
A Losonczy család a XVI. században kastélyt emelt itt, ami hol a király, hol az erdélyi fejedelmek birtokában volt. A birtokot a XVII. században a Forgách család szerezte meg, s bár a XVIII. században több más család tulajdonában is volt, 1945-ig az övék maradt. Az épület mára teljesen elpusztult, nagyobb részét elmosta a Tisza; nyomai a Tó soron alig láthatóak. Helyét 1964-ben védetté nyilvánították.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Szántó Gyula (független)[3]
- 1994–1998: Szűcs Dezső (független)[4]
- 1998–2002: Szűcs Dezső (független)[5]
- 2002–2006: Szűcs Dezső (független)[6]
- 2006–2010: Szűcs Dezső (független)[7]
- 2010–2014: Szűcs Dezső (független)[8]
- 2014–2019: Szücs Dezső (független)[9]
- 2019-től: Szélné Pap Aranka (független)[1]
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Református templom - Műemlék, a XVI. században épült, gótikus stílusban. Az 1800-as években bővítették, ekkor épült tornya is.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Tiszaszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Tiszaszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Tiszaszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Tiszaszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Tiszaszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Tiszaszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Tiszaszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Tiszaszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora