Felsőhalas
| Felsőhalas (Vyšná Rybnica) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Szobránci | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1418 | ||
| Polgármester | František Gejguš | ||
| Irányítószám | 072 41 (pošta Remetské Hámre) | ||
| Körzethívószám | 056 | ||
| Forgalmi rendszám | SO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 396 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 9 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 219 m | ||
| Terület | 40,08 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Felsőhalas weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőhalas témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Felsőhalas (1899-ig Felső-Ribnyicze, szlovákul: Vyšná Rybnica) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Szobránctól 9 km-re északra, az Okna-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Területén már a korai paleolitikum óta éltek emberek.
A mai települést 1418-ban Zsigmond király oklevelében „Rybnychke” néven említik először. A nagymihályi és a tibai váruradalomhoz tartozott. 1451-ben „Kysrebniche” néven szerepel, megkülönböztetésül a másik Ribnicétől. A 16. században a soltészjog alapján ruszinokkal telepítették be. 1567-ben négy háztartás volt a faluban. 1599-ben 24 lakott háza állt, a közepes nagyságú falvak közé számított. A falu a kuruc harcokban csaknem teljesen elpusztult, 1715-ben 11 gazdaháza és egy zsellérháza volt. Felsőribnice néven 1773-ban jelenik meg először „Felső-Ribnicze” alakban.
A 18. század végén, 1796-ban Vályi András így ír róla: „Felső Ribnicze, Új Ribnicze. Két tót falu Ungvár Várm. Felsőnek földes Urai több Uraságok; Új Ribniczének pedig Horvát Úr; fekszenek Tibéhez nem meszsze, mellynek filiáji, lakosai külömbfélék, határbéli földgyeik közép termékenységűek, réttyeik, legelőjök, és egyéb javaik is meglehetősek.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ribnicze, (Felső), orosz falu, Ungh vmegyében, 79 romai, 316 g. kath., 36 zsidó lak., gör. kath. paroch. templommal, szép erdővel, fürész malmokkal. F. u. gr. Waldstein, és gr. Sztáray örök.”[3]
Nevét 1907-ben Felsőhalasra magyarosították. A trianoni diktátumig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.
Később a ruszin többséget szlovákok váltották fel.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 382 | 379 | 360 | 396 |
| Különbség | -0,78 % | -5,01 % | +10 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 399 | 396 |
| Eltérés | -0,75 % |
1910-ben 486-an, többségében ruszin anyanyelvűek lakták, jelentős német és magyar kisebbséggel.
2001-ben 392 lakosából már 375 szlovák volt.
2003-ban 385 lakosa volt.
2011-ben 375 lakosából 340 szlovák volt.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1937-ben Atanáz Karczub pedagógus.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Szeplőtelen Szűzanya tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma a 18. században épült barokk-klasszicista stílusban.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)

