Szalóka
| Szalóka (Соловка) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Csap község (2020–) |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | ~1240 |
| Polgármester | Bíró Sándor |
| Irányítószám | 89462 |
| Körzethívószám | (031)2 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 896 fő (2020)[1] |
| Magyar lakosság | 774 |
| Népsűrűség | 5 600 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 103 m |
| Terület | 0,16 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 22′ 21″, k. h. 22° 16′ 19″48.372500°N 22.271944°EKoordináták: é. sz. 48° 22′ 21″, k. h. 22° 16′ 19″48.372500°N 22.271944°E | |
 Szalóka
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
Szalóka (ukránul: Соловка [Szolovka]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Csaptól 11 km-re délkeletre, Lónyától 3 km-re, Ungvártól kb. 46 km-re, a Tisza jobb partján, a magyar határ mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]Árpád-kori falu, mely 1240-ben királyi birtok volt, melyet V. István király a Rosd nemzetségbeli I. Mihálynak adományozott Lónya, Bátyú, Bótrágy, Szentmiklós és Szolyva nevű falvakkal együtt. Szalóka nevét már egy 1240-es évekbeli oklevélben is említik „Zalók” formában, majd 1464-ben „Zaloka” néven írják az oklevelekben. 1464 körül a leleszi prépostság birtoka volt, melynek itt még a 20. század elején is voltak birtokai; de birtokos volt itt a Betke, majd a Lónyay család is. A falu lakosságának nagy része a reformáció idején református hitre tért.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZALÓKA. Magyar falu Szabolts Várm. földes Ura a’ Religyiói Kintstár; az előtt a’ Leleszi Prćmonstrans Atyáknak bírtokok vala; lakosai külömbfélék, fekszik Fényes Litkéhez nem meszsze, és annak filiája; határbéli földgye középszerű, de szoros, réttyei jók, gyümöltsös kertyei nagyok.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szalóka, magyar falu, Szabolcs vmegyében, a Tiszán túl Beregh vmegye szomszédságában, 1 r., 4 g. kath., 280 ref., 6 zsidó lak., ref. anyatemplommal, 6 második osztálybeli egész jobbágytelekkel. F. u. a leleszi Convent. Kisvárdához 3 óra.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Szabolcs vármegyét tárgyaló része szerint: „Szalóka, tiszamenti kisközség, 120 házzal és 767, nagyobbrészt református lakossal. Postája Eszeny, távirója és vasúti állomása Csap. Legrégibb földesura és maig is birtokosa a leleszi prépostság, melynek a levéltárában már egy 1464-ból származó oklevél beszél e községről. Hajdan Bereg vármegyéhez is tartozott. Református temploma van, mely 1793-ban épült.”[4]
A trianoni békéig Szabolcs vármegye Tiszai járásához tartozott. Ekkor a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták. 1938–44 között visszakerült Magyarországhoz.
1945-ben Szovjetunióhoz csatolták a települést. 1991 óta Ukrajnához tartozik.
Népesség
[szerkesztés]1910-ben 791 magyar lakosa volt; ebből 11 görögkatolikus, 762 református, 11 izraelita volt.
| 2001 | 825
|
| 2020 | 896
|
A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)[5]
Közlekedés
[szerkesztés]Szalókát közúton két irányból lehet megközelíteni: Eszeny és Kisbakos felől. Kisbakos felé az utak nagyon rossz állapotban vannak, már-már járhatatlanok. Aki teheti, inkább Nagydobrony felől jöjjön kerülővel, Eszeny felől még járhatóak az utak, bár rengeteg a kátyú. A falu mellett van az államhatár és egy, csak teherforgalom számára megnyitott vasúti híd a Tisza felett. A települést vonattal nem lehet megközelíteni, mivel a legközelebbi megálló Eszeny mellett van (kb. 5 km).
Nevezetességek
[szerkesztés]Református temploma 1783-ban épült barokk-klasszicista stílusban a régi kőtemplom helyett. A Szalókai református templom nevezetessége a kazettás mennyezet, melynek minden kazettáján más-más magyar virágmotívum van. 2009-ben kívül-belül felújították a templomot. Új tetőt kapott, mivel a régi már több helyen beázott, és így veszélyeztette a kazettás mennyezet épségét. Kívülről kipucolták a templomot, és restauráltak három darab kazettát: azokat, amelyeken szövegek találhatóak.
Testvértelepülések
[szerkesztés]A községgel határos magyarországi Lónya község a falu testvértelepülése.
Források
[szerkesztés]- Borovszky Samu: Szabolcs vármegye
- Németh Adél: Kárpátalja (Panoráma 1991) ISBN 963 243 7241
- Kovács Viktória 2015: A leleszi premontreiek szalókai birtoklásának háttere. Történelmi Szemle
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://chop-rada.gov.ua/solovka-00-28-15-15-07-2021/
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. április 29.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. április 29.)
- ↑ Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2025. április 29.)
- ↑ Table: 19A050501_02_021. Distribution of the population by native language, Zakarpatska oblast (1,2,3,4) (angol nyelven). All-Ukrainian Population Census. State Statistics Service of Ukraine, 2001. [2022. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 18.)
