Alsónémeti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alsónémeti
(Nižné Nemecké)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásSzobránci
Rang község
Polgármester Milan Husár
Irányítószám 072 52
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám SO
Népesség
Teljes népesség337 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság110 m
Terület7,25 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsónémeti (Szlovákia)
Alsónémeti
Alsónémeti
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 39′, k. h. 22° 15′Koordináták: é. sz. 48° 39′, k. h. 22° 15′
Alsónémeti
weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsónémeti (szlovákul: Nižné Nemecké) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagymihálytól 32 km-re északkeletre, az ukrán határ mellett található.

Története[szerkesztés]

1353-ban említik először. Lakói főként fuvarozással és mezőgazdasággal foglalkoztak.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Németi. Két falu Ungvár várm. Alsónak földes Urai több Uraságok, melly fekszik Jenkének szomszédságában, és annak filiája, Felsőnek pedig Horvát Uraság, ez 1/4 mértföldnyire fekszik a’ másiktól, lakosai külömbfélék, határbéli földgyeik jók, vagyonnyaik jelesek, el adásra alkalmatos módgyok van.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Alsó- és Felső-Némethi, két tót-orosz falu, Ungh vgyében, ut. p. Ungvárhoz északra 3/4 mfdnyire, az első 191 romai, 51 g. kath., 4 ref., 9 zsidó lak., a második 64 rom., 170 g. kath. , 18 zsidó lak., g. kath. paroch. templommal. Az elsőnek f. u. Pongrácz, Tomcsányi, Diószeghy stb. a másodiknak b. Horváth s. m.[3]

1918-ban zavargások voltak a faluban.[4] A trianoni diktátumig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 286 lakosából 231 szlovák, 45 magyar és 1 egyéb anyanyelvű, ill. 9 csecsemő volt.

1890-ben 330 lakosából 274 szlovák, 34 magyar, 16 német és 6 ruszin anyanyelvű volt.

1900-ban 403 lakosából 333 szlovák, 45 magyar és 22 ruszin anyanyelvű volt.

1910-ben 439 lakosából 328 szlovák, 53 magyar, 30 német, 28 ruszin anyanyelvű volt. Ebből 210 római katolikus, 156 görög katolikus, 39 református, 33 izraelita és 1 evangélikus vallású volt.

1921-ben 417 lakosából 266 csehszlovák, 99 magyar, 51 orosz és 1 egyéb nemzetiségű volt. Ebből 179 római katolikus, 164 görög katolikus, 45 református és 29 izraelita vallású volt.

1930-ban 444 lakosából 395 csehszlovák, 12 magyar, 5 zsidó, 3 ruszin és 29 állampolgárság nélküli volt. Ebből 231 római katolikus, 155 görög katolikus, 44 református és 14 izraelita vallású volt.

1941-ben 430 lakosából 391 szlovák, 12 magyar és 21 egyéb anyanyelvű volt.

1991-ben 368 lakosából 362 szlovák, 4 cseh és 2 ukrán volt.

2001-ben 323 lakosából 317 szlovák, 5 cseh és 1 ukrán volt.

2011-ben 336 lakosából 288 szlovák, 1-1 ukrán és cseh, illetve 46 ismeretlen nemzetiségű volt. Ebből 184 római katolikus, 67 görög katolikus, 20 református, 53 ismeretlen vallású és 11 nem vallásos volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Lapszemle 1930. június 23., 6; Reggel 22/144 Fényes László cikke