Szalóka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szalóka (Соловка)
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás Ungvári járás
Rang falu
Alapítás éve~1240
Polgármester Bíró Sándor
Irányítószám 89462
Körzethívószám (031)2
Népesség
Teljes népesség ismeretlen
Magyar lakosság 774
Földrajzi adatok
Tszf. magasság103 m
Terület0,16 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szalóka (Ukrajna)
Szalóka
Szalóka
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 22′ 22″, k. h. 22° 16′ 14″Koordináták: é. sz. 48° 22′ 22″, k. h. 22° 16′ 14″


Szalóka (Szolovka, Solovka, ukránul Соловка) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Csaptól 11 km-re délkeletre, Lónyától 3 km-re, Ungvártól ~46 km-re, a Tisza jobb partján, a magyar határ mellett fekszik.

Közlekedés[szerkesztés]

Szalókát közúton két irányból lehet megközelíteni: Eszeny és Kisbakos felől. Kisbakos felé az utak nagyon rossz állapotban vannak, már-már járhatatlanok, aki teheti inkább Nagydobrony felől jöjjön kerülővel, Eszeny felől még járhatóak, bár rengeteg a kátyú. A falu mellett van az államhatár és egy teherhíd a Tisza felett. A települést vonattal nem lehet megközelíteni, mivel a legközelebbi megálló Eszeny mellett van (kb. 5 km)

Története[szerkesztés]

Szalóka nevét már egy 1240-es évekbeli oklevélben is említik Zalók, majd 1464-ben Zaloka néven említették az oklevelekben.

Árpád-kori falu, mely az 1240-ben királyi birtok volt, melyet V. István király a Rosd nemzetségbeli I. Mihálynak adományozott Lónya, Bátyu, Bótrágy, Szentmiklós és Szolyva nevű falvakkal együtt.

1464 körül a leleszi prépostság birtoka volt, melynek itt még a 20. század elején is voltak birtokai, de birtokos volt itt a Betke-, majd a Lónyay család is.

A falu lakosságának nagy része a reformáció idején református hitre tért.

1910-ben 791 magyar lakosa volt. Ebből 11 görögkatolikus, 762 református, 11 izraelita volt.

A trianoni békeszerződésig Szabolcs vármegye Tiszaháti járásához tartozott. Ma 795 lakosából 774 (97%) magyar.

Nevezetességek[szerkesztés]

Református temploma 1783-ban épült barokk-klasszicista stílusban a régi kőtemplom helyett. A Szalókai református templom nevezetessége a kazettás mennyezet, melynek minden kazettáján más-más magyar virágmotívum van. 2009-ben kívül-belül felújították a templomot. Új tetőt kapott, mivel a régi már több helyen beázott, és így veszélyeztette a kazettás mennyezet épségét. Kívülről kipucolták a templomot, és restauráltak három darab kazettát, azokat, amelyeken szövegek találhatóak.

Források[szerkesztés]

Testvér települések[szerkesztés]

A községgel határos magyarországi Lónya község a falu testvértelepülése.