Bező

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Bező (Bežovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásSzobránci
Turisztikai régióSzobránci
Rang község
Polgármester Luděk Hamšík
Irányítószám 072 53
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám SO
Népesség
Teljes népesség 1023 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság105 m
Terület29,51 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bező (Szlovákia)
Bező
Bező
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 38′, k. h. 22° 09′Koordináták: é. sz. 48° 38′, k. h. 22° 09′
Bező weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bező (szlovákul: Bežovce) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykapostól 18 km-re északkeletre, az Ung jobb oldalán fekszik.

Története[szerkesztés]

1214-ben „Blezanalaza” néven említik először. 1286-ban IV. László király Pánki György fiának, Jakabnak adja, ekkor „Bezeu” néven említi az oklevél. A 14. századtól a Dobó család birtoka. Később a Sztáray, Berényi, Barkóczy és Apponyi családoké. 1427-ben mindössze két portája volt. 1720-ban pusztaként említik, de később újratelepítették.

A 18. század végén, 1796-ban Vályi András így ír róla: „BEZŐ. Tót falu Ungvár Vármegyében, földes Ura Gróf Berényi Uraság, lakosai katolikusok, többen reformátusok, határbéli földgye termékeny, vagyonnyai külömbfélék, első Osztálybéli.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bezeő, magyar-orosz falu, Ungh vmegyében, ut. p. Unghvárhoz észak-nyugotra 1 1/2 mfdnyire: 332 r., 441 g. kath., 8 evang., 645 ref., 26 zsidó lak. Gör. kath. és ref. anyatemplom. Tágas és termékeny róna határ. Erdő. Kastély. F. u. gr. Sztáray Albert.[3]

A trianoni diktátumig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938-1945 között ismét Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1699, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2005-ben 1015 lakosa volt.

2011-ben 1023 lakosából 849 szlovák és 77 roma.

Nevezetességei[szerkesztés]

Négy templomából a görögkatolikus és a református 19. századi, a római katolikus 1922-ben, az ortodox 1998-ban épült.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]