Tiba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tiba (Tibava)
Popriecny 02.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásSzobránci
Rang község
Első írásos említés 1282
Polgármester Andrej Timko
Irányítószám 073 01
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám SO
Népesség
Teljes népesség 543 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség51 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság130 m
Terület10,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiba (Szlovákia)
Tiba
Tiba
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 44′ 30″, k. h. 22° 12′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 44′ 30″, k. h. 22° 12′ 30″
Tiba weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tiba (szlovákul: Tibava) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Szobránctól 2 km-re, keletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban éltek emberek. A bükki kultúra vonalas kerámiái, a tiszapolgári kultúra települése és temetője, a hallstatt kor hamvasztásos sírjai, a La Tène-kultúra településének maradványai éppúgy előkerültek itt, mint a római kor, a 6.–7. század szláv településének nyomai és a 10.–13. század kerámiái.

A régészeti leletek alapján Tiba a Felvidék egyik legősibb faluja, valószínűleg már a 11. század előtt is létezett. 1282-ben „terra Tiboa” néven egy birtokvita kapcsán említik először. Névadója az 1284-ben szereplő Tiba ungi várjobbágy lehetett, de szlovák történészek szerint a neve szláv eredetű. 1290-ben Jakab fiai András és Jakab vásárolják meg. Az oklevélben Tiba nem faluként, hanem birtokként szerepel. A mai Unglovasd falutól északkeletre emelkedő Starý Koňuš nevű magaslaton állt a Tiba lakóinak menedékül szolgáló erősség. Itt vezetett át a Nagymihályt Ungvárral összekötő út. A falu a 14. századtól Tiba várának uradalmához tartozik vásártartási joggal. Templomát és Márton nevű papját az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék már említi. A század közepén Tiba négy részből, Molnár-, Egyházas-, Alsó- és Nagytibából állt. Lakói főként földműveléssel és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A 16.–17. század fordulóján Tiba közepes nagyságú falu templommal, malommal, iskolával és kastéllyal. A templomhoz közel állt a 17. században épített kastély, mely a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett, romjait a lakosság széthordta.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „TIBA. Tót falu Ungvár Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Sobrántzhoz 1/2 mértföldnyire; határja jó.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Tiba, orosz-tót falu, ut. p. Szobránczhoz 1/2 órányira: Ungh vgyéb., 222 romai, 263 gör. kath., 5 evang., 8 ref., 69 zsidó lak., r. kath. paroch. templommal, csinos úri lakházakkal, vizimalommal, s részint róna, részint hegyes határral. F. u. Szathmári Király Pál, Szemere, Viczmándy, Pribék, sm.[3]

A trianoni diktátumig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 757-en, többségében szlovákok lakták, jelentős német és magyar kisebbséggel.

2001-ben 565 lakosa volt.

2011-ben 542 lakosából 524 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]