Turjasebes
| Turjasebes (Тур'я Бистра) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás | Ungvári járás (2020–) |
| Község | Turjaremete község |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 89231 |
| Körzethívószám | 3145 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 370 m |
| Terület | 2,704 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 39′ 21″, k. h. 22° 48′ 40″48.655833°N 22.811111°EKoordináták: é. sz. 48° 39′ 21″, k. h. 22° 48′ 40″48.655833°N 22.811111°E | |
 Turjasebes
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Turjasebes témájú médiaállományokat. | |
Turjasebes (ukránul: Тур'я Бистра) település Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Perecsenytől délkeletre, a Turja-patakot létrehozó déli mellékágak forrásvidékén, Poroskő, Turjamező és Szvalyavka közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BISZTRA. Turia Bisztrának is hívják, hogy a’ más Bisztrától megkülömböztessék, tót falu, Ungvár Vármegyében, földes Ura Gróf Klobusiczky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bereg Vármegyének széle felé. Határja soványas, negyedik Osztálybéli.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bisztra-Turja, orosz falu, Ungh vgyében, ut. p. Szerednyéhez észak-keletre 3 mfdnyire, közel Beregh vgyéhez: 694 g. kath., 12 zsidó lakos., g. katholikus paroch. templommal. Nagy erdő. F. u. gr. Klobusiczky.”[2]
A trianoni béke előtt Ung vármegye Perecsenyi járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1939 márciusától ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 1319 lakosából 75 magyar, 117 német, 1122 ruszin volt; ebből 104 római katolikus, 1128 görögkatolikus, 74 izraelita volt.
Források
[szerkesztés]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. november 6.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. november 6.)
