Szalóka
| Szalóka (Соловка) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Csap község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | ~1240 |
| Polgármester | Bíró Sándor |
| Irányítószám | 89462 |
| Körzethívószám | (031)2 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Magyar lakosság | 774 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 103 m |
| Terület | 0,16 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 22′ 21″, k. h. 22° 16′ 19″Koordináták: é. sz. 48° 22′ 21″, k. h. 22° 16′ 19″ | |
 Szalóka
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
Szalóka (Szolovka, Solovka, ukránul: Соловка [Szolovka]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Csaptól 11 km-re délkeletre, Lónyától 3 km-re, Ungvártól ~46 km-re, a Tisza jobb partján, a magyar határ mellett fekszik.
Története[szerkesztés]
Szalóka nevét már egy 1240-es évekbeli oklevélben is említik Zalók, majd 1464-ben Zaloka néven említették az oklevelekben.
Árpád-kori falu, mely az 1240-ben királyi birtok volt, melyet V. István király a Rosd nemzetségbeli I. Mihálynak adományozott Lónya, Bátyú, Bótrágy, Szentmiklós és Szolyva nevű falvakkal együtt.
1464 körül a leleszi prépostság birtoka volt, melynek itt még a 20. század elején is voltak birtokai, de birtokos volt itt a Betke, majd a Lónyay család is. A falu lakosságának nagy része a reformáció idején református hitre tért.
1910-ben 791 magyar lakosa volt. Ebből 11 görögkatolikus, 762 református, 11 izraelita volt. A trianoni békeszerződésig Szabolcs vármegye Tiszaháti járásához tartozott.
Népesség[szerkesztés]
Ma 795 lakosából 774 (97%) magyar.
Közlekedés[szerkesztés]
Szalókát közúton két irányból lehet megközelíteni: Eszeny és Kisbakos felől. Kisbakos felé az utak nagyon rossz állapotban vannak, már-már járhatatlanok, aki teheti inkább Nagydobrony felől jöjjön kerülővel, Eszeny felől még járhatóak, bár rengeteg a kátyú. A falu mellett van az államhatár és egy csak teherforgalom számára megnyitott vasúti híd a Tisza felett. A települést vonattal nem lehet megközelíteni, mivel a legközelebbi megálló Eszeny mellett van (kb. 5 km)
Nevezetességek[szerkesztés]
Református temploma 1783-ban épült barokk-klasszicista stílusban a régi kőtemplom helyett. A Szalókai református templom nevezetessége a kazettás mennyezet, melynek minden kazettáján más-más magyar virágmotívum van. 2009-ben kívül-belül felújították a templomot. Új tetőt kapott, mivel a régi már több helyen beázott, és így veszélyeztette a kazettás mennyezet épségét. Kívülről kipucolták a templomot, és restauráltak három darab kazettát, azokat, amelyeken szövegek találhatóak.
Testvértelepülések[szerkesztés]
A községgel határos magyarországi Lónya község a falu testvértelepülése.
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Szabolcs vármegye
- Németh Adél: Kárpátalja (Panoráma 1991) ISBN 963 243 7241
- Kovács Viktória 2015: A leleszi premontreiek szalókai birtoklásának háttere. Történelmi Szemle
